Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-28 / 49. szám, kedd
2 i KOZELET 2017. február 28.1 www.ujszo.com Nagyot zuhant Andrej Danko népszerűsége ÖSSZEFOGLALÓ Andrej Danko századosi kinevezése és az élő közvetítésben, a sajtótájékoztatón a vélMapra adott csókok nem tettek jót az SNS-elnök népszerűségének. Egyre kevesebben tudják elképzelni őt kormányfőként. Nem is olyan régen, 2016 és 17 fordulóján Danko nemcsak a többi pártvezetőt, hanem a jelenlegi kormányfőt, Robert Ficót is lekörözte a népszerűségi listákon. A Focus ügynökség decemberben készült felmérése szerint a válaszadók 49 százaléka számára elfogadható kormányfő lett volna, és csak 44 százalék nem tartotta őt megfelelő embernek a miniszterelnöki posztra. 15 pontos zuhanás A Focus legújabb, a Sme napilap számára készült felmérése szerint azonban ez februárban már nem érvényes. Dankót már csak az emberek 34,2 százaléka látná szívesen a kormányfői székben, ellentábora pedig nőtt, a válaszadók 58,9 százaléka utasítja el. Robert Fico kormányfő tehát visszaelőzte koalíciós riválisát, igaz, csak egy hajszálnyival: a Smer elnöke a válaszadók 34,3 százaléka szerint a legmegfelelőbb ember a kormányfői poszton. Andrej Danko, az SNS elnöke bánhatja a századosi rangot (SiTA-feivétei) Igaz, Fico elutasítottsága is magas, az emberek 60,6 százaléka szerint nem ő a jó választás a posztra. A Smer elnökének népszerűsége emellett jottányit sem változott az elmúlt hónapokban. Danko tehát két hónap alatt 15 százalékpontos zuhanást produkált. Martin Slosiarik szociológus, a Focus vezetője szerint pedig emö- gött egyértelműen a századosi kinevezés körüli botrány áll, valamint az ügy elbaltázott kommunikálása. „A kommunikáció nem volt jó a válsághelyzetek kezelése szempontjából” - nyilatkozta a Sme napilapnak az elemző. Elmondása szerint az SNS elnökének népszerűsége csak saját pártjának szimpatizánsai körében nem csorbult, minden más választói csoportban igen. A nemzeti párt elnökének megtépázott imázsát a szakértő szerint csak valamilyen pozitív témával állíthatná vissza. Ez azonban nem lesz egyszerű, mivel a közösségi oldalakat is letaroló századosügy mélyen bevésődött az emberek emlékezetébe. Sulik a harmadik Az ellenzék politikusai közül Richard Sulik, az SaS elnöke végzett a legmagasabb helyen, harmadik a listán, ám az ő népszerűsége is visszaesett, mintegy 4 százalékkal. Slosiarik szerint azonban ez nem olyan nagymértékű esés, hogy konkrét okot kelljen keresni a hátKit látna szívesen a kormányfői székben? Politikus elfőgadja elutasítja nem tudja Robert Fico 34,3 60,6 5,1 Andrej Danko 34,2 58,9 6,9 Richard Sulik 33,9 58,9 7,2 Boris Kollár 30,3 63,5 pÉKp Bugár Béla 26,8 67,5 5,7 Igor Matovič 26,2 68,41 HUH Alojz Hlina 19,9 66,3 13,8 Marián Kotleba 17,9 77 5,1 Az adatok százalékban értendők • Forrás: Focus, Sme térben. A visszaesés valószínűleg több okra vezethető vissza. A dobogósokat Boris Kollár követi 30,3 százalékos elfogadottsággal, aki Slosiarik szerint a rendszerkritikus szavazók között különösen népszerű, de pontokat hoz neki a többségi véleményt másoló hozzáállása a roma-, illetve a menekültkérdéshez - emellett a közösségi médiát is eredményesen használja. A lista utolsó helyén Marian Kot- leba, a szélsőséges ĽSNS elnöke áll, a válaszadók csak mintegy 18 százaléka gondolja úgy, hogy megfelelő ember lenne a kormányfői székben. Kotleba elutasítottsága ugyanakkor messze a legmagasabb, 77 százalékos. A felmérést a Focus február 6. és 18. között végezte 1512 válaszadó megkérdezésével. (Sme, fm) Kotleba pártja már a 13 százalékot is elérte Pártelnöki ellentét nyomasztja az ellenzéket 12 szakmában jelenleg 7500 álláslehetőség van Pozsony. Ha nem változik meg az oktatási rendszer az országban, nagy a valószínűsége annak, hogy az autóipar kénytelen lesz jelentős mértékben külföldi munkaerőre hagyatkozni - figyelmeztettek a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) képviselői. A szakértők több megoldást javasolnak: a duális képzés bővítését, speciális négyéves bac- calaureátusi képzés bevezetését, amely egy szemeszter szakmai gyakorlatot is tartalmazna, s továbbképzések módosítását, melynek során a munkaadók határozhatnák meg a képzés tartalmi részét. A ZAP már most tud 12 olyan szakmát, amelyekben az autóipar több mint 7500 embert tudna felvenni a következő években, őket továbbképzések révén lehet biztosítani. „A duális képzést is fejleszteni kell. Tény, hogy beindult az együttműködés az iskolák és az autóipar közt, ám az első 4000 diák csak három év múlva végez, viszont már most több ezer alkalmazott hiányzik” - mondta Juraj Sinaj, a ZAP elnöke. Véleménye szerint a munkaerőpiacra évente 5-10 ezerrel kevesebb középiskolás érkezik annál, mint amennyire a munkaerő- piacnak szüksége lenne, és 5—10 ezer főiskolással