Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-25 / 47. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. február 25. KÖZÉLET I 3 Eurobarométer: megint bízunk az IBOS EMESE Pozsony. Nő a hazai lakosságnak az Európai Unióba (EU) vetett bizalma, a lakosság szemében csökken a migráció és a terrorizmus témájának jelentősége, továbbá kevésbé bízunk a hazai rendőrségben és az igazságszolgáltatásban - derül ki az Eurobarométer legfrissebb felméréséből. Az Eurobarométer adatai alapján a hazai lakosságon belül 30-ról 34%- ra emelkedett azoknak a száma, akik pozitívan szemlélik az Európai Uniót. Ezzel párhuzamosan 26-ról 20%- ra csökkent az EU-t ellenszenvesnek találók száma, viszont a megkérdezettek 45%-a még mindig semlegesen áll az unióhoz. Nőtt a lakosságnak az unióba vetett bizalma is, a korábbi 40-ről 42%-ra, a megkérdezettek közel fele, 48%-uk elégedett az unión belüli demokráciával is. Az utóbbi a korábbi adatokhoz képest 6 százalékpontos emelkedést jelent, az uniós átlaghoz viszonyítva pedig 3%-os emelkedésről van szó. Dušan Chrenek, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője szerint ez annak köszönhető, hogy a lakosság egyre inkább tudatosítja, milyen pozitív hozadé- ka és milyen előnyei vannak az uniós tagságnak. A tavaly novemberben készült felmérés során négy kulcsterületet, az unió és hivatalainak megítélését, a munkanélküliség alakulását és az euró támogatottságát, a menekültkérdést és a terrorizmus kérdését, valamint az energetikai uniót és a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket vizsgálták. A trend más területeken is pozitív, a hazai lakosság 46%-a pozitívan vélekedik az Európai Parlamentről, 43%-uk bízik az Európai Bizottságban. Előbbi 7, utóbbi pedig 6 százalékpontos emelkedést jelent a korábbi adatokhoz képest. „A lakosságnak az unióhoz való pozitív hozzáállása azért is jelentős előrelépés, mert nagyon sok a bíráló álláspont az unióval kapcsolatban” - mondta az Európai Bizottságképviselője. Érdekes jelenség az is, hogy a hazai lakosságnak nagyobb az EU-s intézményekbe, mint a hazai, azaz a szlovákiai intézményekbe vetett bizalma. Míg a lakosság 43%-a bízik az Európai Bizottságban, addig a hazai kormányban csak a megkérdezettek 32%-a. Az Európai Parlamentben a megkérdezettek 46%-a bízik, a hazai törvényhozásban viszont csak 29%-uk. Jelentős az eltérés az uniós és a hazai igazságszolBIZALMUNK AZ INTÉZMÉNYEKBEN Rendőrség Szlovákia Szlovákia Uniós 2016 2016 átlag tavasza ősze Bízik I Nem bízik Igazságszolgáltatás Szlovákia Szlovákia Uniós 2016 2016 átlag tavasza ősze I Nem tudja Forrás: Eurobarometer. Az adatok százalékban értendők Grafikon: ÚJ SZÓ gáltatási szervekbe vetett bizalom terén. A hazai rendőrségben a megkérdezettek 46%-a, míg az uniós tagállamok hatóságaiban 71%-a bízik. A hazai igazságszolgáltatásban a lakosság 30%-a bizakodik, míg az uniósban 51%. A menekültek kérdése A válaszadók több mint fele (54%) támogatja az egységes menekültpolitikát. A felmérésből kiderül, hogy a migráció és terrorizmus témáinak jelentősége csökkent a lakosság szemében. A korábbi 17%-ról 10%-ra esett vissza. Dušan Chrenek szerint ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a feszült választási időszakot követően enyhült a témakörrel kapcsolatos retorika. A lakosság ennél fontosabbnak tartja azokat a témákat, melyek közvetlenül érintik őket, mint az egészségügy, vagy az árak növekedése. Leginkább a gazdasági és szociális kérdések foglalkoztatják a lakosságot. EU-ban Túlpolitizált rendőrség Pavol Baboš, a Comenius Egyetem elemzője arra hívta fel a figyel- : met, hogy ellentétben az unió más ; tagországaival, a hazai lakosság bízik a legkevésbé a rendőrségben és ; az igazságszolgáltatásban. Szerinte ; a lakosság túlpolitizáltnak tartja i ezeket a szerveket. Baboš szerint jelentős az eltérés azzal kapcsolatban is, hogy az unió : és a hazai lakosság mit tart lénye- ; gesnek. Szlovákiában az uniós át- : lagnál jóval kisebb jelentőségűnek j tartják a menekültválsággal és a terrorizmussal kapcsolatos kérdé- : seket. „Sokkal fontosabb az egészségügy, a szociális biztonság, az árak emelkedése, tehát azok a kérdések, melyek közvetlenül érintik a polgárokat. A menekültkérdéssel Szlovákiában nincs közvetlen ta- pasztalatunk”-magyarázza Babos. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a megkérdezettek 45%-a ne- ; utrálisan viszonyul az Európai ; Unióhoz, ami szerinte nem veszélytelen. „Más felmérések alap- ; ján is most még az unió mellett vok- ; solnának, de a támogatottság nagyon csekély. A tagságot támoga- ; tók tudatosítják, hogy az EU jó va- : lamire, ugyanakkor álláspontjukat nem tudják észérvekkel megmagyarázni és megvédeni az uniót el- : lenzőkkel szemben” - magyarázza : a szakember. Túl kevés a bérlakás ÖSSZEFOGLALÓ Fico Kiskát bírálta az alkotmánybírók miatt Szlovákiában kiugró különbségek vannak az agyas régiék között a munkanélküliség szempontjából, a munkaerő országon belüli mobilitása azonban továbbra is rendkívül alacsony, aminek az egyik legfőbb oka a bérlakások hiánya. E tekintetben uniós sereghajtónak számítunk, ami a későbbiekben megbosszulhatja magát. Pozsony. Szlovákiában az elmúlt egy évben csaknem 50 ezerrel, 235 ezerre csökkent az állástalanok száma, az egyes régiók között azonban szakadéknyi különbségek vannak. Míg a Galántai, a Galgóci, a Nagy- szombati, a Pöstyéni járásban és természetesen Pozsonyban 3,2-3,7 százalék között mozog az állástalanok aránya, a Rimaszombati járásban ez csaknem 25 százalék, és 20 százalékot meghaladó munkanélküliséget mérnek a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Késmárki járásban is. A nyugati országrészben a cégek már munkaerőhiánnyal küzdenek, ennek ellenére továbbra is alacsony a munkaerő mobilitása, amit a szakemberek részben a bérlakások hiányával magyaráznak. „Szlovákiában jelenleg a lakások több mint 90 százaléka magántulajdonban van, a bérlakások aránya pedig alig 3 százalék. A községi bérlakások építésében ráadásul az egyes önkormányzatok között látványos különbségek vannak. Míg Pozsonyban például 2000 és 2016 között ezer lakosra számítva átlagosan csupán 1,14 bérlakás épült, Vágújhelyen 18,37. Vagyis épp ott épült a legkevesebb ilyen lakás, ahol erre a legAz országban a lakások 90 százaléka magántulajdonban van, a bérlakások aránya alig 3 százalék (Gabriel Kuchtafelvétele) nagyobb szükség lett volna” - nyilatkozta Peter Steigauf, a Szlovákiai Építőipari Vállalkozók Szövetségének (ZSPS) a szóvivője. Szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha a bérlakások építésébe a magántőkét is bevonnák, és adókedvezményekkel támogatnák a lakásépítést. A problémát a kormány is igyekszik megoldani. „A közlekedési és építésügyi tárca időközben már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az Állami Lakásfejlesztési Alapról és az építésügyi dotációkról szóló jogszabályok módosítástervezetét. Ezek részben már számolnak a magántőke motivációjának a növelésével a bérlakásépítés esetében” - nyilatkozta Karolina Ducká, a szaktárca szóvivője. A bérlakásokkal kapcsolatos helyzet megoldása már csak azért is sürgető, mivel a McRoy Group társaság felmérése szerint az elkövetkező időszakban a szlovákiai cégek csaknem 55 százaléka újabb munkaerő-toborzást tervez. Ugyanez a felmérés arra is fényt derített, hogy a cégek között egyre kiélezettebb harc folyik az alkalmazottakért. így nem csoda, hogy az idei év elejétől minden második szlovákiai munkáltató, kisebb- nagyobb mértékben ugyan, de növelte az alkalmazottak fizetését. Egyre több társaság toboroz azonban külföldi vendégmunkásokat is. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt hónap végén hivatalosan 36,2 ezer vendégmunkás dolgozott Szlovákiában, csaknem 11 ezerrel’ több, mint egy évvel korábban. A Romániából érkezők száma egy év alatt 1,5 ezerrel 7,5 ezerre, a szer- beké ugyanekkor 3,8 ezerrel 5,2 ezerre nőtt. A bejelentett vendég- munkások harmada Pozsonyban talált megélhetést, több mint 6 ezren dolgoznak azonban a Nagyszombatijárásban is. (TASR, SITA, ml) ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico kormányfő szerint Andrej Kiska államfőnél a labda az alkotmónybíré-jelöltek kinevezésével kapcsolatban - ezt a miniszterelnök Ivottá Macejkovánál, az Alkotmánybíróság (AB) elnökénél tett látogatását követően közölte tegnap. Kassa. „Azt várom az államfőtől, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével, mely kimondta, hogy a ki nem nevezett jelöltek jogai sérültek, a parlament által megválasztott jelöltek közül fogja betölteni a három megüresedett helyet” - közölte a kormányfő. A 13 tagú taláros testület 10 bíróval működik, mivel Kiska a parlament által megválasztott jelölteket nem tartja alkalmasnak a poszt betöltésére. Az államfő a jelöltek elutasításával kapcsolatban az AB-val is vitába keveredett. Kiska ez ügyben a Velencei Bizottság álláspontját is kikérte; az uniós szerv csak ajánlásokat tehet a vitás kérdésben. Robert Fico egyébként a tegnapi találkozót követően azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy módosítják az alkotmánybírók megválasztásának szabályait. Új alkotmánytörvényt sürget egyébként Kiska is, és az új szabályzásról Macejková Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszterrel is egyeztet. (TASR, ie) Robert Fico és Ivetta Macejková hónapok óta bírálják Kiskát, amiért nem hajlandó kinevezni a hiányzó alkotmánybírókat (TASR-feivétei)
