Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-24 / 46. szám, péntek
8 I KULTÚRA 2017. február 24. | www.ujszo.com Fiatalkori versek Rejtő Jenőtől Budapest. Eddig kiadatlan Rejtő Jenő-szövegek mellett a szerző fiatalkori verseiből is válogat A megtalált tragédia című emlékkötet. Rejtő 1923-tól, 18 éves korától kezdve verseket is írt. „Ezek nagyon rossz versek, de erre azt szoktam mondani, hogy ki az, aki kamaszkorában nem költőnek készül. Rejtő is annak készült. Annyi jó ízlés volt benne, hogy meg se próbálta őket publikálni” - fogalmazott Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kutatója, a kötet szerzője. A versek alatt aláírásként egyébként csak annyi szerepel, hogy Jenő; a kutató szerint a Reich Jenőként született szerző ekkor már nem akarta használni eredeti nevét, de még nem talált rá a Rejtő vezetéknévre sem. Az utóbbi néven egyébként leginkább operettszerzőként volt ismert a korabeli közönség előtt, hiszen legsikeresebb könyveit, így a légióstörténeteket is P. Howard álnév alatt írta. Thuróczy elmondta, hogy reményei szerint felbukkannak még kiadatlan Rejtő-szövegek. A PIM-ben őrzött Rejtő-anyag csak töredéke a teljes hagyatéknak. (MTI) w~ A MEGTALÁL TRAGÉDIA [f REJTŐ JENŐ EMLÉKÉRE W A t J A festett való elillanása Madarász Decsi Kati Transzparens darabok című kiállítása a nagyszombati zsinagógában A változásról, a múlandóságról, az átalakulásról és az emlékké válásról szóló festmények (Somogyi Tibor felvétele) TALLÓSI BÉLA Nagyszombat. A Ján Koniarek Galériában, az egykori zsinagóga épületében március 26-ig látható az érsekújvári Madarász Decsi Kati Transzparens darabok című, bemutatkozó kiállítása, amely egy nagyobb léptékű projektsorozat elsőként megvalósult stációja. A nagyszombati Ján Koniarek Galériához tartozó Zsinagóga - Kortárs Művészeti Központban Madarász Decsi Kati kisebb és nagyobb méretű illékony festményeket mutat be - megteremtve velük a fizikai létezésforma lassú elvesztésének, vagyis a múlandóságnak az esztétikáját. A fiatal képzőművész elvesző festményei egyrészt az ábrázolt kép valóságát nyújtják a nézőnek (egy ideig), másrészt az ábrázolat elillanásának, kifakulásának a folyamatát. Az alkotás ily módon, a fakulás lehetőségének megteremtésével - a művésztől már függetlenül - önállóan működő, pontosabban önműködővé tett folyamattá válik, és az emberi emlékezettel kapcsolatban is felvet kérdéseket. A látogató érzékeli a festett látványt, a tárgyak félabsztrakt mintázatokból összeálló sziluettjeit, egyben azt is, hogy idővel miként illan el, oltja ki magát, válik semmivé az ábrázolt realitás - maga után hagyva a papírt, amelyen egy ideig festményként létezett. Az eltűnt látvány, (ámy)kép után azonban a hordozója, vagyis a barnás tónusú papír már nem lehet puszta, üres felület - információkat, élményeket tárol, őriz arról, amiről a festmény tárgya egykoron üzent. Madarász Decsi Kati különleges technikával, módszerrel dolgozik. „Szokatlan anyagot, káposztalevet alkalmaz festék gyanánt, a képek alapjául pedig csomagolópapír szolgál - világítja meg az alkotás lényegét Csanda Máté, a kiállítás kurátora. —Már az anyaghasználat révén is egy sor szimbolikusan telített-terhelt jelentésréteg képződik meg, gondoljunk csak a káposztára (földközeli- ség, rétegzettség, egymásra simuló rétegek játékaként létrejövő testszerűség), vagy a csomagolópapír mint másodlagos, rendszerint csak burkolásra-csomagolásra szánt filléres, kidobandó anyag hordozóvá való »felmagasztalására«.” Ami pedig a témát, illetve a motívumok alkotta felszíni jelentésréteget illeti: mindennapi, kimondottan profán használati tárgyakat (locsolókanna, műanyag flakon, vasaló, sámli) látunk, melyek nap mint nap körbevesznek minket—anélkül, hogy egy cseppet is felfigyelnénk rájuk. „E tekintetben is transzparens, azaz banális, figyelmünkre méltatlan dolgokról van szó. Csakis funkciójuk, használati értékük alapján ítéljük meg valamennyit, még akkor is, ha rendszeres használatukhoz egy sor kisebb-nagyobb rituálé és személyes emlékfragmentum fűződik” - fogalmaz Csanda Máté. E tárgyak végső soron emberi tettek, kapcsolatok, viszonyok, emlékek hordozóiként jelennek meg. Madarász Decsi Kati kérdésünkre elmondta, szakrális és profán jellegű térben is szeretné kiállítani a változásról, a múlandóságról, az átalakulásról és az emlékké válásról (is) szóló Transzparens darabokat, hogy felmérhesse, a festmények - elmé- lyülős, meditativ jellegük és illé- konyságuk révén - milyen kölcsönhatásokat váltanak ki a kétféle környezettel. Vasárnap kezdődik a 3. Magyar Filmhét Sopsits Árpád A martfűi rém című, valós eseményeken alapuló pszichothril- lere is szerepel a legjobb játékfilmek mezőnyében. 