Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-16 / 63. szám, csütörtök

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM i Allategészség V eszélyes beteg­ségeik közül ez­úttal az elhullást okozó vírusos fertőző betegségről, a myxo- matózisról és a nem kevésbé veszélyes vérzéses betegség­ről lesz szó. MYXOMATÓZIS A házi nyúl ízeltlábúakkal terjedő, vírusos eredetű be­tegsége. Klasszikus formája a lágy kötőszövetek ödé­más duzzanatával jár. Álta­lában elhullással végződő betegség. A betegség Dél-Ameriká- ban, az ott élő gyapotfarkú nyúlban őshonos, és onnan terjedt el szinte az egész vilá­gon. Az őshonos állomány­ban a lappangó fertőzés a jellemző, elhullás alig fordul elő. A betegség kórokozója egy a nyulakhoz adaptálódott himlővírus, és terjesztői a vér­szívó ízeltlábúak, elsősorban szúnyogok. A vírus a szúnyo­gok szájszerveiben hónapo­kig is fertőzőképes marad. Az áttelelő szúnyogban a vírusok már kora tavasszal járványt indíthatnak el, a tenyésztő számára érthetetlen módon, hiszen ilyenkor a szúnyogin­vázió még nem indult meg. Azok a szúnyogok tehát, ame­lyek ősszel fertőzött vért szív­tak, kora tavasszal már újabb fertőzés forrásai lehetnek. Tünetek: A betegség első tünete a fülben futó erek fa­lának megnövekedett átjár­hatósága miatt a fülkagylón található vérzések megjelené­se. Természetes körülmények között a myxomatózis duzza­natok formájában jelentkező, ún. göbös alakban fordul elő. A myxoödémás duzzanat elsősorban a fejre terjed ki, amit később gennyes kötő­hártya-gyulladás követ. Ez­zel párhuzamosan hurutos orrnyálkahártya-gyulladás alakul ki, amely a tüdőre is át­terjed. Ezt az állapotot nehéz légzés, magas láz és elesett- ség jellemzi, majd az egyre súlyosbodó tüdőgyulladás következtében hamarosan bekövetkezik az elhullás. A jó­indulatú, ún. göbös formánál elsősorban a fülkagylón és az orrháton körülírt, tojásdad alakú, tömött tapintatú, diónyi Légúti és bélrendszeri problémák, fogbetegség, talpfekély - bizony a betegségek a nyulakat sem kímélik. vagy nagyobb duzzanatok fej­lődnek ki. Kezelés: A myxoödémás nyúl nem gyógyítható meg, tehát a betegség nem oivo- solható. Egyetlen lehetősé­günk a megelőzés - egyrészt a szúnyogok távoltartása az állatoktól, másrészt a vakci- názás. A szúnyogok távol­tartása nem olyan egyszerű, ezért inkább a kora tavaszi vakcinázást javasoljuk, ami szinte tökéletes védelmet biz­tosít. Azokon a területeken, ahol a betegség gyakran elő­fordul, az egymás utáni nö­vendék állatok oltására is oda kell figyelnünk. A vakcinával aggodalom nélkül olthatok a vemhes anyanyulak is, ta­pasztalataink szerint még előrehaladottan vemhes ál­latok esetében sem fordult elő koraellés vagy vetélés, és a szoptató anyáknál sem ta­pasztaltunk semmilyen rend­ellenességet. VÉRZÉSES BETEGSÉG A választott, növendék és felnőtt házi nyulak heveny légúti tünetekkel, a vérerek és a máj károsodásával járó, gyors lefolyású, nagy morta- litású betegsége. A betegsé­get először Kínában észlelték Németországból odaszál­lított nyulakban 1984-ben. A fertőzés gyorsan terjedt, s mindenütt tömeges elhullá­sokat okozott. A betegséget 1987-ben Csehszlovákiában, 1988 ta­vaszán a keleti határszélen Magyarországon, majd a rákövetkező egy-két évben csaknem minden európai országban észlelték. Azt lát­hattuk, hogy a vírus az egész világon szétszóródott. Az eleinte tömeges elhullások a járványtani intézkedések és az inaktivált vakcinák együt­tes alkalmazásának eredmé­nyeképpen megszűntek, de a vírus nálunk és Európa más országaiban is jelen van. A vírus egy önálló calici- vírus, eredetét és