Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-04 / 53. szám, szombat
20 SZALON 2017. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com I nem hosszobbithotunk meg. de gyorson elkészíthetjük a reggelit, ha van otthon MALCAO. Nem kell főzniI 4-5 kijkanái MALCAO-t elkeverünk '/, liter tejporból készült meleg tejjel és készen van o reggeli és a tízórai. A MALCAO ERŐT AD!-a, vi a Kamenice n*4 UNézzük c“ktí^f«tíJ£iak munkahete: pou i&rft. vezető Utkarana Hétfő: __ a tehrnistA„6k aüaptóiAaAvai bizottság üJ|^ ttsií etnöksági ül*». “U, -. *»"»■**• né'y"‘4 ülése- . . —iijeia tanácskozásagfíü fvár^Tbizottság VftUm. Mielőtt - a titkárság 7ÄÄ Atonal ** ikd igának gyűlése’^-rssafflsssia-. SSk"ilubUiW«Szombat: ■ falusi pártszervezetek i; | ggy asrStf>« ■ elintézése 1951. március ÍGY irtunk mi A magyarlakta vidékek könyvtáraiban leginkább két fogyatékosság észlelhető. Az egyik az, hogy a könyvek nem a lakosság számarányának és érdeklődési körének megfelelően oszlanak meg, a másik az, hogy a könyvtárosok a magyar könyvekre vonatkozóan úgyszólvőn semmilyen szakmai útmutatást sem kapnak. A 10Q 504 lelket számláló komáromi Járás lakosságának a 69,4 százaléka például magyar, a 29,6 százaléka szlovák nemzetiségű. Ebből a szlovák nemzetiségű olvasók száma 2700, a magyar nemzetiségű olvasók száma 4900. A Járás könyvtáraiban található 120 000 kötetnek mégiscsak a 45 százaléka a magyar, a 43 százaléka szlovák a többi pedig más nyelvű kiadvány. Hatékonyabb I könyvtárakat 1968. március 1. ■ **',"*k «grau ■•kedés. Igor Ciel, « Szlovák Televízió rendezője ezekben a napokban egy 13 részes tévésorozat forgatásai kezdte el. A szlovák—magyar együttes vállalkozásban készülő sorozat forgatókönyvet Sobota és Und vny - Jožo Wžftnnský regé nye alapfán Irta. A szerzők a szövegkönyv megírásánál fe|. használták Móric Beftovský és /Okai Mór forrásmunkáit Is. A Vitat Reftnvtkyl című sorozol munkálatai előreláthatóan egy évig tartanak majd A tévéfllm- sorozatban a Szlovák Nemzeti Színház tagial közül Ivan Mistrlk. főzet Adamovló Viliam Záhorský. Martin Huba, Jozef Budský, Oustav Valach, La- •IlKlav Chudí k, Michal Doéolo- "tanský és Emília Vásáryová vállalt szerfíniít. 1968. március 1. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Deniz Yiicel Török-német diplomáciai viszályt okozott a török származású német újságíró letartóztatása, akit a török hatóságok államellenes tevékenységgel és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint a gülenista mozgalom számára végzett propagandatevékenységgel vádolnak, mely szervezetek terrorista csoportoknak számítanak Ankarában. Deniz Yücel a Die Welt törökországi tudósítója, 2015- ben készített interjút a PKK vezetőjével, a bíró most ezt hozta fel ellene bizonyítékként. Közben éles szópárbaj zajlik a két ország vezetői között: Németország követeli Yücel szabadon bocsátását, amit Ankara egyelőre elutasít. Németország több nagyvárosában is az utcára vonultak az emberek, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a fogva tartott újságíróval, (czk) MllI11111l1111111ll111111 ÍÜtá4tá4lá4M4liftÜÉMli4MÍii4ttUtáJIAJÍÉtÜIA4li4tt4lÉ4láJti4iÉJIá4ftéi A HÉT ESEMÉNYE A köztársasági elnök fiának elrablása és Róbert Remiás meggyilkolása visszatérnek a közbeszédbe. Egyrészt a mozikba, az Elrablás című film révén, amelynek a napokban volt a premierje, másrészt Ján Budaj képviselői indítványa által, amely ismét a meéiari amnesztiák eltörlését javasolja. Mindkettő aktuális, hiszen pont tizenkilenc év telt el azóta (1998. március 2.), hogy Vladimír Meéiar bemasírozott az elnöki palotába, miután átvette Michal Kováétól az elnöki jogköröket. Meéiarral együtt bemasírozott az igazságtalanság diadala is az említett