Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-13 / 60. szám, hétfő

2 I KOZELET 2017. március 13.1 www.ujszo.con Krasznahorkán élősködőit az ĽSNS (A szerzó felvétele) RÖVIDEN Kaliňák megúszta az eljárást Pozsony. Jogosan állította le a rendőrség Robert Kaliňák bel­ügyminiszter és Ladislav Baštemák vállalkozó üzleti kapcsolata kapcsán indított el­járást; korrupcióra vagy egyéb bűncselekményre utaló jeleket nem találtak - közölte a hétvé­gén Jana Tökölyová, a Fő­ügyészség szóvivője a Denník N lap információira reagálva. A lap ugyanis azt állította, hogy a nyomozás során nem jártak utá­na annak, honnan származik az a 850 ezer euró, amelyet Baštemák a B. A. Haus cégbe öntött, s azt sem vizsgálták, mi­lyen feltételekkel vásárolt Kaliňák részesedést a cégben. Tökölyová szerint a nyomozás során megvizsgálták az érintet­tek tulajdonát, a mozgásokat a számláikon, ám olyan informá­ciót, amely alapján konkrét sze­mély ellen eljárást indíthattak volna, nem találtak. (SITA) Meddő vita az amnesztiákról Pozsony. A hétvégi televíziós vitaműsorok fő témája a mečiari amnesztiák eltörlése volt. Peter Kresák (Híd) a köztévé műsorában kijelentette, készít egy kompromisszumos javasla­tot, melynek értelmében az Al­kotmánybíróság (AB) megvizs­gálná egy bizonyos határidőn belül, nem alkotmányellenes-e az amnesztiák eltörlése; viszont csak azután, hogy a parlament szavazott. „Nincs mód arra, hogy az AB a parlamentnek megparancsoljon vagy megtilt­son egy szavazást” - állítja. Miroslav Číž (Smer) továbbra is úgy véli, hogy az amnesztiákat nem lehet eltörölni, viszont mi­vel pártja a koalíció része, tár­gyalnak a kompromisszumos javaslatról. (TASR) NÉMETI RÓBERT Krasznahorkaváralja. A Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) támogatói ás képviselői a krasznahorkai vár leégésének ötödik évfordulója apropóján szombaton újabb gyülekezőt tartottak. Először a vár főbejáratánál találkoztak, azt követően a várhegy alatti romatelepet „vették szemügyre", végül pedig a községi hivatal előtti téren gyertyákat gyújtottak. A gyülekező Milan Mazurek és Štefan Surmánek, a párt parlamenti és regionális képviselőinek beszé­dével kezdődött - ők megafonnal a kezükben, a vár bejárata előtt szó­nokoltak a jelenlévőknek. A képvi­selők elsősorban a hatalmon lévő kormány tevékenységét és a krasz­nahorkai vár felújításának lassú fo­lyamatát kritizálták, de nem titkol­ták a vár alatt, illetve az országban élő romákról kialakított uszító vé­leményüket sem. „Azok, akik a kormány élén áll­nak, öt év alatt sem voltak képesek helyreállítani a krasznahorkai várat, de mégis minket hívnak a vezetésére Idén a neonácik nem „ünnepeltek" a fővárosban, csak az antifasiszta tiltakozók vonultak fel. Pozsony. A fővárosba szervezett antifasiszta megmozduláson körül­belül ezer ember vett részt, a rendez­vényen felszólalt Stanislav Mičev, a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeu­mának igazgatója, aki nem tartja ki­zártnak, hogy indul a megyei válasz­tásokon és Besztercebányán legyőzi Marian Kotleba megyefönököt. Ahhoz, hogy az idei antifasiszta Kotleba ante portás alkalmatlanoknak, tanulatlanoknak. Ha a mostani parlamenti képviselő­ket a vár alatt élő romákra cserél­nénk és húsz évig ott hagynánk őket, biztos vagyok benne, hogy nem tud­nák úgy leépíteni az országot, mint ezek a túlképzett, intelligens, politi­kai tapasztalattal rendelkező úriem­berek” - szólt a jelenlevőkhöz Ma­demonstráció