Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-16 / 63. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. március 16. KULTÚRA 113 Négy hazai magyar személyiség vehetett át Magyar Arany Erdemkeresztet Pozsonyban TALLÓSI BÉLA Pozsony. Áder János, Magyar- ország köztársasági elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából szlovákiai magyar közéleti személyiségeket is állami kitüntetésben részesített. Az elismeréseket tegnap Magyarország Pozsonyi Nagykövetségén Czimbal- mosné Molnár Éva nagykövet asszony adta át. A nagykövet asszony kifejtette: a kitüntetést személyek kapják, olyan személyek, akik valamilyen területen kiemelkedőt alkottak munkájukkal. De valamennyien egy közösséget képviselnek, ezért a kitüntetés a közösségnek is szól. Méry Margit, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének volt munkatársa részére a szlovákiai magyarság kulturális hagyományainak tovább- örökítéséért - főként a felvidéki népviseletek feltérképezéséért és bemutatásáért -, jelentős tudományos kutatómunkája elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta. „Ilyenkor az ember meghatódik, és akaratlanul is leperegnek előtte az évek, amelyeket végigdolgozott - mondta Méry Margit. - A néprajzos feladata a hagyományok gyűjtése az Méry Margit, Rózsa Ernő, Z. Urbán Aladár és Kovács László adott területen. Szlovákia déli részén nincs olyan község, ahol ne jártam volna legalább egyszer, a legtöbb helyen tízszer-hússzor is megfordultam, hogy azokat az adatokat, amelyeket az idős emberek őriznek még, rögzíteni tudjam és továbbadjam. Nagy segítség volt számomra a Szlovák Rádió magyar adásának Hazai tájakon című műsora, amelyben hetente lehetett megszólítani az idős embereket, és elmondatni velük is azt, amit ők átéltek. Több mint ezer kész műsoromat őrzi a rádió archívuma, hallgatható, elég gyakran ismétlik is. De számomra az jelenti a (Méry Kati felvétele) még nagyobb értéket, hogy nemcsak a kész műsorok maradtak meg, hanem a nyersanyagot is meg tudtam menteni. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetébe került, ott digitalizálták. Ezt szeretném majd itthon is hozzáférhetővétenni.” Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Rózsa Ernő, a Csemadok tiszteletbeli elnökségi tagja, az egykori Együttélés Politikai Mozgalom volt parlamenti képviselője részére a felvidéki magyarság jogvédelme és érdekképviselete terén végzett következetes és fáradhatatlan munkája elismeréseként. Kovács László, a somorjai Madách Imre Gimnázium volt igazgatója, a Csemadok egyházgellei szervezetének volt elnöke a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzése és hagyománykincsének továbbadása terén végzett elhivatott pedagógusi, közéleti és társadalmi munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át. „Én is csak azt tudom mondani, amit a nagykövet asszony, hogy a kitüntetés személyeknek szól ugyan, de egy közösség áll mögöttük. Én eddigi tevékenységemben egyértelműen a tanári pályámat tartom annak, ami megérdemelheti ezt a kitüntetést. Nemzedékeket neveltem fel, igyekeztem bennük elmélyíteni a nemzeti öntudatot, és a történelemtudományok terén a történelemtankönyveim is ezt szolgálták.” Úgyszintén Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke, a Csemadok ipolyvarbói alapszervezete elnöke a palóc hagyománykin- csek továbbéltetése, elhivatott művelődésszervezői és honismereti tevékenysége elismeréseként. Április 2-ig tekinthető mega Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében az intézmény egy különleges, új szerzeménye: Kossuth Lajos 1852-ben készült dagerrotípiája. A portré azért kiemelkedő fontosságú, mert fotográfiai eljárással készült, így teljesen hitelesnek tekinthető, ráadásul 1848-49-hez időben közeli. Kossuth a szabadságharc leverését követően, 1851-1852-ben körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, hogy támogatókat toborozzon a magyar ügynek. 1852. április 27. és május 18. között Bostonban tartózkodott; a Boston Daily Evening Transcript című napilap május 17-i számában tudósított arról, hogy „Kossuth kormányzó ma reggel Southworth & Hawes galériájában ült egy dagerrotípiához". A felvételt a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben vásárolta meg és helyezte el letétként a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az érzékeny, nehezen bemutatható műtárgyat csak rövid ideig láthatják az érdeklődők. (MTi-feivétei) Kallós Zoltán néprajztudós kapta a Kossuth-nagydíjat Budapest. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő kapta idén a Kossuth-nagydíjat: az indoklás szerint népi kultúránk kincseinek továbbörökítése mellett a szérványvidéken élő magyar gyerekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is szolgáié értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként. Az erdélyi magyar néprajztudós, népzenegyűjtő, aki a napokban tölti be 91. életévét, hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterületet járt be: Kalotaszeget, a Nádas menti falvakat, az észak- mezőségi falvakat, valamint gyűjtött a gyimesi és a moldvai csángók között. „Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette” - nyilatkozta a kitüntetett. Nagy sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve először 1971-ben jelent meg, és eddig öt kiadást ért meg. Tartalmával - 259 ballada és további 8 ballada meseváltozata - a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike, értékét pedig megsokszorozza minősége: négy néprajzilag jelentős táj balladaköltészetének újabb termésével együtt a feledésre ítélt archaikus típusokat és változatokat mentette meg, jórészt dallamokkal. Kallós Zoltán saját forrásaiból 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyerekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. A néprajztudós ma is Kolozsváron és Válaszúton él és alkot. Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott többek között Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturgnak, szakírónak a kortárs magyar irodalom legjelentősebb alkotásainak hiteles, a szerzői koncepciót híven tükröző színpadra állítása mellett a hazai drámairodalom történetének kutatása és publikálása terén is rendkívüli munkája elismeréseként; Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas színművésznek páratlanul gazdag és sokszínű, a naivaszerepektől a legjelentősebb drámai hősnőkig terjedő, nagy ívű színpadi, illetve számos felejthetetlen alakítást magába foglaló mozifilmes pályája elismeréseként; Sass Sylvia Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek a világ legrangosabb operaszínpadain és koncertpódiumain egyaránt rendkívül sikeres, az operairodalom szinte minden fontos drámai szoprán szerepét felvonultató művészi pályája, valamint a fiatal tehetségek felfedezése és nevelése iránti elkötelezettsége elismeréseként; Tahi-Tóth László Jászai Mari-díjas színművésznek eredeti látásmódját és kivételes jellemábrázoló képességét a tragikomikus és groteszk műfaj mestereként zseniális alakításokban kamatoztató, sokoldalú színházi és filmes pályája elismeréseként. A friss Kossuth-díjasok között van Frenreisz Károly zeneszerző, előadóművész - a Metró, az LGT, majd a Skorpió együttes tagja -, aki az indoklás szerint a klasszikus zenei képzettségét a hazai rock-beat korszak több legendás, külföldön is sikeres zenekarának alapító tagjaként kamatoztató, a magyar könnyűzenei életet népszerű slágerek és filmbetétdalok sorával gazdagító pályája elismeréseként részesült az elismerésben. Megkapta a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést Keleti Éva Balázs Béla-díjas fotóművész, Fésűs Éva író, költő, Bálint Márta színművész, Bertalan Tivadar látványtervező, Péterfy László szobrászművész, Kamp Salamon karnagy, Galánfi András fafaragó népi iparművész, valamint Richter József artista, cirkuszművész is. (MTI, k)
