Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-17 / 64. szám, péntek

www.ujszo.com | 2017. március 17. KOZELET I 3 Híd lelt a Híd, a fiatalok kedvence Kotleba A szlovák pártok közül az OLaNO-ra adta le szavazatát a legtöbb magyar (Ján Krosiák felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Érdekes eredmé­nyeket hozott a tavalyi parlamenti választásokon készült exit-poll felmérés mélyebb elemzése, amelyet tavaly év végén hoztak nyilvánosságra. A Híd választóinak többségét szlovák nemzetiségű választók adták, a fiatalokat viszont Kotleba és Kollár tudta megszólítani. Egy évvel ezelőtt a Híd választó­inak 53,8 százaléka szlovák nemzetiségű volt, a magyarok csak a 43,7 százalékot tették ki, 2,5 száza­lék volt a más nemzetiségű válasz­tók aránya, derül ki a tavalyi válasz­tások során a Focus közvélemény­kutató ügynökség által készített exit- poll felmérésből. Az elemzést az ügynökség vezetője, Martin Slosia- rik és Oľga Gyárfásová szociológus készítette a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete tá­mogatásával. „A magyar választók szinte egyenlően oszlottak meg az MKP és a Híd között, az előbbit 44%- uk, az utóbbit 39%-uk választotta, a fennmaradó részben más szlovák pártokat támogattak” - áll a tanul­mányban. Szerintük ezzel a Híd tényleg „híddá” vált a többségi nem­zet és a magyar kisebbség között. Az MKP maradt etnikai pártnak, vá­lasztóinak 96 százalékát tették ki a magyar szavazók. Szlovák kampány Ravasz Ábel, a Híd alelnöke sze­rint a tanulmányban szereplő adatok hozzávetőlegesen helyesek. „Én is úgy tippelem, hogy a választók közt fele-fele arányban voltak magyar il­letve szlovák nemzetiségűek” - mondta lapunknak az alelnök. - A kampány során sikerült olyan szlo­vák szavazói réteget is bekapcsolni, akik korábban nem ránk szavaztak.” Szerinte ebben segítségükre voltak a párt vonzó „szlovák arcai”, mint például Lucia Zitňanská. A szlovák és magyar szavazók megoszlását befolyásolta Ravasz szerint az is, hogy Dél-Szlovákiában folyt egy­fajta demobilizáció, illetve az is, hogy a magyar választók viszonylag nagy arányban szavaztak olyan pár­tokra, amelyekre korábban nem szoktak. „Ilyen volt például az OĽaNO, Boris Kollár vagy Marian Kotleba pártja” - magyarázta Ra­vasz. Szerinte azonban az arány má­ra megfordult, a szavazótáborukban jelenleg többen vannak a magyar szavazók a szlovákoknál. „A ma­gyar választóknak tetszik, hogy van egy magyarokat képviselő párt a kormányban, míg a szlovák válasz­tók egy részét elveszíthettük a Smerrel kötött koalíció miatt” - véli a párt alelnöke. Kotleba 3000 magyarja A magyar választók 2016-os vi­selkedését megerősíti az elemzés is, e szerint mérhető arányban jelentek meg magyar választók más szlovák pártok választói között is. Meglepe­tésre a legnagyobb arányban Boris Kollár Sme rodina választói között képviselték magukat, a párt által ka­pott közel 173 ezer szavazat 2,6 szá­zalékát tették ki a magyar voksok, vagyis csaknem 4500 magyar sza­vazót szólított meg a szlovák celeb választások előtt néhány hónappal összedobott pártja. A második he­lyen az OĽaNO—Nova állt 2,3 szá­zalékkal - ez abszolút számokban kifejezve több, 6600 magyar voksot jelentett, és egy százalékon felül volt a magyar választók aránya a Sieť (1,6%), az SaS (1,2%), és a Smer (1,1%) szavazói között is. Meglepő, hogy sokan támogatták a fasiszta szlovák államot éltető Marian Kot­leba Mi Szlovákiánk Néppártját (ĽSNS) is. A rájuk leadott csaknem 210 ezer voks 1,4 százalékát tették ki a magyarok szavazatai, ami csak­nem 3000 magyar voksot jelentett Kotlebának. Aktív fiatalok Az elemzésből az is kiderül, hogy viszonylag nagy arányban mentek voksolni az elsőválasztók, vagyis a 18-21 éves korosztály, akik a négy évvel korábbi választásokon még nem voksolhattak. A felmérés sze­rint ez a választói csoport szinte azo­nos arányban, vagyis csaknem 60%- ban járult az urnákhoz, mint az idő­sebb választók, ami elsősorban az interneten és a közösségi oldalakon folytatott politikai kampánynak volt köszönhető. „Ilyen magas arányt csak 1998-ban és 2002-ben mutat­tak ki az elsőválasztók körében, ami a szerzők szerint a civilszervezetek akkori, mečiarellenes kampányának volt köszönhető. „Az ilyen magas arány a stabil demokráciákban rend­kívül ritka jelenségnek számít” - ál­lítja Oľga Gyárfásová. „Protestszavazó" fiatalok Az elsőválasztók magas aránya azonban főleg a szélsőséges és a protestpártoknak kedvezett. Ebben a korosztályban ugyanis egyér­telműen Marian Kotleba pártja nyerte a választásokat - a voksok 22.7 százalékát vitte el. Jól teljesí­tett még 17,7 százalékkal az SaS, a harmadik helyen pedig a standard pártnak szintén nem nevezhető OĽaNO végzett 12,6 százalékkal a Boris Kollár fémjelezte Smer rodi­na pártja