Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-08 / 56. szám, szerda
N on regio: Csallóköz és Mátyusföld 2017. március 8., szerda, 9-11. oldal 1967. március hatodikán hunyt el Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, pedagógus, népzenekutató. Hétfőn Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak Galántán a városi parkban álló Kodály-emlékműnél. A 2017-es évet az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a kettős Kodály-évforduló révén Kodály-éwé nyilvánította. Világszerte kulturális, zenei, tudományos találkozókon, konferenciákon emlékeznek a világ egyik legnagyobb magyarjáról, Kodály Zoltánról születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából. 2016-ban a Kodály-módszert az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. (Fotó Csemadok, szk) Kampányhúzás vagy harc a különadóéit A két kis-csallóközi községet fenyegeti a bősi vízerőmű 12 méteres vízoszlopa, a harmadikat nem (A szerző felvétele) 2,6 millió utassal jubilál a RegioJet BARTALOS ÉVA Doborgaz szerint felesleges próbálkozás és kampányhúzás a települések különleges státusáért harcolni. VAJKA/DOBORGAZ A kormányhivataltól kér segítséget Vajka és Nagybodak, a két kis- csallóközi falu. A harmadik, Doborgaz hiábavaló próbálkozásként tekint a különleges státus kiharcolására. A községek az adótörvény módosításával elérnék, hogy a többi veszélyeztetett térséghez hasonlóan a bősi vízerőmű által elzárt települések is különadót róhassanak ki az erőmű mindenkori üzemeltetőjére. ,A három falu egyértelműen hátrányos helyzetben van, amit nem mi okoztuk. A felettünk tornyosuló 12 méter magas vízoszlop fenyegetést jelent” - nyilatkozta korábban lapunknak Álló Donát, Vajka polgár- mestere. Az önkormányzatok szerint ugyanolyan veszélyeztetett helyzetben vannak, mint az atomerőművek közelében levő települések. A Nagyszombat megyei önkormányzat is támogatja Vajka és Nagybodak kezdeményezését. „Februárban elküldtük a levelet a kormányhivatalba. Ki kell egészíteni a törvényt, mivel a jelenlegi jogszabály csak az atomerőművekről szól. Egy külön jogi kategóriát kellene meghatározni a bősi vízerőműre” - mondta Álló Donát. Hozzátette, a két község kihasználná a módosítás adta lehetőséget. Azt azonban egyelőre nehéz megmondani, mikor léphet életbe a módosítás és mennyi pluszbevételre számíthatnak. A kormányhivatal sajtóosztálya közölte, hogy megkapták a levelet, amelyet továbbítanak az illetékes tárcának, a pénzügyminisztériumnak. A harmadik kis- csallóközi község, Doborgaz nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Boráros József polgármester szerint hiába próbálkoznak a falvak, nem járnak sikerrel. „Ez az MKP megyei választások előtti kampánya. Korábban már próbáltuk, akkor sem ment át” - magyarázta Boráros. Azzal is érvelt, hogy több település területe a Duna alatt húzódik. Szerinte nem fizetne ki ennyi kompenzációt az állam. Boráros József kifejtette, hogy Doborgazra szívesen jönnek az új lakosok, nem érzi veszélyeztetve a községet. „Ebben a kérdésben mi lennénk a legérintettebbek, mivel nekünk van a legnagyobb területünk víz alatt” - folytatta a polgár- mester, aki rámutatott, hogy nem működnek együtt a községek. Álló Donát elmondta, a különadóból származó bevétel nagy segítséget jelentene az önkormányzatoknak. DUNASZERDAHELY Tavaly 2,6 millió utast szállított a RegioJet magán vasúttársaság Pozsony és Komárom között. A hét végétől növelik a csúcsidőben közlekedő járatok kapacitását - tájékoztatott Aleš Ondrűj, a vállalat szóvivője. A csehországi magánvállalat 2012-ben indította el sárga vonatait a Pozsony-Komárom szakaszon. Rohamosan megnőtt a vonattal utazók száma, öt év alatt 300 százalékkal többen ültek vonatra, mint az azt megelőző időszakban, amikor a Szlovák Vasúttársaság üzemeltette a szakaszon közlekedő vonatokat. Ez az eredmény a vasúti vonal kihasználtságának növekedését tekintve európai különlegesség. Ondrűj rámutatott, hogy a növekvő utasszámnak köszönhetően kevesebben járnak autóval a fővárosba. A vállalat nem mindig reagált megfelelően az utasok számának ugrásszerű növekedésére. A közlekedésügyi minisztériummal egymásra mutogattak, a vállalat és a tárca is a másik felet okolta azért, mert csúcsidőben tömegnyomor volt a sárga vonatokon. A tavalyi, vasúti átjárókon történt balesetek, amelyek miatt megrongálódtak a társaság szerelvényei, tovább rontották a helyzetet. Reggel és este nemcsak ülőhely, hanem állóhely is nehezen akadt a vonatokon. Délelőtt nem nehéz helyet találni a fővárosba tartó járatokon, délután azonban már a pozsonyi főállomáson megtelik a szerelvény és az Újvárosban felszállóknak legfeljebb állóhely jut. A szóvivő azt ígérte, hamarosan megoldódhat a helyzet, péntektől négy, körülbelül 140 férőhelyes szerelvényt helyeznek üzembe a szakaszon. Ezáltal a legforgalmasabb járatokon közel 420 ülőhelyet kínálhatnak az utasoknak. (béva) A hosszússágok ellenére Is népszerű a RegioJet (Somogyi Tibor felvétele)