hirtelen megjelenésének okát nem ismerjük. A vírus iránt termé­szetes viszonyok között csak házi nyúl fogékony. A beteg­ség nagyon gyorsan terjed a fogékony állományokban, az elhullás elérheti a 70-100%- ot. A fertőzés a nyulak közvet­len érintkezésével, a különfé­le váladékokkal, eszközökkel és az ember közvetítésével is terjed, szájon át és a levegő útján is bekövetkezhet. Tünetek: A fertőzést kö­vetően a vírus tömegesen elszaporodik a májban. Ká­rosítja az érkapillárisokat, azokban vérrögök képződ­nek, aminek a következté­ben, főleg a légutakban és a tüdőben, vérzések alakul­nak ki. A májban a májsej­tek tömegesen elhalnak. A lappangási idő 24-48 óra. A nagyon gyors lefolyás során tünetek ki sem alakulnak, legfeljebb az elhullás előtt az orrnyílásból véres hab ürül. Heveny esetben az állatok hirtelen bágyadttá válnak, nehezítetten lélegzenek, és véres, habos orrváladék ürü- lése mellett elhullanak. Kezelés: A betegség le­zajlását nem tudjuk befo­lyásolni. A beteg állatokat ki kell irtani, esetleg a még egészséges egyedeket inak­tivált vakcinával lehet oltani. Az állományokban nagyon fontos a megelőzés. Inakti- vált vakcinával olthatok a 10 hetes nyulak. (Varga J., Tuboly S., Mészá­ros J., - A háziállatok fertőző betegségei, Állatorvosi jár­ványtan II.) MVDr. Pleva László Aliatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL DR. PLEVA1ÁSZLÓ ROVATA Más nyúltartóktól hal­lottam, hogy tengerima­lacot tartanak a nyúlja- ik között, hogy a nyulak ne betegedjenek és/vagy ne dögöljenek meg. Kérem, írja meg, van-e ehhen valami igazság, mert ha a tengerimalac tényleg elhajtja a beteg­séget a nyulakról, akkor Egy marcelkázi olvasójuk mi is vennénk. Kedves olvasónk! A nyulakat a tengerimalac nem védi meg a betegségektől. Néhány infor­mációt leírnék a tengerimalac és nyúl közös tartásáról, remélem hasznosak lesznek. A nyúl és a tengerimalac teljesen eltérő állatfaj. Lehet őket együtt tartani, de az egy ketrecben való tartásuk veszélyes lehet. Tév­eszme, hogy társat jelentenének egymásnak, hizen a két kis rágcsáló szokásai teljesen elté­rőek. A tengerimalac nappal aktív, éjjel pihen. A nyúl viszont éjszakai állat, és nappal pihen. A tengerimalacnak szüksége van C-vitaminra, ezért neki más étrendet kell biztosítani, mint a nyúlnak. A tengerimalacra a nyúl rúgása is veszélyes lehet, mert belső sérüléseket okoz­hat neki. Ha mindenképpen az együtt-tartás mellett döntünk, akkor tudnunk kell azt, hogy a tengerimalac a földön közlekedik, ellenben a nyúl szeret magaslatokra felkapaszkodni. Tehát olyan ketrecet kell beszereznünk, amelyben van magasabb ládikó a nyúl szá­mára, és kisebb a tengerimalac számára, ami a ketrec alján található. A tengerimalacok az embertől is elkaphat­nak bizonyos betegségeket, ezért amikor betegek vagyunk, a kisállattal való kontaktust csökkentsük a minimálisra, etetés előtt és után mossunk kezet. Léteznek sikeres összeszoktatások is, és sokszor a két kisállat „barátsága" felhőtlen örömöt jelent a gazdiknak. A fent leírtakat azonban tanácsos figyelembe venni. AZ ÚJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, E-MAIL: kertesudvar@ujszo.com, ujszo@ujszo.com, SZERKESZTŐK: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: +421 2 592 33 421, GRAFIKA: Horváth István, REKLÁMMENEDZSER: Czigler Mónika, monika.cziglerova@petitpress.sk., telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopíianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.fotolia.com. 2017. március KERTésUDVAR * - 88 v > s ' ®§IS 9JM * B 1 fgm i pnüjl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom