Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-15 / 62. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. március 15. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Megint változott a testület összetétele NÉMETI RÓBERT A magyar nyelv használatát vizsgáló felmérést indított a Kassai Magyarok Fóruma. KASSA Valós képet szeretnének kapni ar­ról, pontosan hányán, hogyan, hol, mikor és milyen gyakran beszélnek magyarul a keleti nagyvárosban. A legutóbbi népszámlás óta öt év telt el, meglehet, hogy az akkori ada­tok már nem tükrözik a valóságot. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az ország 16 magyarlakta járásában a legutóbbi összesítés óta 61 ezerrel csökkent a magyarság száma, ami összességében 11,9 százalékos csök­kenést jelentett. Nyugaton valamivel kevésbé volt érezhető a csökkenés, Közép- és Kelet-Szlovákiában azon­ban a 12 százalékot is meghaladta. „A helyzet Kassán volt a legrosszabb, itt KASSAI MAGYAROK FÓRUMA NYELVHASZNÁLATI FELMÉRÉS «L ^ KASSÁN HOL, MIKOR. MILYEN GYAKRAN J», BESZÉLÜNK lärsra. MACYARUL? A kérdőívet április 26-ig tölthetik ki azok, akik legalább egy évig Kassán éltek (A szerző felvétele) a csökkenés több mint 30 százalékos volt” - nyilatkozta lapunknak Köte­les Szabolcs, a Kassai Magyarok Fó­rumának elnökségi tagja, a felmérés főkoordinátora. Hozzátette, eddig senki sem foglalkozott komolyab­ban a kassai magyarság számának csökkenésével. „Kassán speciális helyzet alakult ki, hiszen még min­dig sok a magyar, de a város lako­sainak számához képest kevesen vagyunk. Egyre szétszórtabban élünk, és szinte semmit sem tudunk egymásról. Szeretnénk megtudni, hogy áll a helyzet, memek-e az em­berek magyarul beszélni, ismerik-e a nyelvhasználati jogaikat, hol, mi­kor és milyen gyakran használjuk a magyar nyelvet” - magyarázta Kö­teles. A felmérést a Szlovák Köz­társaság Kormányhivatalának Nemzetiségi Kultúrák 2017 Alap­programja támogatásával indították el, melynek keretében anonim kér­dőív kitöltésére kérik az embereket. „Még nagyon az elején tartunk, de dolgozunk” - zárta Köteles Sza­bolcs. A kérdőíveket a Csemadok Kovács utca 38. szám alatti szék­házában, valamint a Rovás Kmeť utca 34. szám alatti épületében lehet kitölteni és leadni, de elektronikus formában is elérhető a Facebo- ok.com/kassaimagyarok hivatko­záson keresztül. LECZO ZOLTÁN A most beiktatott képviselő­nek már másfél évvel ezelőtt is volt esélye bekerülni a testületbe, de akkor nem kedvezett neki a szerencse. NAGYKAPOS Változott az önkormányzat összetétele, miután egy képviselő lemondott posztjáról. Petrikán Péter, Nagy kapós pol­gármestere elmondta, Dobos Gé­zát, aki a 2014-es helyhatósági vá­lasztásokon a Híd színeiben szer­zett mandátumot, a közös tanügyi hivatal vezetésével bízták meg, ezért lemondott mandátumáról. Helyét Václav Koky (KSS) fog­lalta el. (Másfél éve is új képvise­lőt kellett beiktatni tisztségébe, mert Ilko Attila - jogerős bírósági ítélet következtében - elvesztette mandátumát. Ilkót orwadászat vétségében találták bűnösnek, amiért 500 euró pénzbüntetést ka­pott. Bár a bírságot azonnal befi­zette, az orvvadászat tényét hatá­rozottan tagadta, valamint a kez­detektől vitatta az eljárás jogossá­gát, helyére végül a testületbe Ja­kab Mónika (KDH) került.) Jakab Mónika és Václav Koky is __ 404-404 szavazatot szerzett a 2014-es voksoláskor, 2015 nyarán sorsolással kellett választani kö­zülük. Ha a két személy ugyan­azon párt jelöltje lett volna, a tes­tületbe az kerülhetett volna be, aki a pártlistán előkelőbb helyet fog­lalt el. Nagy kapóson a tizenkét fos ön- kormányzatba 2010-ben a függet­len Ján Vetrecin, Popély István, Bumbák János, Nagyidai Balázs, Michal Hriš, Alica Kočišová és Káplár László került, Dobos Géza, Boczán Ferenc, valamint Sipos Dénes a Híd színeiben szerzett mandátumot, a MKP-t Barkó At­tila, a Smert pedig ifj. Zdenko Ber- ky képviselte. Az elkövetkező időszakban a testület fele lecseré­lődött, a képviselők közül akkor is többen lemondtak. Volt, aki egyszerűen nem akart a testület tagja lenni, volt, akit nem sokkal később főellenőrré választottak, de olyan is akadt, aki egészségügyi okokból távozott. Nyelvhasználati felmérés Kassán Vizsgálják, hányán, hol, mikor, milyen gyakran beszélnek magyarul A mindig újjáéledő jászéi kolostor SZÁSZI ZOLTÁN Szlovákiában aligha akad párja a jászéi apátságnak, de európai mércével mérve is igen figyelemremélté építé­szeti emlék ez a szakrális épületegyüttes. Legalább négyszer szinte teljesen elpusztult, majd mindannyiszor újjáépült. F7:W«Iff/:VÍ«lTll A Gömör-Szepesi Erchegység déli oldalán, a