Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-25 / 47. szám, szombat
KULTÚRA 101 2017. február 25.1 www.ujszo.com Erős mezőnyben versenyez a Mindenki JUHÁSZ KATALIN Deák Kristóf Mindenki című alkotása ott van az öt Oscar- esélyes ólőszereplős rövidfilm között. A több fesztiválon díjazott film a szolidaritásról, összefogásról szól. Zsófi (Gáspárfalvi Dorka) csak tátoghat az iskolai kórusban, mert nem énekel elég tisztán. A tanárnő (Szamosi Zsófia) ugyanis versenyt akar nyerni a gyerekekkel. Elsősorban önmagának akar bizonyítani, ami csak nagyon árnyaltan jelenik meg a filmben. Ez akár zavaró is lehet, nehezen fejtjük meg a valódi motivációt, csak az utolsó jelenetből válik világossá, milyen görcsösen akaija a karvezető ezt a győzelmet. A gyerekek, akik végül összefognak ellene, szinte végig homogén közeget alkotnak, daloló díszletként funkcionálnak, egy-két snittben látjuk csak a „szervezkedést”, illetve azt, hogy több közük van egymáshoz, mint amennyit a rendező megmutat. Az amerikai filmek direkt hatás- mechanizmusaitól távol állnak ezek a finom megoldások, és mivel amerikai szavazók határoznak az Oscar-díjak sorsáról, a győzelemhez minimum az kell, hogy a dönt- nökök otthonosan mozogjanak a közép-európai filmek világában. Maga a történet bárhol játszódhatna, nincs hangsúlyozva a magyar jelleg, csak a kórusművek jelzik, hol járunk. A zene szerepe eléggé fontos (majdnem annyira, mint a Kaliforniai álomban), mert ez hozza össze a történet két főszereplőjét, Zsófit és a szépen éneklő Lizát (Hais Dorottya). Barátságuk a közös zenehallgatások által mélyül el annyira, hogy a tátogni kényszerülő kislány beavassa a másikat az őt ért megszégyenítésbe. Ez a jelenet nem szívfacsaró, inkább visszafogottan szomorú, azaz szintén a döntnökök ingerküszöbét teszteli. Akiknek elsőre talán az sem tűnik fel, hogy a történet a 90-es évek elején játszódik. A kort ugyanis csak a szereplők ruházata és a zenehallgatásra szolgáló technikai eszközök hivatottak jelezni. Reméljük, nem ódivatúnak, illetve lepukkantnak látják ezeket. A kategória meglehetősen erős. A svájci La fémmé et le TGV arról szól, hogy sosincs késő szerelembe esni, főszereplője pedig egy világsztár, Jane Birkin. A francia Enne- mis intérieurs, a dán Silent Nights, illetve a spanyol Timecode pedig korunk égető problémáival, a bevándorlással, a terrorizmussal, illetve a másság elfogadásával foglalkozik. Oscart Toni Erdmann-nak Ez az a film, amelynek a kritikusok szerint Arany Pálmát kellett volna kapnia Cannes-ban. De nem emiatt tartjuk esélyesnek az idegen nyelvű filmek kategóriájában. A német rendezőnő, Maren Ade bátran kezeli az időt: 2 óra 42 percet kér az életünkből. Mégsem érezzük hosszúnak a Toni Erd- mannt. Ennek oka, hogy hiányoznak belőle a filmes klisék. A kiszámíthatatlan fordulatok miatt sosem tudjuk, mi történik a következő percben, a szereplőkkel együtt döbbenünk meg. Egy nyugdíjas zongoratanámak hiányzik a lánya, aki külföldön dolgozik, ezért meglepi őt Bukarestben. A lány nem igazán tudja, mit kezdjen sajátos humorú apjával, ráadásul épp egy sorsdöntő projekten dolgozik egy olajipari konszern tanácsadó cégénél. Jobb híján magával viszi a fatert tárgyalásra, munkavacsorára, terepre, miközben