Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-01 / 50. szám, szerda

16| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. március 1.1 www.ujszo.com Stószfürdő, ahol gyorsan elmúlik a köhögés Az eredeti előadásra több mint 250-en voltak kíváncsiak a faluban, de a környező településeken is bemutatták (Képarchívum) Huszonkét év után újra láthatta az ágcsemyői közönség a Sári bírót NÉMETI RÓBERT Régi szép emlékeket elevenítettek fel azon a filmvetítésen, melyen a helyi színjátszó csoport 22 évvel ezelőtti előadását, a Sári bírót láthatta a kö­zönség. A vígjáték akkori színpadi előadását rögzí­tették, és most a digitalizált verziót mutatták be. LHffl-l'iUrai „A falu amatőr színjátszó cso­portja évekkel ezelőtt megszűnt, sokan már nem is élnek a tagok kö­zül, de a technológiának köszön­hetően most újra láthattuk őket. Sikerült digitalizálni és friss má­solatot készíteni az eredeti felvé­telből, hogy a következő nemze­dék is láthassa az ágcsemyői szí­nészek egykori előadását” - nyi­latkozta lapunknak Galambos Csaba ágcsemyői lakos. Móricz Zsigmond darabjával óriási sike­reket ért el évtizedekkel ezelőtt az amatőr színjátszó csoport, amely a Csemadok helyi alapszervezeté­nek égisze alatt működött. „Jó volt látni, hogy akkoriban teljesen megtelt a kultúrház egy-egy elő­adás alkalmával, és hogy ilyen vi­dám pillanatokat szereztek a kö­zönségnek a helyi színészek. Ma is nagyon sok a tehetséges ember, de a közösség már nem a régi” - nyi­latkozta lapunknak a Csemadok ágcsemyői alapszervezetének egyik tagja. Makkai Éva, a darab rendezője elmondta, a bemutatót a község első írásos említésének 780. évfordulója alkalmából állí­tották színpadra. „A közelben lakó családok kölcsönöztek székeket az akkori előadásra, de az is kevés­nek bizonyult. A nézőtér zsúfolá­sig megtelt, de az előző napi fő­próbát is több mint százan nézték meg. Jólesett a sok gratuláció és a taps. Örökre szép emlék marad” - mondta a rendező. A szombat esti vetítésre több mint ötvenen voltak kíváncsiak, de a szervezők azt mondták, ha igény lesz rá, újabb vetítéseket is tartanak. SZÁSZI ZOLTÁN Észak felől a Szomolnoki hegy fenyvesekkel borított gerince, délről a Gömör-Szepesi Karszt mészkő masszívuma védi, és ezen a védett helyen, a hegyek ölelésében, mintegy 650 méter tengerszint feletti magasságban Stészfiirdő fogadja az enyhülésre, gyógyulásra vágyókat. STOSZFI Csend, tiszta levegő, tizenkét víz­forrás vize, nyugalom, szakszerű el­látás - ezek űzik el a betegséget. Egy kis fürdőtörtónet Miután Stósz bányái a 19. század elej éré kimerültek, a vasművesség lett a vezető iparág a vidéken. 1802-ben már jegyzik késgyártó vállalkozását, ez az iparág még ma is működik itt. A késgyártók közt is volt egy mester, Komporday Róbert, aki kiváló szak­ember, emellett olvasott, művelt, ter­mészetszerető ember volt, nem mel­lesleg lelkes híve a víz gyógyítói ere­jének. Neki köszönhető, hogy 1881- ben részvénytársaság alakult, és a Stósz fölötti, az időjárás viszontag­ságaitól védett, tizenkét állandó hő­fokú forrással bíró hegyoldalon meg­alapították a gyógyfürdőt. Akkoriban igen nagy divatjuk volt a fürdőhe­Stószfürdő temploma a tájba simul (Szászi Fanni felvétele) Tájoló Stószfürdőt a Stósz és Szo- molnok közti 548-as útról le­térve közelíthetjük meg, Kassától alig 45 kilométerre fekszik. Helyben széles körű turisztikai szolgáltatás ve­hető igénybe. lyeknek, a polgári