amnesztiák formájában, amelyek nem teszik lehetővé az elrablás felelőseinek megbüntetését, holott a rendőrség azonosítani tudta őket. És ennek az igazságtalanságnak az eltörlésére ma sincs meg a politikai akarat, hála a Smernek és az SNS-nek. Az ő szavazataik nélkül Budaj javasV Az államhatalom képviselői a priori gyanúsak, és kész! latának nem lesz meg a kellő támogatottsága. Úgy tűnik, a meéiarizmus gyermekeinek a jelen állapot megfelel, bár ezen van mit csodálkozni. Az, hogy képtelenek vagyunk kideríteni az igazságot és megbüntetni a vétkeseket, senkinek sem felelhet meg. A jelenlegi politikusoknak sem, akiknek az álláspontja sokszor megegyezik az amnesztiákkal - szinte jelszavukká vált a mondat: A tettet nem követték el. Ennek megfelelően eddig egyeden magasabb rangú politikust sem ítéltek el korrupció miatt. Hiszen a tettet nem követték el! A nyilvánosság többsége számára ez azonban azt jelenti, hogy a tettet elkövették, csak nem büntették meg. Más szavakkal, az államhatalom képviselői a priori gyanúsak, és kész! Különös, hogy politikusainkat nem zavarja, hogy ennek árnyékában, az igazság és hazugság közötti szürke zónában élnek. A polgárok azonban világosan lámák a kérdésben: a felmérés szerint kétharmaduk támogatná az amnesztiák eltörlését. Ám a há- romötödös parlamenti többség valószínűleg nem lesz meg. így az amnesztiák és nyomasztó örökségük továbbra is életben maradnak. Reméljük, nem további tizenkilenc évig. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája A hét hazai eseménye díjat nem vitás, mi nyerte el: a miniszterelnök a magyarság etnikai homogenitásáról okfejtett egy iparkamarai ülésen. Pedig nem feladata a politikusnak az etnopolitikai vagy genetikai fejtegetés, erre vannak külön e célra képzett akadémikusok, a miniszter- elnök munkaköri leírásában semmi ilyesmi nincs benne. A miniszterelnök feladata az lenne, hogy megvédjen bennünket az ellentől, ne építsen stadiont meg űrállomást, amíg gyerekek éhesen mennek iskolába, és tartsa alacsonyan az adókat. Szerintem. De semmiképpen nem az, hogy „az etnikai homogenitást meg kell őrizni”, meg hogy „az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár”. Illetve lehet ilyet mondani, de akkor tessék méltósággal viselni, nem pedig megpróbálni átitatni a videóra is felvett múltat „kulturális homogenitásra”, majd bocsánatot kérve visszajavítani a mondatot az eredeti, akaradan nemzetiszocialistára. Röhej. Az élet igazolta, hogy a józan ítélőképességét vesztő miniszterelnök bajjal jár. * * * A hét külföldi eseménye egy elsőre jelentéktelennek látszó mínuszos hír: Svédország jövő januártól visszaállítja a sorkatonaságot. A svédek ugyanis az oroszok miatt aggódnak, akik valamiért megint nagyon szeretnek fegyverkezni meg demonstratív hadgyakorlatokat folytami a nyugati végeiken, már ha eltekintünk másik kedvenc foglalatosságuktól, idegen területek elfoglalásától és kis, nyugatos népek megfélemlítésétől. Svédország nem NATO- tag, de ez nem is szempont, a baltiak pl. NATO-tagok, és még jobban félnek egy orosz támadástól, az ukránokról már nem is szólva. Aki kicsit is figyeli az orosz mozgást, nem állíthatja, mint a magyar külügyminiszter, hogy „Moszkva semmilyen fenyegetést nem jelent a NATO tagállamaira”, elképzelni nem tudom, hogy Szijjártó Péter milyen párhuzamos társadalomban él, de hogy nem köved a híreket, az biztos. Konstruktív javaslatom: próbáljuk meg nem hülyének nézni az (etnikailag homogén) svédeket, vegyük komolyan aggodalmaikat, és főleg nézzük már végre meg, kinek nyalunk be folyamatosan, hosszú évek óta, egy kis nukleáris biznisz reményében. Az élet igazolta azt is, hogy az ilyenből nem lehet jól kijönni. SERES LÁSZLÓ a HVG publicistája