végig retteg, hogy mikor ereszt meg az öreg egy bizarr viccet, amivel romba döntheti a karrierjét. A kínos hétvége után megkönnyebbülve integet a reptéri taxinak, ám az apa másnap ismét ott ténfereg a nyomában, fura parókában, kiálló műfogsorral. Es Toni Erdmannként mutatkozik be az üzleti körökben. Hol életmód-tanácsadónak adja ki magát, hol a német nagykövetnek. Ez az infantilis viccelődés kezd elviselhetetlen lenni, a néző hol kínjában röhög, hol ráordítana, hogy hagyja abba. Miközben tudjuk, hogy csak a lányát szeretné kizökkenteni a napi rutinból. Ami lehetetlen, hiszen a lányt az évek alatt rideg üzletasszonnyá tette a versenyszféra. Nincs hobbija, nem ismeri a szabadidő fogalmát, és persze egyedül él. Sandra Hüller hiteles figurát teremt, úgy szorítja össze ajkait, hogy azonnal megszánjuk, és depresszív szomorúsággal társul nála a teljesítménykényszer. Peter Simonischek az apa szerepében pedig simán zseniális, ahogy csetlik- botlik a számára idegen közegben, és közben igyekszik vicces lenni. Maren Ade úgy szeretteti meg velünk a két elviselhetetlen figurát, hogy észre sem vesszük, mikor lopják be magukat a szívünkbe. Csak érezzük, hogy valaminek történnie kell, ami kibillenti őket felvett szerepükből. A Toni Erdmann műfaja vígjáték, de enné jóval többet kapunk: egy mélyen emberi történetet. Quk) Az élettelen főszereplők már a helyszínen vannak - felsorakoztak az Oscarok a Dolby Színház előtt (TASR/AP-feh/étei) Díjesély és szimpátia Hétfőre megtudjuk, idén mi mögé állt az amerikai filmakadémia ELŐZETES Los Angeles. Az utolsó simításokat végzik a Oscar-díjótadó előtt Los Angelesben. A vörös szőnyeget már leterítették, az azt díszítő arany színű Oscar- szobrokat felsorakoztatták és kipolírozták a Dolby Színház bejáratánál. A szavazás is véget ért - vasárnapról hétfőre virradóra megtudjuk, idén mit és kit szeretett az amerikai filmakadémia tagsága. 24 kategóriában hirdetnek győztest a 89. Oscar-gálán, melynek házigazdája Jimmy Kimmel amerikai komikus lesz. Mi, magyarok némi nemzeti elfogultságot beleszőve elsősorban két alkotásért szoríthatunk. Deák KristófMindenkije arövidfilmek ötös mezőnyében érdekelt (lásd külön írásunkat), de fél szemmel érdemes figyelni az animációk eredményét is - A vörös teknős című, francia, japán és belga koprodukcióban készült, a bemutató óta sokat magasztalt alkotás részben a magyar szakemberek tehetségét dicséri, nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták, és a teljes színezés is itt zajlott. Izgalmas versenyt ígérnek a fő kategóriák is. Az amerikai Film- művészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) tagjai is csak emberek, akik szívesen odaállnak egy-egy szimpatikus, a szélesebb társadalomban is rezonáló ügy mögé. Úgy tűnik, a lelkűkre vették a tavalyi kritikát, amely szerint az akadémia a díjai odaítélésekor negatívan diszkriminálja az afroamerikai alkotókat. Idén a legjobb film kategóriájában három „fekete” mozgókép is akad: a Holdfény egy nemi identitását (is) kereső fekete fiú története New Orleans gettójából (összesen nyolc jelölést gyűjtött), A számolás joga a NASA űrprogramjában dolgozó fekete nők esélyegyenlőségi küzdelméről szól, a színészként