Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-21 / 67. szám, kedd
2 I KOZELET 2017. március 21. | www.ujszo.com Gyanúsan leállított házkutatás A tavaly nyári házkutatást csak másodszorra sikerült elvégezni (Jakubeofotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tagadja a rendőrség, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter próbálta megakadályozni, hogy az adócsalással gyanúsított Ladislav Baiternák cégében házkutatást végezzenek. Tibor Gaipar országos rendőrfőkapitány szerint a miniszter soha nem befolyásolta a nyomozást. Tavaly június 29-én érkezett a rendőrség Baštemák családi házába házkutatásra. Az ügyész javaslatára Baštemák cégének (Vega plus) pozsonyi székházában is házkutatást kellett tartani. A helyszínre megérkeztek a rendőrök, ám az akciót vezető rendőrnőnek közvetlen azelőtt, hogy beléptek volna az irodába, valaki telefonált, mire ő lefújta a házkutatást. A Vega plus társtulajdonosa az a Marek Turčan is, akinek Baštemák B. A. Haus cégében is van részesedése ugyanúgy, mint Kalmáknak. Rejtélyes hívás A házkutatás leállítása az akciót vezető rendőrök akkori felettesének, a pénzügyőrség igazgatóhelyettesének, Jozef Luttemek sem tetszett. Idén januárban bűnvádi feljelentést tett, amelyben azt állítja, hogy valaki megpróbálta megakadályozni Baštemák cégében a váratlan razziát. A rendőrök aznap délután ugyan elvégezték a házkutatást, de a cég képviselői már tudtak a razziáról, tehát bármit eltüntethettek. Lutter azt akarja az ügyészségtől, nézzen utána, ki és milyen okból telefonált a rendőröknek, s adott utasítást a házkutatást leállítására. Felmerült ugyanis, hogy az utasítás Kaliňáktól vagy a rendőrség legfelsőbb köreiből érkezett. Miért nem tett feljelentést már tavaly júniusban, amikor az eset megtörtént? „Szégyellem, hogy nem léptem azonnal. Gyávaság lehetett az oka vagy az, hogy egyszerűen nem bíztam abban, hogy a hatóságok kivizsgálnák ezt az ügyet” - mondta a Denník N lapnak Lutter, aki tavaly októberben távozott a rendőrségtől. Rossz címot kaptak Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány félrevezetőnek nevezte a sajtóban megjelent információkat. A nyomozók szerinte azért állították le a házkutatást, mert a helyszínen rájöttek, rossz címen vannak. „Az engedély a Vega plus székhelyének az átkutatására szólt, az adott címen viszont a cégnek csupán adminisztratív központja volt, a székhelye máshol van. Ugyanakkor nem sikerült a házkutatásról szóló parancsot átadni a cég képviselőjének vagy alkalmazottjának, nem lehetett felajánlani, hogy a helyszínen legyen, illetve felszólítani, hogy önként adja át a keresett dokumentumokat. Ezek a házkutatás törvényes feltételei, melyek teljesítése nélkül a rendőrök nem léphetnek az ingatlanba” - mondta Gašpar azzal, hogy amint sikerült elérni a cég képviselőjét, még aznap délután elvégezték a házkutatást. Azt, hogy miért tett Lutter feljelentést, nem érti, ám meggyőződése, hogy Kaliňák soha nem befolyásolta a rendőrök munkáját. Jöttek, mentek A pénzügyőrség volt igazgatóhelyettese a rendőrfőkapitány kijelentését abszurdnak nevezte. „Kizárt, hogy a rendőrök először megérkeznek egy házkutatásra, majd elmennek, később megint visszajönnek. Ez minden rendőrségi taktikával ellentétes. Ha valamilyen oknál fogva nem lehet elvégezni a házkutatást, az épületet be kell biztosítani, hogy ne lehessen onnan bizonyítékokat elvinni. Képzeljék el, hogy a nyomozás szempontjából fontos dokumentumok lennének az irodában. A rendőrök elmennek, a tettesek addig eltüntetik a bizonyítékokat, majd délután megvárják a rendőröket” - mondta Lutter, akit a januári bűnvádi feljelentése óta még csak be sem idéztek kihallgatásra. Gašpar szerint azért, mert erre nem volt idő. A rendőrség viszont eltérő munkatempóban dolgozott akkor, mikor Filip Rybanič banki alkalmazott nyilvánosságra hozta Kaliňák bankszámlakivonatát, amely igazolta, érkezett a számlájára pénz az adócsalás gyanújába keveredett Baštemáktól. A rendőrség Rybaniéot az információk kiszivárgásának másnapján letartóztatta, és éjijei házkutatást végzett nála. (dem) RÖVIDEN Főügyószválasztást másképpen Pozsony. Ján Budaj (OEaNO) a főügyész közvetlen megválasztását szorgalmazza. Képviselők egy csoportjával és alkotmány- jogászokkal egyeztet arról, hogyan lehetne a foügyészválasz- tást módosítani. Budaj kijelentette, ha a parlament talaján nem születik egyezség, akkor petíciót indít a főügyészválasztásról. A petíciós bizottságba Iveta Radičovát, Anna Remiášovát és Pavol Demešt is szeremé megnyerni. (SITA, le) Kenőpénzt kért a polgármester Pozsony. Közvetett korrupcióval gyanúsított meg a rendőrség három személyt, köztük Pozsony- Dévényújfalu polgármesterét. Utóbbi a rendőrség szerint idén januárban lépett kapcsolatba a pozsonyi járási hivatal környezetvédelmi osztályának alkalmazottjával, s 5000 eurót ígért neki azért, ha jóváhagyja egy konkrét cég kérvényét a mobilberendezéssel való hulladékmegsemmisítésre. „Mindezt azután, hogy megegyezett az adott cég képviselőivel azon, hogy kenőpénzt kér” - mondta Gašpar. A rendőrség a polgármestert és a cég két képviselőjét március 15- én tartóztatta le. A gyanúsítottakat kétéves szabadságvesztés fenyegeti. (TASR) Ma tárgyal az ellenzék és a kormány az amnesztiák eltörléséről (TASR-fotó) Érintett alkotmánybírók Az AB-nak most 13 helyett csak 10 kinevezett bírája van. Több jelenlegi bírót a HZDS ültetett a testületbe: Ivetta Macejkovát, az AB elnökét Ivan Gašparovič emberének tartják. Milan Lalik bíró a HZDS-es Štefan Harabin igazságügyi miniszter idején dolgozott a tárcánál. Peter Brňák alkotmánybíró 2002-ig a HZDS színeiben volt parlamenti képviselő, és megszavazta František Gaulieder képviselő mandátumának megvonását. ÖSSZEFOGLALÓ Ma a koalíciós pártok ós az ellenzék folytatja a tárgyalásokat a močiari amnesztiák eltörlésére benyújtott kormánypárti javaslatokról. Habár a parlament ma kezdődő ülésén szerepel a Ján Budaj (OLaNO) nevéhez köthető ellenzéki javaslat is, ennek elfogadására kicsi az esély. Pozsony. Tegnap az OEaNO, az SaS és Boris Kollár pártja, a Sme rodina is tárgyalóasztalhoz ült a kormánypártokkal, és hajlandónak mutatkoztak a koalíciós javaslat megvitatására. Tegnap még csak az ellenzék alapfeltétele volt napirenden, vagyis az, hogy a javaslatokat ne gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament. így néhány nap helyett több hónapig tartana a vita, előbb az alkotmánytörvényt kellene elfogadni, amire legkorábban a májusi ülésen kerülhetne sor, ez után kerülhetne sor az amnesztiák eltörlésére. Mi a különbség Az ellenzék azt is kifogásolja, hogy a koalíciós javaslat szerint az amnesztia eltörlésével az Alkotmánybíróságnak kötelezően foglalkoznia kellene. Bugár Béla szerint az amnesztiák eltörlése mindenképpen