nyugalomban zajlott, jelentősen hozzájárult az is, hogy a szélsőségesek lefújták a Szlovák Állam és Jozef Tiso rendszeres ün­neplését. A rendezvény résztvevői azt hirdették, hogy ma már nem elég a szélsőséges megnyilvánulások és a fasizmus csendes elutasítása, nyíl­tan és hangosan kell kiállni ellene. A tüntetésen felszólalt a pozsonyi megyeelnök, Pavol Frešo, aki a bal­oldali és jobboldali demokraták összefogására szólított fel a szélső­séges szervezetek elleni harcban, il­letve Pozsony főpolgármestere, Ivó zurek. Mint hozzátette, a kraszna­horkai vár mindezek mellett az or­szágban működő igazságszolgálta­tásnak és rendőrségi intézkedések­nek is a tükörképe. Mazurek a romákat beszédében „aszociális parazitáknak” nevezte, akik szerinte büntetés nélkül lophat­nak, csalhatnak, és a vár felgyújtá­Nesrovnal is, aki kiemelte: a főváros mindig is a tolerancia és az együttműködés városa volt, „fasiz­musra nincs szükségünk és nem is akarjuk”. Mičev a rendezvényen a Denník N lap kérdésére reagálva elmondta, in­dulni akar a megyei választásokon, hivatalosan viszont jelölését még nem jelentette be. Jelenleg elemzi Besztercebánya megye helyzetét, a közpénzek felhasználását, s létreho­zott egy honlapot, amelyen a polgá­rok észrevételeit várja. „Ha nem hin­nék abban, hogy legyőzhetem Kot­sáért is ők felelnek. „A rendőrsé ezeket a parazitákat védi, a tisztes séges embereket pedig semmibe s nézi” - tette hozzá Mazurek. Bollo Péter (Híd), Krasznahorka váralja polgármestere az ĽSNS em hereinek szombati megmozdulásár a következőképpen reagált: „Kotle báék emberei a falu által szervezel pénteki forgalomlassító tüntetésen i „Marian Kotleba a mi szerencsétlenségünkön építette fel politikai kampányát." Bollo Péter polgármester jelen voltak, de már akkor meg mondtuk nekik, hogy csak élősköd nek rajtunk. Marian Kotleba a m szerencsétlenségünkön építette fe politikai kampányát. Szétzavarta i sarat, aztán gyáván eltűnt, a sár pe dig a mi nyakunkon maradt” - ma gyarázta a polgármester. A képvi­selők szónoklása után a gyülekezet í várhegy tetejéről a közeli romatele­pet is szemügyre vette, majd i tűzvész ötödik évfordulója emléké­re a községi hivatal előtti téren gyer­tyákat gyújtottak. lebát, nem indulnék. Anélkül, hogy elmondanám, pontosan milyen el­képzeléseim és terveim vannak, nem akarom bejelenteni jelölésemet” - mondta Mičev, aki azt sem tartja ki­zártnak, hogy végül Kotleba egy má­sik ellenjelöltjét fogja támogatni. A tömeg az Sznf térről az óvárosi holokauszt-emlékműhöz vonult. Az antifasiszta demonstráció az „antifasiszta mobilizáció” nevű rendezvénysorozat része, melyet ä szlovák fasiszta állam kikiáltásá­nak évfordulója alkalmából ren­deznek. (dem, TASR) Nem ünnepeltek Kotlebáék Több történelem, kevesebb választás IBOS EMESE Szeptembertől több történelemére lesz az alapiskolákban, ám ha nem módosul a kerettanterv, a magyar iskolák 6., 7. és 8. évfolyamában a szabadon felhasználható érák száma nullára csökken. A kérdés megoldására munkacsoport jött látra. Az oktatási tárca háttérintézeténél felálló csoport próbál majd elfogad­ható megoldást találni az óraszám emelésére. „Itt merült fel ismét, mennyire fontos volna, hogy a szlo­vák tantervek másolása helyett a ki­sebbségi- iskolák számára önálló tanmenetek és önálló tantervek jön­nének létre” - mondta lapunknak Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója. Az igazgatónő szerint nincs rend­ben az sem, hogy az Állami Peda­gógiai Intézet (ŠPU) magyar mun­katársai egy nappal a tanácskozás előtt szereznek tudomást arról, hogy a magyar iskolák óraszámairól tár­Mikor veszik figyelembe a magyar tanulók érdekeit? (Somogyi Tibor felvétele) gyal az intézet szakbizottsága. Ok pedig csak az utolsó pillanatban tud­ják értesíteni a magyar szakembe­reket. Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke nem akart állást foglalni a kérdés­ben. „Egyrészt nem tudom elkép­zelni, hogy tovább emeljék az óra­számokat a magyar iskolákban, már így is nagyon le vannak terhelve a diákok. Másrészt nem megoldás az sem, hogy az iskoláknak ne marad­jon mozgástere saját profiljuk kiala­kítására” - mondta Jókai. A szerve­zet kikérte a magyar iskolák véle­ményét, válaszaik alapján alakítják ki álláspontjukat. Simon Attila, a Történelemtaná­rok Társulásának elnöke egyelőre nem tudott konkrét nevet mondani, a társulás még nem döntött arról, kit jelölnek a tantárgyi bizottságba. Ugyanakkor szerinte még azelőtt kellett volna mérlegelni a következ­ményeket, mielőtt döntés született volna az óraszámok emeléséről. „Ezek látszatintézkedések a mi­nisztérium részéről, de valójában nem akarják megoldani a valós problémát. Addig nem lesz előrelé­pés, amíg a minisztérium nem haj­landó megérteni, hogy a magyar is­kolákban külön tananyagra van szükség” - közölte Simon Attila, aki szerint ezen a téren politikai vona­lon sincs nyomásgyakorlás. Megéri termőföldet venni, ha talál eladót Pozsony. A termőföldjüket bérbe adóknak idén a tavalyinál is magasabb összeg ütheti a markát. A mezőgazdasági vállalkozások részéről egyre nagyobb az igény a földek iránt, ami a bérleti díjakon is meglátszik. A termőföldek bérleti díjai idén átlagosan 4,2, jövőre pedig továb­bi 3,6 százalékkal nőhetnek - de­rül ki a CEEC Research elemző társaság legújabb felméréséből, amely a drágulást a mezőgazda- sági cégek növekvő igényeivel magyarázza. A CEEC Research által megszólított társaságok 70 százaléka tervezi, hogy idén újabb földeket vásárol. A szlovákiai ag­rárvállalkozások jelenleg az álta­luk megművelt földek 79 százalé­kát bérlik, miközben minden ne­gyedik társaság idén átlagosan több mint a tizedével növelné a bé­relt földterületek nagyságát is. „Az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább bővítjük az álta­lunk megművelt földterületet. Ha a tulajdonosok szeretnék eladni a földjüket, számunkra nem jelent gondot a felvásárlás, jelenleg azonban ezt sajnos kevesen terve­zik. Jelentős problémát jelent az is, hogy a tulajdonosok a legkülönfé­lébb cégeknek úgy adják el a föld­jüket, hogy arról előtte a földet bér­lőt nem tájékoztatják” - mondta Mária Novická, a Nagyszombattól pár kilométerre fekvő cíferi szö­vetkezet igazgatótanácsának az el­nöke. Hasonló hangnemben nyi­latkozott a Cífertől nem messze ta­lálható Senkőc (Šenkvice) szövet­kezetének az igazgatótanácsi elnö­ke, Karol Motyka is. Szerinte a leg­nagyobb gondot számukra a föld- vásárlásnál a rendezetlen tulajdon- viszonyok és a tulajdonosok egyre nagyobb igényei jelentik. „Ha lesz elég pénzünk, egész biztosan sze­retnénk növelni a földterületeinket. Ennek a legnagyobb akadálya az egyre nagyobb ár, sok tulajdonos ugyanis már a termőföldért is ak­kora összeget kér, mint az építési telekért” - tette hozzá Viera Glas- náková, a Pozsony melletti Duna- hidas (Most pri Bratislave) szövet­kezetének a zootechnikusa. (SITA, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom