Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-20 / 66. szám, hétfő
ÍÍT GYÓGYHÍREK egészség ■ 2017. március 20. www.ujszo.com mm Ezt tudnia kell Miért kell az agyat foglalkoztatni? • Információáradat vesz bennünket körül, ami egyre nagyobb igényeket támaszt emlékezőképességünkkel szemben. • Agyunkra egyre nagyobb stressz és nyomás nehezedik. • Az agy plasztikussága a korral csökken. • Már nem foglalkoztatjuk oly nagyon az agyat, inkább a mobilra, a számítógépre hagyatkozunk. • Egyre inkább elvárják tőlünk, hogy emlékezzünk a régi és az új információkra. • A nem edzett memória, ugyanúgy, mint az izom, hamar felmondja a szolgálatot. A kor a legnagyobb kockázati tényező • A világon 46,8 millió demen- ciában szenvedő ember él. • Minden harmadik másodpercben új beteggel szaporodik e tömeg. • 65 év felett minden huszadik embernél megfigyelhető a demencia. 80 év felett pedig már minden ötödik embernél. • 2050-ben a demenciával élők száma eléri a 131,5 milliót. • Négy Alzheimer-kórban szenvedő beteg közül csak egynek diagnosztizálták a betegséget, a többi nem is tud róla. • Az Alzheimer-kór legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. (ki) Az a hír járja, hogy napi egy alma távol tartja az orvost Igaz, hogy az almában sok a rost és a C-vitamin, amelyek valóban egészségesek, de napi egy alma nem sokat segít, ha valamilyen vírus vagy baktérium jut a szervezetünkbe. Például az influenzát sem kerülhetjük el így. Még mindig a védőoltás a legbiztosabb védekezés. (hazipatika) A felmelegedéssel az allergia is megérkezik Bár az allergiás nátha, vagyis szénanátha (polinózis) nem tartozik az életveszélyes betegségek közé, az embernek súlyos egészségi problémát okoz. Lényegesen rontja az életminőséget, csökkenti a teljesítményt, s ha nem kezelik megfelelően, az esetek 80 százalékában asztmává fajulhat. allergiások jól tudják: amint megérkezik a tavasz, megjelenik a nátha is. Számukra a legfontosabb, hogy tudják, mikor milyen és mennyi virágpor van a levegőben, s hogyan lehet ellene védekezni. Mikor kezdődild Elég néhány enyhe nap, máris megjelennek a tünetek, ezért jó, ha a betegek felkészülnek a szezonra, amely három szakaszra oszlik: először a fák, majd a füvek és végül a gyomnövények virágpora keseríti meg az emberek életét. „Az allergia azért veszélyes, mert elég néhány molekula az allergiás reakció kiváltásához és az allergia kifejlődéséhez” - mondta dr. Radovan Košturiak. Ezért nagyon fontos, hogy legalább három héttel a szezon beköszönte előtt a beteg az allergiás nátha enyhítésére szolgáló gyógyszert szedjen. A tünetek jól ismertek: tüsszögés, eldugult orr, viszketés, szemkönnyezés. A felnőtt lakosság 30, a gyerekeknek pedig 40 százaléka szenved az allergiás náthától. Tavasz A legtöbb kellemedenség áprilisban és májusban éri az allergiásokat. Ilyenkor a fő allergén a nyírfa, erre az allergiások 25 százaléka érzékeny. A szezon négy hétig tart. Ezt követi a bodza, az akác és a hárs. Az északi területeken élőket ilyenkor a tűlevelűek virágzása zavarja. Ezek virágpora nehezebb, ezért nem jut el messzire. Nyár Nyáron a virágzó füvek pollenje gyötri az allergiásokat. Májusban kezdődik a szezon, és augusztus közepéig tart. A virágporallergiák 90 százalékát ez teszi ki. Rendkívül fontos a rendszeres ftíkaszálás és a környezett rendben tartása. Allergiás ember mással kaszáltas- sa le a füvet, vagy ha ez nem oldható meg, akkor használjon védőmaszkot. Figyelni kell a virágpor-koncentráció alakulását. Az európai országok nagy részében speciális szolgálat keretében tájékoztatják az embereket a virágpor-koncentrációról, és előrejelzik a helyzet várható alakulását. „További allergén júliusban a csalán, majd augusztusban a gyomnövények” - hangsúlyozza a szakember. Nyáron többet tartózkodunk a friss