Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-16 / 63. szám, csütörtök
6 | KÜLFÖLD 2017. március 16. | www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: az EU nem enged a nyomásnak Hollandia: Wilders vagy Rutte Hollandiában parlamenti választásokat tartottak; kérdés, folytatódik-e a populista hullám Strasbourg. Az Európai Unió nem enged a fenyegetéseknek, és nem hagyja magát megfélemlíteni a Nagy-Britanniával tervezett kilépési tárgyalások alatt - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén. Az unióban maradó 27 tagállamnak politikai egységet kell mutatnia a brexitről szóló tárgyalások során - mondta Tusk. Egy olyan forgatókönyv, amely nem a megegyezésre összpontosít, mindenki számára rossz lenne, különösen Nagy-Britan- niának - tette hozzá. (MTI) Török hackerek indítottak támadást Berlin. Több ezer Twitter-fiókot törtek fel a török kormánnyal rokonszenvező hackerek és horogkeresztet, valamint Németországot és Hollandiát nácinak nevező bejegyzéseket tettek közzé. A hackerek támadása olyan ismert, nagyszámú követővel rendelkező profilokat vett célba, mint amilyen Boris Becker német teniszcsillagé, aPro7 német tévécsatornáé, az Amnesty International jogvédő szervezeté vagy a Forbes magaziné. Április 16-án Törökországban népszavazást tartanak az elnöki hatáskörök Erdogan török elnök által erőltetett kiszélesítéséről. Az elmúlt napokban eldurvult a török politikusok európai országokba tervezett kampányrendezvényeivel kapcsolatos vita. (MTI) Robbanószer a minisztériumban Berlin. Robbanószert tartalmazó csomagot találtak tegnap a német szövetségi pénzügyminisztérium berlini székházában. A berlini rendőrség közleménye szerint a csomagra a minisztériumba érkező postát elosztó állomáson figyeltek fel. A helyiséget és a szomszédos irodákat kiürítették, majd a csomagot elszállították a tartományi bűnügyi hivatal robbanószerkezetek hatástalanítására használt telepére. A gyanús küldemény tűzijáték készítéséhez használatos porkeveréket tartalmazott, amely a csomag felnyitásakor súlyos sérüléseket okozhatott volna. (MTI) Brazil politikusok tucatjai pácban Brazíliaváros. Rodrigo Janót brazil főügyész újabb 83, vezető politikusok elleni vizsgálat megindítását kérte a legfelsőbb bíróságtól a Petrobras állami olajvállalat megvesztegetési botrányában. Az érintettek között öt, jelenleg hivatalban lévő miniszter is van, élükön Aloysio Nunes külügyminiszterrel, valamint számos vezető kormánypárti törvényhozó, így Michel Temer elnök kormányának hivatalban maradása is veszélybe kerülhet. A főügyész újabb eljárás alá vonná Temer elnök két elődjét, Dilma Rousseffet és Luiz Inácio Lula da Silvát is. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam. Tegnap parlamenti választást tartottak Hollandiában, ahol az a legnagyobb kérdás, hogy folytatódik-e Geert Wilders ás így az európai populizmus diadalmenete. A választások lapzártánk után értek véget, valószín ű, hogy a mostani kormányfő pártja kapta a legtöbb szavazatot. Összesen 28 párt indult a 150 képviselői helyért, és egyik támogatottsága sem nagyobb 20 százaléknál, így biztos, hogy a győztesnek komoly koalíciós tárgyalásokra kell készülnie akár három másik párttal, főleg, hogy a parlamenti küszöb alig 1%. A muszlimellenes Szabadságpártot vezető Geert Wildersszel senki sem akar szövetkezni. 13 millió választásra jogosult polgár adhatta le a szavazatát, a királyi pár tegnap közölte, hogy a pártatlanság megőrzése érdekében nem adja le voksát. A szavazóhelyiségek este 9-kor zártak. Az esetleges hackertámadások kivédéséhez a szavazólapokat kézzel, és olyan számítógépekkel számolják össze, amik nincsenek rákötve az internetre. A holland választásra többek köKi lesz a nyerő? Geert Wilders és Mark Rutte leadta szavazatát. (tasr/ap) zött azért is irányul ekkora figyelem, hogy lesz-e újabb populista fordulat az áprilisban és májusban tartandó francia elnökválasztás, valamint a szeptemberi német