az alkotmánybíróság elé kerül. „Míg azonban Budaj javaslata esetében az érintettek közül bárki az Alkotmánybíróság elé viheti a jogszabályt, és ekkor az Alkotmánybíróság felfüggeszti a döntésig a törvény hatályát, majd akár két-három évig tárgyalhatja, addig a mi javaslatunk szerint 2 hónapon belül köteles dönteni” - magyarázta a két javaslat közti legfontosabb különbséget lapunknak a Híd elnöke. Kiska még tárgyalna Tegnap Andrej Kiska államfő is az amnesztiák eltörlését szorgalmazta, miután fogadta azokat a jogászokat, akik januárban közös nyilatkozatban érveltek a meéiari amnesztiák eltörlése mellett. Az államfő levélben kéri majd a hagyományos politikai pártokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. O is úgy véli, elegendő időt kell adni arra, hogy az ellenzék és a koalíció tárgyaljon a kérdésről. Hiszen jelenleg mindkét fél az eltörlés mellett van. „Nem tartom helyesnek, hogy ezt az alkotmánytörvényt, ezt az alkotmánymódosítást néhány nap alatt hagyják jóvá. Ha 20 éve várunk a meéiari amnesztiák eltörlésére, akkor ne módosítsuk az alkotmányt pár nap alatt” - jelentette ki Kiska a koalíciós javaslat margójára. Akkor inkább ne Ugyanakkor a kormánykoalíció javaslatát több alkotmányjogász is ellenzi. Juraj Babjak, az Alkotmánybíróság (AB) volt elnöke nem lát okot arra, hogy a parlament döntését az AB felülbírálja. Jozef Vozár ennél is tovább ment, úgy fogalmazott, ha csak a koalíciós javaslat lehet az egyetlen járható út, akkor inkább elnapolná az amnesztiák eltörlését, s azt a következő politikusgenerációra hagyná. Amellett, hogy a három ellenzéki párt tegnap hajlandó volt tárgyalni a koalíciós javaslatról, továbbra is Budaj javaslatát tartják elfogadhatóbbnak. Maga Budaj is elismerte azonban, hogy a javaslatáról nem tárgyaltak. Mivel mindkét javaslat alkotmányos többséget igényel, kicsi az esélye, hogy az ellenzék javaslatát elfogadja a parlament. Beblavý 7 voksa Feltételek mellett, de támogathatónak tartja a meéiari amnesztiák eltörlését szorgalmazó kormánypárti javaslatot a parlament Miroslav Beblavý körül csoportosuló hét független képviselője. Két feltételt szabtak, az egyik pusztán technikai jellegű. Pontosítani szeretnék a javaslat azon passzusát, mely az Alkotmánybíróságot kötelezné, hogy az alkotmánytörvényt 60 napon belül felülbírálja. A második feltétel viszont az, hogy az alkotmánytörvény alkotmányosságának elbírálásából zárják ki azokat az alkotmánybírókat, akik a múltban valamilyen formában kötődtek Vladimír Meéiar pártjához, a HZDS-hez. „Törvénybe akarjuk foglalni, hogy az elfogult bírók ne vegyenek részt a döntésben. Ha a kormánykoalíció valóban el akatja törölni az amnesztiákat, akkor nem okozhat problémát nekik megoldást találni az elfogult bírók kizárására”-érvelt Miroslav Beblavý, de saját javaslatot nem mutatott be. A hatályos törvények értelmében az elfogultságról az AB plénuma dönt, ha viszont a tagok többsége érintett, akkor ettől függetlenül részt vesznek a döntésben. Parlamenti matematika Ha még a Boris Kollár pártjából kivált képviselők, illetve Simon Zsolt volt hidas képviselő is támogatná a koalíciós javaslatot, akkor szűkén ugyan, de meglehetne az alkotmányos többség a három ellenzéki párt, valamint Kotleba képviselőinek támogatása nélkül is. Tegnap ugyanis már Marian Kotleba is támogathatónak nevezte a kormány javaslatát. (Ipj, le, SITA, aktuality.sk)
