Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-14 / 61. szám, kedd
Aww.ujszo.com I 2017. március 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kormányok és korlátok Egyensúlyozás a szlovák urbánus választó és a szövetségesek közt volt a Hídnak jó pillanata az utóbbi hónaJL- w’w pókban, akkor íz Bugár Béla föműsoridőben sugárzott tévévitája volt Vladimír Vlečiar exminiszterelnökkel az am- íesztiákról és azok eltörléséről. Rovert Fico és Andrej Danko egy hete uég akadályozta az amnesztiák eltörlésének folyamatát, így a Híd hosszú idő után tudott egyszerű, közérthető üzenetet küldeni a választóknak. Eszerint a párt progresszív, haladó és nem fél foglalkozni a rázós témákkal, miközben a valóságban, „a nagyobb jó érdekében” az SNS és a Smer koalíciós partnere. Egy évvel a kormány megalakítása után a politikai frontvonalak nem lettek sokkal átláthatóbbak. A Smer némileg gyengült, az SNS sem erősödött túlzottan, a Híd támogatottsága pedig stagnál. Eközben az ellen- zélökomoly problémákkal küzd és nem nyújt hiteles alternatívákat, a klasszikus jobboldal romokban. A Híd a radikális szélsőjobb előretörésének megakadályozása és egy konkrét, valójában eléggé szabadon fogalmazott program megvalósításának ürügyén lépett be a kormányba. Egy olyan formációba, amely a választások előtt ideológiailag és emberileg is vállalhatatlannak tűnt. Egy évvel később a párt értelmezésében megvalósuló eredményekről több videó is található a Facebookon, az internetezők bizonyára beléjük botlottak. Ugyanakkor a szélsőségesekből nem lett kevesebb, sőt, ha valamelyik vonulat egy év alatt megerősödött, az Marian Kotleba pártja és a rendszerellenesek csoportja. A Hid fennállása alatt folyamatos egyensúlyozásra kényszerült a magyar és a szlovák választók között. Újabban azonban a kormány szerep miatt nemcsak a nemzetiségek, hanem a szlovák urbánus választók és jelenlegi szövetségesei között is egyensúlyoznia kell. A városi értelmiség az a csoport, amely talán még hajlandó is lenne a Hídra szavazni, ha nem érezné azt, hogy látványosan elárulták - s ez az a választói csoport, amely nehezen felejt, és egy politikus szempontjából jóval többet gondolkodik a kelleténél. Az SNS, a Smer és a Híd szavazórétege között pedig nincs átjárás, a megyei választási koalíciók tovább mélyíthetik az árkot a jobboldal maradványai és egykori szövetségesük között. Ezért különösen nehéz új választókat megszólítani a szlovák oldalon. Három év alatt hallunk még önfeláldozásról és eredményekről is, csak egyáltalán nem biztos, hogy ez elég lesz. A Híd - de ide gyakorlatilag bármelyik „hagyományos” pártot be lehet helyettesíteni - legnagyobb ellensége ugyanis nem az eredménytelenség, hanem az apátiával vegyes düh, amely az összes politikus ellen irányul. Rendszerellenesnek lenni pedig a kormány szerepből kinézve még nehezebb, mint az ellenzékinek mutatkozás, hiszen nem Mečiar, hanem a Smer ellen kellene fellépni. Az öregedő Sakál újabb pere Carlos a tárgyalóteremben készült rajzon A különleges, terrorcselekményekkel foglalkozó párizsi törvényszéken tegnap megkezdődött Carlos, a Sakál néven ismertté vált terrorista, a venezuelai Mich Ramírez Sánehez újabb pere. A világ egykor leghírhedtebb és a hatóságok által az egyik leginkább keresett terroristájának egy 43 évvel ezelőtti kézigránátos támadásért kell felelnie. A párizsi Drugstore Publicis bevásárlóközpontban, amely a boulevard Saint-Germain és a me de Rennes sarkán működött, 1974. szeptember 15-én végrehajtott merényletben ketten meghaltak és 34-en megsérültek. Ez a legrégebbi terrortámadás, amiért az 1970-es és 80-as évek első számú közellenességének, a jelenleg 67 éves Carlosnak három héten át kell válaszolnia a különleges törvényszéken, amely 17 tanút és két szakértőt hallgat meg. Az ősz hajú, lefogyott és megöregedett, szemüveges Carlos mosolyogva, elegáns öltönyben érkezett a tárgyalásra, kezet csókolt ügyvédjének, Isabelle Coutant-Peyre-nak, akivel 2001-ben között házasságot, majd csókokat küldött az újságíróknak is. Az ellene felhozott vádakért újabb életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtható. A venezuelai állampolgárságú Carlos már több mint húsz éve ül börtönben Franciaországban. Szudánban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgálat, 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas rendőrgyilkosságért. Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Carlos 35 évvel ezelőtt Franciaországban négy robbantásos merényletet követett el, amelyekben 11 -en vesztették életüket és mintegy 150-en megsebesültek. Az újabb per Carlos helyzetén nem változtat, a cél elégtételt adni az áldozatok hozzátartozóinak, és a terrorista franciaországi merényleteinek történetét rekonstruálni. A védelem a 43 évvel ezelőtti tettek egy részének elévülése miatt magát a pert is vitatja. „Mi értelme ilyen hosszú idő után lefolytami ezt a pert? Extravagáns” - mondta Isabelle Coutant-Peyre ügyvéd. Az igazságszolgáltatás szerint azonban az elévülés megszakadt azon ügyek által, amelyek miatt a terroristát már bíróság elé állították. Az El-Vatán című algériai lapnak 1979-ben adott interjúban Carlos elismerte, hogy ő hajtotta végre az 1974-es támadást, párizsi kihallgatásán azonban ezt tagadta. A vád szerint a merénylet összefüggésben állt a hágai francia nagykövetségen 1974- ben végrehajtott túszejtéssel. A Japán Vörös Hadsereg nevű felkelőcsoport egyik kommandója, amely a Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezethez tartozott, a túszok elengedéséért cserébe a párizsi Orly repülőtéren két hónappal korábban elfogott egyik tagjuk szabadon engedését követelte. Az ügyészség azt állítja, hogy Carlos, aki ekkoriban a népi front különleges osztagának volt a tagja, azért hajtotta végre a kézigránátos támadást, hogy a francia kormányra nyomást gyakoroljon. Sikerrel is járt, a francia hatóságok elengedték japán foglyukat, aki Jemenben csatlakozott a hágai túszejtő kommandó tagjaihoz. Carlos korábbi társai is azt vallották, hogy ő hajtotta végre a párizsi támadást. A nyomozók azt is állítják, hogy a kézigránátokat 1972-ben egy amerikai katonai bázisról lopták el, a a hágai túszejtők is ezeket használták, a többi gránátot Carlos akkori szeretőjénél találták meg Párizsban. (MTI) A Facebookm r* ■ ■ ■ ■ fonok lecsap GÁLZSOLT A kinek voltak eddig illúziói afelől, hogy lehet esély valamilyen egészségügyi (vagy bármilyen más alapvető) reformra a harmadik Fico-kormány idején, akkor nézze meg még egyszer a „populizmus mesterének” legújabb videóját a Facebookon. Robert F ico miniszterelnök mobiltelefonon hívta fel az állami Általános Egészségbiztosító (VŠZP) kormánya által jelölt igazgatóját (Miroslav Kocán), hogy ország-világ előtt megszégyenítse és eljátssza a rossz hivatalnok-jó cár atyuska mesét, majd a videón rögzített beszélgetést felrakta a Facebookra. A magánszférából átigazolt menedzser köpni-nyelni nem tudott, csak rövid bocsánatkérésekre futotta, igaz, Fico nem is nagyon engedte szóhoz jutni, a műfaj inkább monológra emlékeztetett és nem párbeszédre. Az egész kísértetiesen hasonlított azokra a jól megkoreogra- fált videókra, amelyeken Putyin szokott rendet vágni Oroszországban a helyi kiskirályok között. A lényeg sosem a valóság, hanem mindig a látszat, illetve annak minél hitelesebb tálalása. A valóság viszont eléggé elszomorító: a második Fico-kormány olyan jó egészségügyi politikát folytatott, illetve az általa kinevezett menedzsment olyan jól vezette a VšZP-t, hogy az a tavalyi évet több mint 200 millió eurós veszteséggel, negatív (mínusz 80 milliós) saját tőkével, a fizetésképtelenség szélén egyensúlyozva zárta. Ezért az egyébként eléggé impotens Egészségfelügyeleti Hivatal (UDZS) is előírta neki, hogy készítsen tervet a válságból való kilábalásra. El is készült, és ahogy az INEKO gazdaságkutató rámutatott, eléggé lagymatag lett: szó sincs kemény megszorításokról, például a kiadások lefaragásáról, ellenkezőleg, csak a kiadások lassabb növekedésével számolnak, és a veszteség is csak fokozatosan, 2019-re szűnne meg. Persze csak akkor, ha elfogadnák az összes spórolásra vonatkozó tervet. Csakhogy Fico az első adandó alkalommal megtorpedózta ezeket, a Facebookon szólítva fel ismételten Koéant, hogy dobja a kukába az egészet. Emlékszünk még arra, hogy sokan mekkora reményeket fűztek a magánszférából jött profi válságmenedzserekhez, akiknek Drucker miniszter úrral az élen rendbe kellene tenniük az egészségügyet, amihez állítólag szabad kezet kaptak? Nos, Fico a Facebookon gyakorlatilag ezeket az illúziókat is a kukába vágta. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy átfogó reformra semmi esély, mert ahhoz fel kellene darabolni és részenként privatizálni a piac háromötödét ellenőrző állami biztosítót, privatizálni kellene, vagy legalább részvénytársasággá alakítani az állami kórházakat, és vissza kellene állítani a Zajac-féle díjakat. Ez annyira ellenkezik a Smer korábbi politikájával, retorikájával és érdekeivel (ezzel a párthoz közel álló, az állami egészségügyi intézményekkel üzletelő cégek is elesnének a zsíros megrendelésektől), hogy elejétől fogva semmi esély nem volt átfogó reformra. De most Fico még a kisebb, technikai jellegű módosításokba is belekötött, csak hogy meglegyen a látszat - a vezető megvédi a népet a gonosz hivatalnokok és menedzserek terveitől, például a „Zajac-féle dolgoktól”, ingyenes marad az ellátás. A Kocán- és Drucker-félék most folytathatják a harcot a lelkiismeretükkel: mindennek ellenére megéri maradni az állami pozícióban és a kis lépések politikájával próbálni javítgatni a nagy rendszert? Ha elmegyünk, akkor még rosszabbak jönnek helyettünk, ha maradunk, valamit talán átnyomunk, talán... Az egészségügy közben újra a jól kitaposott ösvényen: az állami biztosító bajban, az állami kórházak lejárt adóssága 600 millió felett, és ha az eddigi tempóban nő tovább, év végére 700 millió felett lesz. A szereplők várják az újabb állami mentőövet. A haveroknak meg tovább mennek a zsíros megrendelések az állami biztosítótól meg a kórházaktól. FIGYELŐ Rógószkedő iszlamisták Kiteijedt ásatási munkákat végzett az Iszlám Állam az általa felrobbantott Jónás próféta mecset alatt Moszulban - számolt be róla egy iraki régész, aki szerint a dzsihá- disták nagy gondot fordítottak rá, hogy az előkerülő, nyilvánvalóan eladásra szánt leleteknek ne essen baja. Az Iszlám Állam három éve rohanta le Irak második legnagyobb városát, 2014 júliusában robbantotta fel a mecsetet, amely a hagyományok szerint az iszlám vallásban is fontos személynek számító Jónás próféta nyughelyére épült. A dzsihádisták akkor azt mondták, azért rombolták le, mert az imádság helyett a hitehagyás helyszíne lett. Á terület januári visszafoglalását követően végzett felmérésekkor alagútrendszert fedeztek fel a romok alatt, amely Eszarhaddon (Assur-ah-iddína, uralkodott i. e. 680 - i. e. 669), az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodójának palotájához vezet. A ninivei örökségvédelmi hivatalnál dolgozó Muszab Mohammed Dzsasszim szerint az a mód, ahogy az alagutakat kiásták, jelzi, hogy ügyeltek a leletek épségére. A régész szerint az ásatási munkálatokat pontos terv alapján, és a palota területének ismeretében végezték. Az alagútrendszer a mecset romjaitól indul és a palotáig vezet. A palotájának egyik bejáratát, amelyet hatalmas lamasszuszok, emberfejü szárnyas bikák őriznek, még egy 2004-es ásatáskor fedezték fel, ám a munkálatokat nem sokkal később leállították, mert veszélyeztették a mecset alapzatát, a régészeti árkokat visszatemették. „A palotához korábban egyetlen régészcsoport sem nyúlt” - mondta Dzsasszim. „Eszarhaddon palotája tehát érintetlen maradt, megőrizve minden kincsét, különböző méretű és alakú szobrok, valamint egyéb értékes leletek garmadáját rejtve” - tette hozzá a régész. Eszarhaddon uralkodásához köthető az apja által lerombolt, lázadó Babilon újjáépítése és Egyiptom elfoglalásának megindítása. (MTI)