kétszeres Oscar-díjas Denzel Washington rendezése, a Fences pedig egy ötvenes években játszódó családi dráma. Ezeknek a moziknak köszönhetően idén a színészi kategóriák mezőnye is jóval színesebben alakult. A legjobb férfi színészek között esélyesnek számít a saját filmjében főszerepet játszó Denzel Washington, a legjobb női mellékszereplők mezőnyébe bekerült Viola Davis (Fences), Octavia Spencer (A számolás joga) és Naomie Harris (Holdfény), a legjobb férfi mellékszereplők között pedig Mahershala Ali (Holdfény) lehet a befutó, aki egyébként az első musz- lim színész, akit Oscarra jelöltek. És ha már itt tartunk: ugyanebben a kategóriában jelölt az indiai Dev Patel (Oroszlán), a legjobb szülésznők közé pedig az etiópiai születésű Ruth Nega került be (a Loving című filmmel). Valószínűleg az ő esélyei a leghalványabbak, hiszen Natalie Port- man (Jackie), Emma Stone (Kaliforniai álom), Isabelle Huppert (Elle) és a kereken huszadszor Oscarra jelölt Meryl Streep (Florence — A tökéletlen hang) is lenyűgöző alakítással a háta mögött vonulhat fel a vörös szőnyegen. Azt is tudjuk, Hollywood szereti a hollywoodos történeteket, a bennfentes - azaz a filmcsinálásról, az álomgyár dzsungelében feltörekvő Melyik lehet a legjobb film? ► Kaliforniai ólom (r.: Damlen Chazelle) ► Holdfény (r.: Barry Jenkins) ► A régi város (r.: Kenneth Lonergan) ► Oroszlán (r.: Garth Davis) ► A számolás joga (r.: Theodore Melfi) ► Fences (r.: Denzel Washington) ► A fegyvertelen katona (r.: Mel Gibson) ► Érkezés (r.: Denis Villeneueve) ► Hell or High Water (r.: David Mackenzie) vagy alászálló filmesekről szóló - mozikat. Erre tökéletes példa a Kaliforniai álom: a ceremónia legnagyobb esélyeseként a musical 14 jelölést kapott, beállítva a Mindent Éváról (1950) és a Titanic (1997) rekordját. Eddig három film - Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), A bárányok hallgatnak (1991) - győzött mind az öt fő kategóriában (legjobb film, férfi és női főszereplő, rendezés, forgató- könyv), hozzájuk csatlakozhat most Damien Chazelle munkája. A mindössze 32 éves alkotó a rendezők és a forgatókönyvírók versenyében is érdekeik a film szerelmespárjának, Emma Stone-nak és Ryan Gosling- nek pedig sokan jó előre megszavazták a filmes díjszezon legrangosabb elismerését. Utóbbit talán Casey Aff- leck (A régi város főszereplője) szorongathatja meg. Titkos tippünk mindenesetre az, hogy hasonlóan a tavalyi eredményekhez, idén is több fontos film között oszlanak majd meg a főbb díjak. Hétfő hajnalra minden kiderül. Vasárnap éjszaka a ceremónia az ujszo.com-on is élőben követhető. (as, MTI) Oscar-éjszaka a Dunán Idén is élőben közvetíti az Oscar-gálát a Duna tévé: a műsor vasárnap éjszaka 0 óra 50 perckor kezdődik. 1 órakor kapcsolják Hollywoodot, pontosabban a Dolby Színház előtt leterített vörös szőnyeget, ekkor kezdődik a jelöltek és a sztárok bevonulása. A díjátadó gáláról 2 óra 30 perckor élőben jelentkezik a Duna. A műsorszüneteiben a magyar stúdió jelentkezik. A Duna vasárnap esti műsora már a gála előtt segít a díjátadóra hangolódni, 21 óra 5 perctől a Mindenki című Oscar-jelölt rövidfilm kerül adásba, 22 óra 30 perctől pedig Szabó István Oscar-díjas Mephistója látható, (ú)
