Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-17 / 64. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. március 17. KOZELET I 3 Híd lelt a Híd, a fiatalok kedvence Kotleba A szlovák pártok közül az OLaNO-ra adta le szavazatát a legtöbb magyar (Ján Krosiák felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Érdekes eredményeket hozott a tavalyi parlamenti választásokon készült exit-poll felmérés mélyebb elemzése, amelyet tavaly év végén hoztak nyilvánosságra. A Híd választóinak többségét szlovák nemzetiségű választók adták, a fiatalokat viszont Kotleba és Kollár tudta megszólítani. Egy évvel ezelőtt a Híd választóinak 53,8 százaléka szlovák nemzetiségű volt, a magyarok csak a 43,7 százalékot tették ki, 2,5 százalék volt a más nemzetiségű választók aránya, derül ki a tavalyi választások során a Focus közvéleménykutató ügynökség által készített exit- poll felmérésből. Az elemzést az ügynökség vezetője, Martin Slosia- rik és Oľga Gyárfásová szociológus készítette a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete támogatásával. „A magyar választók szinte egyenlően oszlottak meg az MKP és a Híd között, az előbbit 44%- uk, az utóbbit 39%-uk választotta, a fennmaradó részben más szlovák pártokat támogattak” - áll a tanulmányban. Szerintük ezzel a Híd tényleg „híddá” vált a többségi nemzet és a magyar kisebbség között. Az MKP maradt etnikai pártnak, választóinak 96 százalékát tették ki a magyar szavazók. Szlovák kampány Ravasz Ábel, a Híd alelnöke szerint a tanulmányban szereplő adatok hozzávetőlegesen helyesek. „Én is úgy tippelem, hogy a választók közt fele-fele arányban voltak magyar illetve szlovák nemzetiségűek” - mondta lapunknak az alelnök. - A kampány során sikerült olyan szlovák szavazói réteget is bekapcsolni, akik korábban nem ránk szavaztak.” Szerinte ebben segítségükre voltak a párt vonzó „szlovák arcai”, mint például Lucia Zitňanská. A szlovák és magyar szavazók megoszlását befolyásolta Ravasz szerint az is, hogy Dél-Szlovákiában folyt egyfajta demobilizáció, illetve az is, hogy a magyar választók viszonylag nagy arányban szavaztak olyan pártokra, amelyekre korábban nem szoktak. „Ilyen volt például az OĽaNO, Boris Kollár vagy Marian Kotleba pártja” - magyarázta Ravasz. Szerinte azonban az arány mára megfordult, a szavazótáborukban jelenleg többen vannak a magyar szavazók a szlovákoknál. „A magyar választóknak tetszik, hogy van egy magyarokat képviselő párt a kormányban, míg a szlovák választók egy részét elveszíthettük a Smerrel kötött koalíció miatt” - véli a párt alelnöke. Kotleba 3000 magyarja A magyar választók 2016-os viselkedését megerősíti az elemzés is, e szerint mérhető arányban jelentek meg magyar választók más szlovák pártok választói között is. Meglepetésre a legnagyobb arányban Boris Kollár Sme rodina választói között képviselték magukat, a párt által kapott közel 173 ezer szavazat 2,6 százalékát tették ki a magyar voksok, vagyis csaknem 4500 magyar szavazót szólított meg a szlovák celeb választások előtt néhány hónappal összedobott pártja. A második helyen az OĽaNO—Nova állt 2,3 százalékkal - ez abszolút számokban kifejezve több, 6600 magyar voksot jelentett, és egy százalékon felül volt a magyar választók aránya a Sieť (1,6%), az SaS (1,2%), és a Smer (1,1%) szavazói között is. Meglepő, hogy sokan támogatták a fasiszta szlovák államot éltető Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártját (ĽSNS) is. A rájuk leadott csaknem 210 ezer voks 1,4 százalékát tették ki a magyarok szavazatai, ami csaknem 3000 magyar voksot jelentett Kotlebának. Aktív fiatalok Az elemzésből az is kiderül, hogy viszonylag nagy arányban mentek voksolni az elsőválasztók, vagyis a 18-21 éves korosztály, akik a négy évvel korábbi választásokon még nem voksolhattak. A felmérés szerint ez a választói csoport szinte azonos arányban, vagyis csaknem 60%- ban járult az urnákhoz, mint az idősebb választók, ami elsősorban az interneten és a közösségi oldalakon folytatott politikai kampánynak volt köszönhető. „Ilyen magas arányt csak 1998-ban és 2002-ben mutattak ki az elsőválasztók körében, ami a szerzők szerint a civilszervezetek akkori, mečiarellenes kampányának volt köszönhető. „Az ilyen magas arány a stabil demokráciákban rendkívül ritka jelenségnek számít” - állítja Oľga Gyárfásová. „Protestszavazó" fiatalok Az elsőválasztók magas aránya azonban főleg a szélsőséges és a protestpártoknak kedvezett. Ebben a korosztályban ugyanis egyértelműen Marian Kotleba pártja nyerte a választásokat - a voksok 22.7 százalékát vitte el. Jól teljesített még 17,7 százalékkal az SaS, a harmadik helyen pedig a standard pártnak szintén nem nevezhető OĽaNO végzett 12,6 százalékkal a Boris Kollár fémjelezte Smer rodina pártja előtt (11,4 százalék). Vagyis a 3 nem standard párt kapta a legfiatalabb választók voksainak 46.7 százalékát. A hagyományos pártnak számító formációk - az SaS kivételével - megbuktak a fiatalok körében: a Smer 7,6, az SNS 5,5 a Híd 3,3 százalékot kapott körükben, vagyis jóval alacsonyabb arányt értek el, mint a teljes választóréteg körében. Wilders veresége példa lehet Európának Hollandia a reményt választotta a gyűlölet helyett, harsogja a narancssárga molinó (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Európa politikai vezetői azért is figyeltek Hollandiára szerdán, mert tudni akarták, folytatódik-e a jobboldalipopulista fordulatok trendje, mely 2016-ot jellemezte. Geert Wilders retorikája azonban nem hozta meg az újabb győzelmet a populisták számára. Orbán Viktor magyar kormányfő - aki Brüsszellel szemben épp ezt a retorikát alkalmazza - március 15-i ünnepi beszédében épp arról beszélt, hogy a brexit és Donald Trump amerikai elnökké választása egy folyamat kezdete, mely során a nyugati világ fellázad a „nemzeti önrendelkezést korlátozó erőkkel”, a brüsszeli bürokraták, a nemzetközi pénztője és a liberális világsajtó ellen. „Ebben az évben jön a folytatás” - jelentette ki, minden bizonnyal Hollandiára, Németországra és Franciaországra utalva. Hollandia cáfol Hollandia azonban már szerdán rácáfolt a szavaira, holott a választásra rajta kívül is sokan a jobboldali populizmus első nagyobb próbatételeként tekintettek. A hollandok azonban nem csak elsősorban a standard pártoknak szavaztak bizalmat. Tették ezt 85 százalékos részvételi aránnyal, mely az elmúlt három évtized legmagasabbja volt. „Az eredmény megkönnyebbüléssel töltötte el az európai kormányokat, mert a parlamenti választást külföldön egyfajta referendumként értékelték az Európai Unióról” - jegyezte meg a Politico brüsszeli hírportál. Wilders ugyanis rögtön a brexit után követelni kezdte, hogy a hollandok is hagyják el az Európai Uniót. Az EU- ellenes megnyilvánulások egyébként - ahogy erre Stijn van Kessel, a brit Lounghborough Egyetem politológusa rámutat - az utolsó hónapokban már kevéssé voltak hangsúlyosak Wilders megnyilvánulásai között, inkább a bevándorlás témájára koncentrált. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a hollandok látták a brexit utáni káoszt és bizonytalanságot, és ez növelte az EU népszerűségét Hollandiában. A populizmus gátja A szerdai választások értékelésében a holland lapok azt emelték ki, hogy az ország gátat vetett a populizmus teijedésének. A Trouw napilap szerint Hollandia ismételten olyan ország képét mutatta, amelyben a mérsékelt irány kulcsfontosságú. „A társadalmunk nem nyitott a szélsőségekre” - hangsúlyozták. Hasonló szellemben ír a De Telegraaf is, mely megjegyzi, bár az utóbbi években jelentősen mélyült a szakadék a lakosság és a politikusok között, a hollandok ajelek szerint ennek ellenére nem fordultak a szélsőséges erők felé. „Döntő fontosságú, hogy ne árulják el a politikai vezetők ezt a bizalmat” - olvasható a cikkben. A De Volks- krant című napilapban pedig leszögezték, Mark Rutte kormányfő úgy vonul majd be a köztudatba, mint aki a brexit és az amerikai elnökválasztás után Hollandiában megállította a populisták menetelését. Radovan Geist, az Euractiv elemzője szerint a választások eredménye azt árulja el, hogy a politikai fősodor teljesítményével elégedetlen választóknak nem kell feltétlenül a szélsőséges, idegengyűlölő, vagy az Európa-ellenes pártok felé fordulniuk. Rámutatott: a választások nem csak Wilders Szabadságpártjáról, vagy Rutte kormányzó pártjáról szóltak, megerősödött a liberális D66 és a baloldali Zöld Baloldal párt is. Vladimír Bilčík, a Szlovák Külpolitikai Társaság munkatársa szerint a holland választások eredménye jó hír, és pozitív impulzust jelent a francia és német, de a cseh választások előtt is. „Megmutatkozott, hogy a rendszer- ellenes pártok, melyek aláássák a közös európai projektet, nem feltétlenül győznek” - magyarázta. A populista hullám következő két próbája Franciaország és Németország lesz, a franciák már körülbelül egy hónap múlva elnököt választanak. Az előjelek és felmérések itt is azt mutatják, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen jelenleg a legnépszerűbb jelölt, és az államfőválasztás első körét meg fogja nyerni. Az elemzők azonban arra számítanak, hogy a második körben a többi jelölt szavazói összefognak, és semmiképpen sem választják majd a populista politikust. Németországban az őszi választásokon az lesz a fő kérdés, meddig tud majd erősödni az AfD bevándorlásellenes párt, mely jelenleg a harmadik legerősebb a felméréseken. (fm, MTI, SME)