levegőn, gyakrabban furdünk, pihenünk, sportolunk a szabadban. Am az allergiásoknak nem szabad megfeledkezniük bizonyos szabályokról. „A betegek gyakran követik el azt a hibát, hogy éjszaka szellőztetnek. Nekik csak kora reggel szabad ablakot nyitniuk, mert éjszaka árad a hő az aszfaltból és felkavarja a virág» Védekezzünk! • Napos és szeles időben korlátozzuk a kint tartózkodást. Ha mégis szeretnénk kimenni, akkor kora reggel menjünk, délben semmiképpen se, mert ekkor van a legtöbb virágpor a levegőben. Esőben, eső után viszont ki lehet menni. • Kerülni kell az erdőszélt, mert szűrőként működik. Itt van a legtöbb virágpor, bent az erdőben a legkevesebb. • Ha víz mellett szeretnénk lenni, válasszuk a homokos vagy köves partot, ne a füveset. • Ha autót vezetünk, az ablakokat ne húzzuk le, használjunk légszűrőt. • Ha allergiás a gyerek, ne engedjük iskolai brigádra. • Lefekvés előtt zuhanyozzunk, mossunk hajat, hogy a virágpor ne kerüljön az ágyba. • A szőnyegeket távolítsuk el a lakásból, és a talajt gyakran mossuk fel. • A ruhát ne szárítsuk a szabadban. • Védjük a szemet napszemüveggel, a hajat pedig fejfedővel. port. Gyakran kérdezik, vásároljanak-e speciális porszívót. Eddig semmilyen tanulmány nem erősítette meg, hogy ez a háztartási gép hatásos szénanátha ellen” - tette hozzá dr. Košturiak. Ősz A nyár második felében és ősz elején a gyógynövények virágoznak. A parlagfű és a csalán kedveli a száraz, meleg időt. Tápanyagigénye kicsi. Kiderült, hogy augusztus 20-a után van a legtöbb virágpor a levegőben. Ilyenkor nem ajánlatos Szlovákiában tölteni a szabadságot. A virágzás az első fagyok után ér véget. Ekkor végre fellélegezhetnek az allergiások. (ki) AZ INFORMÁCIÓK A JELÁTALAKÍTÓN HALADNAK ÁT, MÍG VÉGÜL A MONITORON KIRAJZOLÓDIK AZ ÉPPEN VIZSGÁLT SZERV ALAKJA Amit a hasi ultrahang mutat Az ultrahang segítségével a belső szervek állapotáról kaphatunk képet. Fájdalommentes és gyors eszköz pl. az epehólyag-, vese- és hasnyálmirigy- panaszok kivizsgálására is. Az ultrahang készülék magas frekvenciájú, az emberi fül számára nem érzékelhető hanghullámokat bocsát ki, melyeket a vizsgáló fej segítségével továbbíthatunk a testszövetek felé. Az innen kapott információk a jelátalakítón haladnak át, míg végül a monitoron kirajzolódik az éppen vizsgált szerv alakja. Az ultrahang segítségével meghatározhatjuk az adott szerv méretét, felfedezhetjük az eltéréseket, göbö- ket, megnagyobbodást, a gyulladásra utaló jeleket. A hasi panaszok közül az ultrahang alkalmas a ciszták vagy egyéb kóros növedékek észlelésére a májban, a lépben vagy a hasnyálmirigyben. Segítségével kimutatható a lép megnagyobbodása, vagy például a vese- és epekő is. Vizsgálhatóak a hasüreg nagyobb erei és nyirokcsomói is. A daganatos elváltozások áttéteinek diagnózisában is alkalmazható. A kismedencében pedig a méh, a petefészkek, a petevezetékek, a húgyúti szervek, a prosztata és a herék vizsgálatára. A gyomor- és bélrendszer területén jelentkező panaszok esetében a hasi ultrahang csak a gyanúját veti fel valamely szervi elváltozásnak, és azt további eszközös vizsgálatoknak — pl. vastagbéltükrözés, gyomortükrözés, CT stb. - kell tisztázniuk. A vizsgálat fájdalmadan és semmilyen mellékhatással nem jár. A röntgenvizsgálattal szemben itt nem éri sugárzás a testet, ezért alkalmazható például várandósoknál is, a magzat fejlődésének nyomon követésére. Elvégzése előtt 6 órával ne fogyasszunk szilárd táplálékot, viszont igyunk sokat, a vizsgálatra telt hólyaggal érkezzünk. A vizsgálat fekvő testhelyzetben történik, a szabaddá tett hasi részre kent zselészerű anyagon, a kezelőorvos által mozgatott vizsgáló fej segítségével. A látottakról az orvos a vizsgálat közben vagy annak elvégzése után ad részletes szó- és írásbeli tájékoztatást. (www.ultrahangkozpont.hu)