jólétben élők egészségük megőrzéséért és szóra­kozás gyanánt igen gyakran jártak fürdőhelyekre. A társaság 1883-ban meg is nyitotta az első fürdőépülete­ket, majd 1889-ben, miután fürdőor­vost szerződtettek ide, már gyógyfür­dőként tartották számon. Igazi fény­kora ekkor kezdődött, de a szépséges aranykor az első világháború kirob­banásakor véget is ért. Érdekesség, hogy Csáth Géza, a tragikusan fiata­lon elhunyt író-orvos is dolgozott itt fürdőorvosként a századforduló ide­jén. A háborút követően, 1927 után lendült fel ismét a fürdőélet Stószon, Kassa viszonylagos közelsége miatt kedvelt kirándulóhely lett. Építészeti érdekességek Stószfürdő fekvéséből eredően teraszosan kiképzett terület, legré­gebbi fürdőépületei favázas, tégla­építésű, harminc-ötven fürdővendég befogadására alkalmas pavilonok voltak. A későbbi fejlesztések, bőví­tések során ennél már több vendég befogadására is alkalmas épületek készültek, mellettük néhány magán­villa is, a fürdő egyik leghíresebb or­vosának, Cziffusz Dezső doktornak a villája is ekkor épült. A gyógyfürdő legszebb épületei közé tartozik a Bra­tislava pavilon, amely ma fogadó- épület, a Bányász pavilon, a Kom- porday-villa, a régi kuglizó, valamint az 1941-ben felszentelt, funkciona- lista stílusú, de a hely hangulatába re­mekül beleülő kis római katolikus templom is, amelyet Jézus szent szí­vének szenteltek. A templom hom­lokzatát díszítő Krisztus-szobor és a bent elhelyezett Krisztust sirató Má­ria, a Pieta is míves alkotás. A fürdő központi épülete a modem és igen jól felszerelt Komporday pavilon, a hely, ahol a kezelések zömét végzik. Mire jé a stészi gyógyfürdő Mivel a hely klímája rendkívül ki­egyensúlyozott, nincs a közelében semmilyen káros anyagot kibocsátó üzem, régóta leállt a bányászat, a le­vegő szinte teljesen pormentes. A nyár minden napján van harmatkép­ződés, ami a hely kiegyensúlyozott páratartalmának egyik mutatója. Emellett több száz hektárnyi érintet­len erdőség, benne kétszázféle fa, köztük rengeteg ózont termelő fenyő védi, veszi körbe szinte a fürdőpavi­lonok fölé borulva a helyet. Főleg a felső légúti megbetegedések gyógyí­tására, utókezelésére, megelőzésére specializálódott a klimatikus gyógy­fürdő. Ma már daganatos betegségek utókezelésével, stressz eredetű be­tegségek gyógyításával is foglalkoz­nak itt, de munkaköri megbetegedé­seket, mozgásszervi problémákat is gyógyítanak. A sétányok kényelme­sen járhatók, tele pihenőhelyekkel, látnivalóval. Aki jó megfigyelő, ren­getegféle fenyőt és lomblevelű fát láthat errefelé, egyebek mellett egy amerikai mamutfenyőt is, amely ugyan még alig százéves, de magas­ságával már kiugrik a többi, szintén száz év körüli társa közül. A sétauta- kon madárdal, mókusok, apróvad kí­séri a csendes szemlélődőt. Érdemes akár csak néhány órára is megláto­gatni ezt a helyet, hogy kitisztuljon a tüdő és az elme. A Kommunista Internacionálé találmánya? A női egyenlőség jelképe? Munkásmozgalmi ármánykodás? Bolsevista trükk? A harcos jelszavakat mára mind elfelejtettük, de a szép emlékek biztosan megmaradtak. Néhány történet, egy-két fotó. A nők többsé­gének úgyis mellékes a nap körüli világnézeti csatározás. Ma már mindenki nyugodtan ünnepel­heti őket úgy, ahogy akarja. De mi most azokat a régi nőnapokat szeretnénk feleleveníteni. Beküldési határidő: 2017. március 3. regio@ujszo.com Azok a régi nőnapok

Next

/
Oldalképek
Tartalom