választások előtt. Az elmúlt időszakban megerősödött Wilders muszlimellenes és populista Szabadságpártja (PW), és még egy hónapja is vezetett a felmérésekben, ezért történelmi győzelemben reménykedett. Wilders a populista hullámot próbálja meglovagolni, többek között kilépne az EU-ból, de leginkább iszlámellenes politikájáról ismert: mecseteket is bezárna, betiltaná a Koránt, és lezárná a határt a muszlint országok előtt. Hollandiát az elmúlt ciklusban a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (WD) és a baloldali munkáspártiak (PvdA) kormányozta két- párti koalícióban, de 79 képviselőjéből végül 7 5 maradt a végére a 15 0 fos alsóházban, most pedig együtt legfeljebb 40-re számíthatnak. A kormánypártok népszerűsége többek között a jobboldali liberális Mark Rutte kormányfő megszorításai miatt is visszaesett, noha tavaly 2,1%-kal nőtt a GDP. Viszont az utolsó hetekben vissza tudott erősödni Rutte pártja, a legtöbb felmérésben vezetett. A kampány legfontosabb témája a bevándorlás volt. Rutte is alkalmazkodásra vagy távozásra szólította fel a bevándorlókat. A választási kampány hajráját azonban a törökök és a hollandok között kirobbant diplomáciai konfliktus is alapvetően meghatározta, miután a holland kormány megakadályozta, hogy két török miniszter Rotterdamban egy nyílt nagygyűlésen korteskedjen a török alkotmányos népszavazás mellett. Kevésbé drámaian ítélik meg a választásokat a helyiek, mint a külföldi megfigyelők. Miközben a nemzetközi sajtó sokat cikkezik a II. világháború után kialakult politikai rend további bomlásának lehetőségéről, Hollandiában a szakértők szerint közel sem tulajdonítanak ekkora jelentőséget ennek. A források szerint erre főként az lehet a magyarázat, hogy a holland választások esetében nem a „győztes mindent visz” elve érvényesül, mint például az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tavalyi népszavazáskor vagy az amerikai elnökválasztáskor. (MTI, index) Politizálva ünnepelt az ellenzék is A magyar ellenzéki pártok is tartottak rendezvényeket Budapesten március 15-én. Minden pártaktuálpolitikára fűzte fel mondandóját. Budapest. A civil ellenzék sétát hirdetett meg az új köztársaságért, a menet élén Majtényi László a demokratikus ellenzéki pártok hétfőn leszavazott államfőjelöltje vonult. A Kossuth térnél Majtényi egy teherautó platóján állva arról beszélt, hogy a legreménytelenebb helyzetből sem szabad feladni. 1848-ban is a semmiből tört ki a forradalom, és egy nap alatt szabad lett az ország, összeállt a nemzeti egység. „Szabadságszerető nemzetből nem akkor lesz szabad egy nemzet, amikor idegen elnyomás alól szabadul fel, hanem amikor a saját urait zavarja el“ - jelentette ki. „Jöjjön el az idő, hogy megint ne legyen piszkos, és legyen mindenki politikus“ - tette hozzá Majtényi László. Az MSZP Budapesten nem tartott nagyobb rendezvényt, Molnár Gyula pártelnök azonban a szocialisták által alapított Szabad Sajtó Díj átadásán azt mondta: Magyarországon nincs szabadság, testvériség és egyenlőség. A kormány szerinte ugyanis gyűlöletet szór az országban mindenkire, a munkájáért tüntető tanárra, az orvosra, vagy épp az országot komoly pénzzel támogató Európai Unióra. Az LMP a Pilvaxnál tartott megemlékezést. Szél Bernadett azt a kérdést tette fel, vajon Petőfi, Jókai, Vasvári, vagy akár csak az első felelős kormány, akamá-e a paksi bővítést. Paks ügyében azonban most nem egy idegen hatalommal kell küzdeniük, hanem egy kormánypárttal, ami a magyar emberek akarata ellen tesz - vélte. A Jobbik elnöke, Vona Gábor szerint Kádár János a néplélekből megpróbálta kizárni a nemzettudatot, most pedig a fordított Kádárként működő Orbán a nemzetre hivatkozva próbálja meg kizárni a népet. Szerinte az államfőt közvetlenül kellene választani, és azt se Orbán Viktor döntse el, hogy hol épüljön kisvasút, hogy stadion kell-e vagy kórház, erről is a nép döntsön. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak a demokratikus jog és intézmények uralmával egyeztethető össze, de ezt Orbán Viktor az elmúlt hét évben feldúlta, (index hu, fm) Az erdélyiek tizenkét pontja Kolozsvár. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség honlapján tette közzé az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. Az erdélyi magyarság új alkotmányt kíván, mely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai magyar közösséget. Jogállamot is akar, a 3. pont egy etnikumközi szerződés szükségességéről szól, a 4. pontban azt kéri, hogy az alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, többkultúrájú ország. Továbbá kérik, hogy a magyar legyen a 2. hivatalos nyelv Erdélyben, egy további kérés az erdélyi autópályák befejezése. All. pont jóléti államot kér, a 12. pont rögzíti, hogy legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában. (MTI) Bebalzsamozták Kimet Gyermeke DNS-mintája alapján szakórtők megerősítettók, hogy valóban Kim Dzsong Un ószak-koreai vezető fóltest- vérét, Kim Dzsong Namot gyilkolták meg február 13-án a Kuala Lumpur-i repülőtéren. Kuala Lumpur. A malajziai rendőrség a férfi személyleírása és ismertetőjegyei alapján már korábban, március 10-én is bejelentette, hogy az áldozat a 45 éves Kim Dzsong Nam, ezt erősítette meg most a DNS-vizsgálat. Azt nem tudni, hogy a nyomozók hogyan jutottak hozzá a DNS-mintához, és azt sem pontosították, melyik gyermektől származik. Észak-Korea eddig még nem ismerte el, hogy a Kim Csői álnéven utazó férfi valóban a phenjani vezető kegyvesztett mostohatestvére volna. A néhai Kim Dzsong II legidősebb fiával a feltevések szerint VX idegméreg végzett, amelyet két nő kent az arcára a reptéren, ahol Makaóba tartó gépére várakozott. Bár Malajzia korábban közvetlenül nem vádolta Eszak-Koreát azzal, hogy a repülőtéri támadás mögött állna, sokan úgy vélik, hogy a gyilkosságot Phenjan szervezte meg. A nyomozás érdekében bebalzsamozták Kim Dzsong Namnak a holttestét Malajziában - közölte a malajziai belügyminiszter helyettese. A holttestet az elmúlt napokban bebalzsamozták, mert romlott az állapota - közölte Nur Jazlan Mohamed. Meg kell őriznünk a holttestet, mert még mindig tart a nyomozás - tette hozzá. Malajzia nem volt hajlandó kiadni Eszak-Koreának a tetemet, arra hivatkozva, hogy az csak a legközelebbi hozzátartozó kérésére történhet meg. (MTI) Trump rendesen adózott Washington. Az amerikai MSNBC televízió nyilvánosságra hozta Donald Trump 2005-ös adóbevallásának egyik részletét, amelyből az derül ki, hogy a jelenlegi elnök nem volt adócsaló. A dokumentumrészlet szerint Donald Trump 2005-ben 153 millió dollárt keresett, és 36,5 millió dollár jövedelmi adót fizetett. Abból a két oldalból, amely a baloldali televízió birtokába került, kiderül, hogy ugyanabban az évben Trump 103 milliós veszteségről is számot adott, noha a kiszivárgott dokumentum a részletekre már nem tér ki. Az adót az ingatlanmágnás az akkor érvényes 24,5%-os adókulcs szerint fizette, szemben az átlagamerikai 10%-os adókulcsával. Ez kevesebb annál a 27,4%-os kulcsnál, amelyet az egymillió dolláros vagy annál nagyobb jövedelemre szert tevő adófizetőknek megállapítottak. Az akkor érvényben lévő törvények szerint azonban a nagy anyagi veszteséget elszenvedő vállalkozók a veszteség elkönyvelése utáni években adólevonással élhettek. Trump ezt a törvény adta lehetőséget vette igénybe, hiszen 1995- ben a kaszinói miatt mintegy 900 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Emlékezetes, Trump a kampányában csak ígérgette, hogy nyilvánosságra hozza az adóbevallását, ám ezt a megválasztása után sem tette meg. A Fehér Ház közleményben reagált, leszögezve, hogy az információk megjelentetése a televíziós műsorban törvénysértő volt. .Annyira elkeseredetten küzdenek a nézettségért, hogy még törvényt is sértenek azért, hogy egy több mint egy évtizeddel ezelőtti adóbevallás két oldalát bemutathassák” - fogalmazott az elnöki hivatal. (MTI, ú)