több. Ráadásul a középiskolások 64, a főiskolások 54 százaléka nem a képesítésének megfelelő ágazatban dolgozik. Sinaj szerint az autóiparban már most több ezer szakképzett alkalmazott hiányzik, 2020-ig összesen 14 000 emberre lesz szüksége az ágazatnak. ÖSSZEFOGLALÓ Csupán 66 képviselője lenne a 150 fős törvényhozásban a jelenlegi koalíciónak a Polis ügynökség legújabb felmérése szerint. A Kotleba-féle ĽSNS támogatottsága felfelé kúszik, a Hídé ugyanakkor lefelé. Pozsony. A Polis szerint a választásokat a Smer nyerné 27,1 százalékkal - Robert Fico pártjának támogatottsága az ügynökség felméréseiben október óta alig változott valamit. Jelenlegi eredményükkel 43 mandátumot szereznének a parlamentben. A második helyen a legerősebb ellenzéki párt, az SaS áll, Richard Sulíkék támogatottsága a Polisnál januárban visszaesett, most ismét növekedni kezdtek, 22 képviselőjük lenne a parlamentben. A harmadik hely a Kotleba-féle, szélsőséges ĽSNS-é, ők már az ősz közepe óta növekedési pályán vannak, és mostanra elérték a 13 százalékos támogatottságot, ezzel 21 képviselőjük jutna a törvényhozásba. Igor Matovič mozgalma, az OĽaNO 12,1 százalékon áll, 19 mandátumot szereznének. Őket az SNS követi, Andrej Danko pártja október óta közel 5 százalékot vesztett az ügynökség felmérésein - ezzel 14 képviselőjük lenne, eggyel több, mint Boris Kollár pártjának, mely 8,1 százalékon állt, és az év eleje óta erősödött. A harmadik kormánypárt, a Híd a Polisnál októberben még 8,2 százalékot kapott, mostanra ez 5,4 százalékra olvadt, és 9 képviselőjük lenne a parlamentben. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi, Smer-SNS-Híd-koalíció nem kormányozhatna tovább, ha most rendeznék a parlamenti választásokat. A parlamentbe kerülne ugyanakkor az Alojz Hlina vezette KDH, 5,4 százalékkal. Az MKP viszont továbbra is a parlamenti küszöb alatt áll, a Polis 3,3 százalékot mért Menyhárt Józseféknek. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Richard Sulik (SaS) és Alojz Hlina (KDH) személyes ellentétén mehet gajra a tervezett SaS-OĽaNO-KDH ellenzéki együttműködés a megyei választásokon. A kereszténydemokraták elnöke szerint ugyanis Richard Sulik nem hajlandó vele találkozni, egy több mint egy évvel ezelőtti kijelentése miatt. Hlina mindezt Facebook-oldalán jelentette be. Elmondása szerint Sulik addig nem hajlandó találkozni vele, míg nyilvánosan bocsánatot nem kér a Denník N-nek adott interjújában elhangzottak miatt. Hlina a tavaly februárban készült interjúban azt mondta, Sulik és a liberálisok szótára olyan, mint a drezdai neonáciké, és ez senkit sem zavar. „Most ezt a hullámot lovagolta meg” - mondta akkor a lapnak a liberális párt vezetőjének menekültellenes kijelentéseire utalva. Hlina nem akar bocsánatot kérni Suliktól a kijelentés miatt. „Eltekintve attól, hogy nem látok erre okot, ezt érdekes államférfiúi eljárásnak tartom Sulik részéről. Eddig sokakkal sikerült találkoznia, ám elutasítja a találkozót egy konzervatív párt elnökével. Tisztán elméletileg, ha lenne is miért elnézést kémem, államférfiúi hozzáállás és a politikai helyzet stabilizálásához való hozzájárulás ezt feltételként szabni?” - tette fel a kérdést a KDH elnöke. Sulik sajtótájékoztatóján nem tagadta a Hlina és közte feszülő ellentétet, ám elmondása szerint pártja nem blokkol semmilyen megállapodást. Az SaS részéről a pártelnök szerint Ľubomír Galko tárgyal. „Minden jogköre megvan hozzá, hogy megállapodásokat kössön. Semmi okom nincs rá, hogy olyan emberekkel találkozzak, akik neonácinak neveznek” - mondta az SaS elnöke. Sulíkot az elmúlt időszakban több támadás is érte menekültellenes és gyakran sarkos megnyilvánulásai miatt a szlovák értelmiség részéről. A pártelnök korábban pert indított Michal Havran publicista ellen, mert az „kínos fasisztának” nevezte őt. Később azonban - miután egy nyilvános vitán is ütköztették álláspontjukat - visszavonta a keresetet. Sulik egyébként a múlt héten tárgyalt az együttműködésről Menyhárt Józseffel, az MKP elnökével a magyar párt székházában, információink szerint szóba kerültek a megyei és a parlamenti választások is. Menyhárt korábban egyeztetett Igor Matoviécsal, az OĽaNO elnökével is. Alojz Hlinával ugyanakkor bajosabban tárgyalhat majd az MKP. A KDH elnöke épp a már idézett interjúban kijelentette azt is, hogy ellene van az etnikai politizálásnak. A minap a TASR hírügynökség webtelevíziójában negatív forgatókönyvként beszélt arról, hogy Nyitra, Nagyszombat és Kassa megyének magyar megyefönöke lehet, az aktuality.sk portálnak pedig azt mondta, fenntartásai vannak az MKP-val való együttműködés kapcsán, nem bízik ugyanis a párt államhoz való lojalitásában. Információink szerint ugyanakkor az MKP továbbra sem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon a KDH-val. (SITA, fm)