Bódva folyó felső fo­lyásának vidékén több mint nyolc­száz éve német ajkú bányászok te­lepedtek le a korábban határvédő er­dőőrök vidékére, hogy az érchegy­ségben rejlő ezüst-, réz- és vasércet kitermeljék. A bányászati tevé­kenység egészen a 19. század elejéig folytatódott, meghatározva a vidék szerepét. A kezdetek Torna, Gömör és Szepes megye közelsége, a Bódva völgyén áthala­dó szepességi kereskedelmi út is fontos szerepet játszott a vidék be- népesedésekor. Jászó első kolosto­rát valamikor a 12. század második felében kezdték építeni, valószínű­leg fából. A premontrei rendet 1120- ban életre hívó Szent Norbert ren­dalapítása után alig fél évszázaddal a premontrei szerzetesek megkezd­ték áldásos tevékenységüket az ak­kori magyar királyságban. Egyik első rendházuk éppen Jászón épült, 1235-ből az első prépost, Albert neve is fennmaradt. A tatárjárás idején félbeszakadt az építkezés, csak 1255 után szerveződött újjá a rend. IY. Béla ekkor tette hiteles hellyé a kolostort, ami az írásbeli­ség igen korai megjelenését jelenti ezen a vidéken, védőszentje Ke­resztelő Szent János lett. Ezt a ki­rályi adomány- és birtokhatárt leíró levelet tartják az apátság alapítóle­velének. A premontrei rend Jászón ekkoriban már jelentős gazdasági szerepet is betöltött erdőbirtokai, bányái, halastavai, vízimalmai, fűrésztelepei és borkereskedelme révén. Igen fontos volt a szerzete­sek szellemi életben betöltött sze­repe is, a premontreiek saját vagyo­nukból iskolákat, könyvtárakat alapítottak, kolostoraik kódexmá­soló helyek is voltak. Pusztulás és fénykor Mint minden környékbeli szakrá­lis helyet, Jászót is feldúlta a tatár - ez volt az első pusztulása -, Albert prépost és névtelen szerzetestársai munkáját szinte a semmiből kellett újrakezdeni. A tatárjárás után elnép­telenedett vidéken csak azután kez­dődött ismét javulni a helyzet, ami­kor III. András engedélyezte az ércbányászatot. Minden bizonnyal ekkoriban érkeztek újabb német aj­kú bányászok erre a vidékre, bené­pesítve azt Jászótól egészen Szo- molnokig. A kolostor fejlődését belső hatalmi harcok is lassították, a krónikák 1350-ből számon tarta­nak bizonyos Miklós prépostot, akit Nagy Lajos király helyezett poszt­jára, s akinek kinevezése ellenke­zést váltott ki. A fokozatos gyara­podáš ideje alatt Luxemburgi Zsig- mond 1436. január 26-án elrendelte a kolostor megerődítését, valószí­nűleg a fölé magasodó sziklán lévő kis várral együtt, innentől fogva szerepel a Jászóvár elnevezés az okiratokban. Utószülött László ki­rály idején a kolostort - annak meg- erődítése ellenére - elfoglalták Brandýsi Jiskra seregei, és egészen 1447-ig birtokukban is maradt. 1526 újabb végzetes év, a szerze­tesek elhagyták a kolostort, az min­denféle népnek lakóhelye lett, ki is égett, állapota leromlott. A félig ro­mos épületek a Thököly-féle felke­lés idején újabb kárt szenvedtek, 1685-ben szinte teljesen elpusztul­tak, Fenesi György világi kor­mányzó nagy erőkkel hozta helyre a hadaik elvonulásakor. Jászó I. Lipót uralkodása alatt élte fénykorát. Át­szervezett egyházi tulajdonként a znojmói premontrei apátság kiren­Tájoló Jászó kolostorát Kassa felől az 548-as, Szepsiből az 550- es úton közelíthetjük meg. Jászó központjában délnyu­gat, a barlangot jelző útfélé kell letérni, a kolostortemp­lom a 48,68/20,96 GPS ko­ordinátánál található. Hely­ben széles körű turisztikai szolgáltatás vehető igénybe. deltsége lett, ekkor nevezték ki elöl­járónak azt a Sauberer Andrást, aki­nek az apátság mai formáját, arcu­latát köszönheti. A kirendelt pré­post konszolidálta az apátság gaz­dasági életét és nagyszabású épít­kezésbe kezdett. Kéttornyú, pom­pás barokk-rokokó templomot emeltetett, a préposti és a konventi helyiségeket két külön háromosz- tatú, remekbe szabott szárnyépü­letben helyezte el. A kolostor belső udvarának elosztását is megváltoz­tatta, mögötte barokk kertet alakít­tatott ki. A karintiai Franz Anton Pilgram építész másfél évtizeden át dolgozott itt. 1745-től egészen az 1766-os újraszentelésig folytak a munkálatok. Ez a kolostor egészen 1950-ig szolgálta az egyházat. Ak­kor államosították, majd pszichiát­riai intézet működött benne. Leír­hatatlan károkat okoztak az akkori használók. 1990-ig csak pusztult a műemlékegyüttes, majd ismét visszakerült az egyház birtokába, hogy ä negyedszer is a teljes le­pusztulás határán lévő épületeket megmentsék. Négyszeri újjászüle­tése után kihagyhatatlan látnivaló a jászói kolostor. Atemplom egyik oldalán a prépostság, másikon a konvent (Szászi Fanni felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom