Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-15 / 62. szám, szerda
6 KULTÚRA 2017. március 15. I www.ujszo.com A lepke, a lepke, a lepke! Woody Allen filmjének színpadi változata a Pesti Színházban sikerszériára számíthat Kern András, Péter Kata, Seress Zoltán, Bata Éva, Telekes Péter és Hegyi Barbara (SzkárossyZsuzsa felvétele) Ethan Hawke életműdíjat kap Los Angeles. Ethan Hawke filmes pályafutása előtt tiszteleg április 8-án a San Franciscó-i Nemzetközi Filmfesztivál. A 60. alkalommal megrendezett mustrán a San Franciscó-i Filmtársaság adja át életműdíját a népszerű színésznek. A ceremónia után levetítik Maudie című új filmjét. „Ethan Hawke filmes pályafutása sok szempontból érdemes az ünneplésre. Örömöt szerzett játék- és dokumentumfilm-ren- dezői bemutatkozásával is, nem beszélve számtalan remek alakításáról” — mondta Rachel Rosen, a fesztivál programigazgatója. Hawke kétszer kapott Óscar- jelölést mellékszereplőként (Sráckor, Kiképzés), és kétszer forgatókönyvíróként is jelölték az amerikai filmakadémia díjára (Mielőtt lemegy a Nap, Mielőtt éjfélt üt az óra). Tavaly Hawke alakította Chet Bakert a Bőm to Be Blue című filmben. Legismertebb filmjei között van a Holt Költők Társasága, a Nyakunkon az élet, a Hamlet és a Gattaca. Maudie című új filmjében halkereskedőt alakít a harmincas években, aki házvezetőnőnek alkalmazza a családjából kitagadott Maudot (Sally Hawkins). Az asszonyból később Kanada legismertebb naiv festőj e válik. (MTI) Pályafutása sok szempontból érdemes az ünneplésre (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Korunk Csehovja: Woody Allen. Régóta mondogatja ezt Jifí Menzel, a világszerte elismert cseh rendező, aki Woody Allennél jobban egyetlen pályatársát sem szereti. Alekszandr Bargman, a jeles orosz-tadzsik színházi rendező most Csehovot oltotta Woody Alien Szentivánéji szexkomédiájába. Igen, a Pesti Színház friss előadása az Oscar-díjas manhattani filmes 1982-es alkotásának színpadi változata. Woody Allen pedig Shakespeare, pontosabban a Szentivánéji álom nyomán írta meg finom humorral és fiilledt erotikával átszőtt, szellemes történetét, amelyben mind a hat szereplő más és más színt képvisel az egyébként sem színtelen palettán. Woody Allen színpadi patch- workje a Shakespeare-mű mai szereplőkre hangolt változata. Moszkvától Budapestig, majd vissza kalandos utat tett meg a filmbeli szöveg. Előbb angolból oroszra fordították, azt dolgozta meg Alekszandr Bargman, Budapesten az ő verzióját Kozma András fordította magyarra, Kém András (Woody Allen magyar hangja, magyar „változata”, magyar szakértője) remek poénokkal tűzdelte meg, Perczel Enikő és Vörös Róbert pedig dramaturgként működtek közre a magyar szöveg fényesítésében. Az így létrehozott színpadi mű tehát hat ember munkáját dicséri. A többi a rendezőn és hat színészén múlott. Alekszandr Bargman leplezetlenül jobban rajong Cseho- vért, mint az amerikai filmesért. Bár érzi és érti ez utóbbit is. Sajátos humora, életfelfogása, világlátása tőle sem idegen. A nagy orosz klasszikus mélységes emberismerete mégis közelebb áll hozzá. Ezért is mutat olyan pontos lelki röntgenfelvételeket mind a hat figuráról, ezért találjuk annyira ismerősnek Andrew-t (Shakespearenél Oberon), a hóbortos feltalálót, aki boldogtalan, lelkiismeret-fúrdalása miatt gyötrődő feleségével, Adriennel egy hosszú (Szent Iván éji) hétvégére hívják meg barátaikat. Leopoldot, Poldi bácsit, az idősödő egyetemi oktatót, aki most készül feleségül venni a sugárzóan fiatal és vonzó Ariéit, Andrew egykori plátói szerelmét. A másik vendég páros: Maxwell, a javíthatatlan nőcsábász, a jó megjelenésű orvos és friss szerzeménye, egy kórházi ápolónő, a lehengerlőén érzéki Dulcy, aki a szép nőket sem veti meg. Prospero, vagyis Woody Allen varázsütésére gyorsan elszabadulnak az érzelmek. Andrew- t teljesen felkavarja Ariel megjelenése, Leopold pillanatok alatt belehabarodik Dulcyba, Maxwell, aki már az úton magába bolondította a csinos kis nővért, nem titkolt szándékkal lecsap Arielre, aki majd ott tipródik két férfi között, teljes érzelmi zűrzavarban. Mindeközben Adrién próbálja megmenteni ellaposodott házasságát, Leopold pedig „csobban” egy nagyot a mindenre kapható Dulcyval. Ennyi a történet kétszer egy órában, sokak számára ismerős házastársi kínokkal, megmosolyogtató szituációkkal, hirtelen fellángoló érzelmekkel. Szárnyak is vannak, valóságosak, amelyek szexuális segédeszközként szolgálnak. A történet hősei azonban, még ha képletesen is, repülnek is. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Fordulatoknak is a tanúi vagyunk. Van, aki eddig nem hitt a szellemvilágban, bukott angyalként áll előttünk, aki egész idő alatt tündökölt, és az kerekedik vágyai csúcsára, akinek a legnehezebb volt talpra állnia. „A szex oldja a feszültséget, a szerelem pedig okozza” - hangzik el az előadásban, és van itt ebből is, abból is egy egész estére való. De mértéktartóan, ízlésesen, szellemesen. An- var Gunárov egyszerűségében is szép, sőt látványos, a színészi játéknak teret hagyó díszletében és Pusztai Judit belső arcokat kivetítő jelmezeiben valósággal szárnyalnak a szülészek. Alekszandr Bargman hatalmas alkotó kedvével inspirálta őket. Kém András még egy Schubert- dalt is kapott tőle. Seress Zoltán egy megindító Peter Handke-versrész- lettel árnyalhatja karakterét, Réti Nóra színinövendék (lepkeként, vagyis a gyorsan tovaszálló boldogság szimbólumaként) egy csodás orosz románcot énekel lenyűgözően. Eltitkolt és hangosan megfogalmazott álmokról szól az előadás, vágyakról, amelyeket mélyen elrejtve hordozunk magunkban. Megvalósításukhoz néha elég egy érintés is, vagy egy kiszámíthatatlan hétvége, mint Woody Allennél. Nem nehéz megjósolni, hogy akárcsak a Játszd, újra Sam!-et, a Szentivánéji szexkomédiát is évekig fogja játszani a színház. Előbbiben Kém András viszi a prímet hiszen ő a címszereplő, de itt, Leopoldként is brillírozik. Fanyar humorával, páratlan egyéniségével színészetének teljes arzenálját kínálja. De nem maradnak alul a többiek, Seress Zoltán (Andrew) és Hegyi Barbara (Adrién), Telekes Péter (Maxwell) és Bata Éva (Dulcy), valamint Péter Kata (Ariel) sem. Egy éj szakás kaland két részben, hirdeti a plakát. Ami viszont nem szerepel rajta: komédia a javából, parádés kivitelben. És jobb, mint a moziban! Művészeti díjak március 15-e alkalmából Budapest. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából állami művészeti ás miniszteri szakmai díjakat adott át tegnap a Pesti Vigadóban. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át: Kabdebó Tamás József Attila-díjas író, költő, műfordító; Petőcz András József Attila-díjas író, költő, valamint Vári Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító, néprajzkutató részére. Kiváló Művészek A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült: Csikós Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Dömer György színművész, az Új Színház ügyvezető igazgatója; Igó Éva Jászai Mari-díjas színművész; Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző; Kovács László Liszt Ferenc-díjas karmester, a Kodály Filharmónia Debrecen vezető karmestere; Molnár Edit Balázs Béla-díjas fotóművész; Szarvas József Jászai Mari-díjas színművész; Tordai Hajnal Jászai Mari-díjas jelmeztervező. Érdemes Művészek A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át: Bubnó Tamás Liszt Ferenc díjas karnagy, énekművész; Forgács Péter Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Győri Nemzeti Színház igazgatója; Hamar Zsolt Liszt Ferenc-díjas karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a pécsi Pannon Filharmonikusok volt karmestere; Kabay Barna Balázs Béla- díjas filmrendező, forgatókönyvíró; Káéi Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, a Művészetek Palotája vezérigazgatója; Kligl Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész; Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház fözeneigazgatója; Kőváry Katalin Jászai Mari-díjas rendező; Petényi Katalin Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, művészettörténész; Sára Ernő Ferenczy Noémi- díjas tervezőgrafikus; Schell Judit Jászai Mari-díjas színművész; Söptei Andrea Jászai Mari-díjas színművész; Ütő Endre Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház címzetes nyugalmazott főigazgatója. Balázs Bála-díjak A miniszter a mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotótevékenysége, művészi teljesítménye elismeréseként Balázs Béla-díjat adott át: Balajthy László animátomak; Deák Kristófhak, az Oscar-díjas Mindenki rendezőjének; Mosonyi Szabolcs filmrendezőnek és operatőrnek, valamint Szász Attila filmrendezőnek. Jászai Mari-dijak Kiemelkedő színművészeti, színészi, rendezői, dramaturgiai, színháztudományi, színházelméleti tevékenysége elismeréseként Jászai Maridíjat vehetett át: Crespo Rodrigo, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója, színművész; Fehér Tibor, a Nemzeti Színház színművésze; G. Erdélyi Hermina, a Szabadkai Népszínház színművésze; Lengyel Tamás, a Vígszínház színművésze; Pel- sőczy Réka, a budapesti Katona József Színház színművésze, rendezője; Saárossy Kinga, az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze; Tresz Zsuzsanna, a pécsi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezője; Varga Klári, a debreceni Csokonai Színház színművésze. Liszt Ferenc-díjak Kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjat vehetett át: Fülei Balázs, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, zongoraművész; Pálúr János, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, orgonaművész; Schöck Atala operaénekes; Szabó Soma karnagy; Sza- lóki Ági énekesnő, előadóművész, dalszerző. József Attila-díjak Kiemelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült: CS. Varga István, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi tanára; Csender Levente író; Filip Tamás, a Kortárs című folyóirat volt szerkesztője, költő, irodalomtörténész; Jámbomé Balog Tünde prózaíró; Kollár Árpád, a Fiatal írók Szövetségének elnöke, költő, műfordító, irodalomszervező; Lovas Ildikó író, műfordító, kritikus, szerkesztő; Molnár Vilmos író, szerkesztő; Sipos Lajos irodalom- történész, szerkesztő. (OSJ