1957-ben, a forradalom utáni tébolyban halálra ítélnek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért. Hét évvel később hasonló halálesetek követik egymást, a hatóságok hivatalos álláspontja szerint azonban ebben az országban nincsenek sorozat- gyilkosok... (Képarchívum) Budapest. Enyedi Ildikó Testről ós lólekről című Arany Medve díjas filmjének a díszbemutatójával vasárnap este nyílik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban a 3. Magyar Filmhát. A március 5-éig tartó mustrán azokat a tavaly bemutatott filmeket (összesen 24-et) láthatják a nézők, amelyeket a benevezett alkotások közül a Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai titkos szavazással öt kategóriában - játékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs film - a legjobb művek közé jelöltek. A tavalyi filmhéten 18 kategóriában osztottak díjakat, idén már 23 kategóriában adják át a Magyar Filmdíjat - első alkalommal a tévéfilmek alkotóit is elismerik. A legjobb tévéfilm kategóriájában versenyben van Vitézy László A fekete bojtár című filmje, amely Sinka István vallomásai és Móricz Zsig- mond Barbárok című novellája alapján készült; Tasnádi István orvospáciens zsánerű kamaradrámája, a Memo; Kovács István első világháborús opusa, a Szürke senkik; valamint Almási Réka Tranzitidő című munkája, Kerekes Vicával a főszerepben. Ugyanennek a négy televíziós produkciónak a rendezői, forgatókönyvírói, szereplői bukkannak fel a tévés alkotói kategóriák esélyesei között. A legjobb játékfilmek mezőnyében öt alkotás mérettetik meg: A martfűi rém című, valós eseményeken alapuló pszichothriller (rendezte: Sopsits Árpád), a Brian Cox főszereplésével forgatott Jutalomjáték (Edelényi János), a Hurok című idő- ugrós thriller (Madarász Isti), a Tiszta szívvel című kerekesszékes gengszterfilm (Till Attila), valamint a #Sohavégetnemérős című szkeccs- film (Tiszeker Dániel). A kisjátékfilmek díjesélyes mezőnyében ott van Deák Kristóf Mindenkije, amely idén Oscar-jelölésig jutott, az animációk között pedig Bucsi Réka Love című, tavaly Oscarra nevezett, számos nemzetközi fesztiválon nagy sikerrel szerepelt 14 perces alkotása van versenyben. A Magyar Filmhéten szereplő alkotásokat egy héten át vetítik a budapesti Cinema City Aréna moziban, valamint tíz vidéki nagyvárosban: Debrecenben, Kaposvárott, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Székes- fehérváron, Szegeden, Szolnokon, Szombathelyen és Szentendrén. A filmhét díjátadó gáláját március 5-én este tartj ák a V ígszínházban. Novák Emil, a Magyar Filmhét főszervezője szerint a magyar filmgyártás aranykorát éli: soha ennyi pénz nem volt a magyar filmiparban, és az alkotások minősége is nemzetközi szintű. A Magyar Filmakadémia Egyesület elnöke szerint a nemzetköri sikerek, elsősorban a Saul fia Oscaija kinyitotta a kapukat a magyar film előtt. A külföldi forgalmazók, a média nyitottabbá, érdeklődőbbé vált, és ez nagyobb lehetőségeket jelent az alkotóknak. Hozzátette: 2017-ben is számos kiváló alkotás kerül a nézők elé. Enyedi Ildikó filmje mellett, amely március 2-án nyit a mozikban, hamarosan bemutatják a Kincsemet (Herendi Gábor filmje), A Viszkist (Antal Nimród), A rossz árnyékot (Jeles András), de új filmet készít két rendezőlegenda, Mészáros Márta és Sándor Pál is. (MTI, as) Kovács István Szürke senkik című munkája a tévéfilmek között esélyes a Magyar Filmdíjra. Az első világháború végén járunk, valahol a Piave folyónál, ahol egy magyar-osztrák-román felderítőcsapat az ellenséges vonalak mögött kísérel meg felderíteni és megsemmisíteni egy olasz „kommunikációs központot" - vagyis egy galambdúcot.