előtt (11,4 százalék). Vagyis a 3 nem standard párt kapta a legfiatalabb választók voksainak 46.7 százalékát. A hagyományos pártnak számító formációk - az SaS kivételével - megbuktak a fiatalok körében: a Smer 7,6, az SNS 5,5 a Híd 3,3 szá­zalékot kapott körükben, vagyis jó­val alacsonyabb arányt értek el, mint a teljes választóréteg körében. Wilders veresége példa lehet Európának Hollandia a reményt választotta a gyűlölet helyett, harsogja a narancssárga molinó (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Európa politikai vezetői azért is figyeltek Hollandiára szerdán, mert tudni akarták, folytatódik-e a jobboldali­populista fordulatok trendje, mely 2016-ot jellemezte. Geert Wilders retorikája azonban nem hozta meg az újabb győzelmet a populisták számára. Orbán Viktor magyar kormányfő - aki Brüsszellel szemben épp ezt a retorikát alkalmazza - március 15-i ünnepi beszédében épp arról be­szélt, hogy a brexit és Donald Trump amerikai elnökké választása egy fo­lyamat kezdete, mely során a nyu­gati világ fellázad a „nemzeti önren­delkezést korlátozó erőkkel”, a brüsszeli bürokraták, a nemzetközi pénztője és a liberális világsajtó el­len. „Ebben az évben jön a folyta­tás” - jelentette ki, minden bi­zonnyal Hollandiára, Németország­ra és Franciaországra utalva. Hollandia cáfol Hollandia azonban már szerdán rácáfolt a szavaira, holott a válasz­tásra rajta kívül is sokan a jobboldali populizmus első nagyobb próbaté­teleként tekintettek. A hollandok azonban nem csak elsősorban a standard pártoknak szavaztak bizal­mat. Tették ezt 85 százalékos rész­vételi aránnyal, mely az elmúlt há­rom évtized legmagasabbja volt. „Az eredmény megkönnyebbüléssel töl­tötte el az európai kormányokat, mert a parlamenti választást külföldön egyfajta referendumként értékelték az Európai Unióról” - jegyezte meg a Politico brüsszeli hírportál. Wil­ders ugyanis rögtön a brexit után kö­vetelni kezdte, hogy a hollandok is hagyják el az Európai Uniót. Az EU- ellenes megnyilvánulások egyéb­ként - ahogy erre Stijn van Kessel, a brit Lounghborough Egyetem poli­tológusa rámutat - az utolsó hóna­pokban már kevéssé voltak hangsú­lyosak Wilders megnyilvánulásai között, inkább a bevándorlás témá­jára koncentrált. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a hol­landok látták a brexit utáni káoszt és bizonytalanságot, és ez növelte az EU népszerűségét Hollandiában. A populizmus gátja A szerdai választások értékelésé­ben a holland lapok azt emelték ki, hogy az ország gátat vetett a popu­lizmus teijedésének. A Trouw napi­lap szerint Hollandia ismételten olyan ország képét mutatta, amelyben a mérsékelt irány kulcsfontosságú. „A társadalmunk nem nyitott a szélső­ségekre” - hangsúlyozták. Hasonló szellemben ír a De Telegraaf is, mely megjegyzi, bár az utóbbi években je­lentősen mélyült a szakadék a lakos­ság és a politikusok között, a hollan­dok ajelek szerint ennek ellenére nem fordultak a szélsőséges erők felé. „Döntő fontosságú, hogy ne árulják el a politikai vezetők ezt a bizalmat” - olvasható a cikkben. A De Volks- krant című napilapban pedig leszö­gezték, Mark Rutte kormányfő úgy vonul majd be a köztudatba, mint aki a brexit és az amerikai elnökválasztás után Hollandiában megállította a po­pulisták menetelését. Radovan Geist, az Euractiv elem­zője szerint a választások eredménye azt árulja el, hogy a politikai fősodor teljesítményével elégedetlen válasz­tóknak nem kell feltétlenül a szélső­séges, idegengyűlölő, vagy az Európa-ellenes pártok felé fordulni­uk. Rámutatott: a választások nem csak Wilders Szabadságpártjáról, vagy Rutte kormányzó pártjáról szóltak, megerősödött a liberális D66 és a baloldali Zöld Baloldal párt is. Vladimír Bilčík, a Szlovák Külpo­litikai Társaság munkatársa szerint a holland választások eredménye jó hír, és pozitív impulzust jelent a francia és német, de a cseh választások előtt is. „Megmutatkozott, hogy a rendszer- ellenes pártok, melyek aláássák a kö­zös európai projektet, nem feltétlenül győznek” - magyarázta. A populista hullám következő két próbája Franciaország és Németor­szág lesz, a franciák már körülbelül egy hónap múlva elnököt választa­nak. Az előjelek és felmérések itt is azt mutatják, hogy a szélsőjobbol­dali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen jelenleg a legnépszerűbb je­lölt, és az államfőválasztás első kö­rét meg fogja nyerni. Az elemzők azonban arra számítanak, hogy a második körben a többi jelölt sza­vazói összefognak, és semmikép­pen sem választják majd a populis­ta politikust. Németországban az őszi választásokon az lesz a fő kér­dés, meddig tud majd erősödni az AfD bevándorlásellenes párt, mely jelenleg a harmadik legerősebb a felméréseken. (fm, MTI, SME)

Next

/
Oldalképek
Tartalom