Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-22 / 44. szám, szerda

8 | GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. február 22. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jelentős hitelt kaptunk fejlesztésre Pozsony. Összesen 874 millió eu­ró hitelt kapott Szlovákia az elmúlt évben az Európai Beruházási Banktól (EIB) - közölte sajtótájé­koztatóján a fejlesztési bank, amely elsősorban olyan projekte­ket támogatott, melyek hozzájá­rultak a munkahelyteremtéshez, s melyek uniós alapokból voltak részfinanszírozva, például a po­zsonyi körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út. „2016 rendkívül sikeres volt az EIB számára. A je­lenlegi és a következő években is a magántőke bevonásával megva­lósuló projektekre fogunk össz­pontosítani” - nyilatkozta Vazil Hudák, az EIB közép-európai ak­tivitásaiért felelős alelnöke. (dp) 305 ezer forint fölött a bruttó átlagkereset Budapest. Tavaly decemberben a bruttó magyar keresetek 5,7%-kal, a nettók 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül szá­molva az átlagos bruttó bér meg­haladta a 305 ezer, a nettó pedig a 203 ezer forintot-jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 192 100 forint volt. Tavaly a bruttó átlagkerese­tek a pénzügyi, biztosítási tevé­kenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, elérték az 519 ezer forintot, a legalacsonyabbak pedig -154 400 forinttal - a hu­mánegészségügyi, szociális ellátás területén voltak. (MTI) VÚB: szép profit, új mobilos applikáció Pozsony. Az Általános Hitelbank (VÚB) tavaly megkétszerezte nyereségét: adózás utáni profitja 265 millió euróra nőtt a 2015-ös 130 millió után. A jobb eredmény döntően az erőteljes hitelezésnek köszönhető. Emellett a vonzó ter­mékek is szerepet játszhatnak. A pénzintézet a napokban mutatta be VÚB Mobile Banking elnevezésű applikációját, amelyik a korábbi­nál vonzóbb, még inkább felhasz­nálóbarát és áttekinthetőbb. A mobiltelefonos ügyintézés újdon­sága, hogy az applikációt be sem kell kapcsolni, máris mutatja, hogy az ügyfél számláján mekkora a rendelkezésre álló összeg, (sita, só) Újabb ingatlanlufi fenyeget Pozsony. Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal nőttek a laká­sárak, az elmúlt három évet figye­lembe véve az áremelkedés 20 százalékos. Elég még egy kis emelkedés, és a lufi kipukkanhat, véli Maroš Ďurík, az Äcross Pri­vate Investment szakértője. A leg­nagyobb emelkedést - 13,7%-ot - az egyszobás lakások esetében ta­pasztalták, a négyszobás lakások árai elérték a 2008-as válság előtti szintet, az ötszobásoké meg is ha­ladta azt. Az árak Pozsonyban nőttek a leggyorsabban, az új la­kások ára meghaladja a négyzet­méterenkénti 2500 eurót, ami több mint 20%-os emelkedést jelent az elmúlt két évben. Eközben sok az új, szabad lakás, jelenleg 5000 ke­res gazdát. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8486 nj Lengyel zloty 4,3064 D Cseh korona 27,021 Magyar forint 309,90 ni Horvát kuna 7,4520 Román lej 4,5151 n Japán jen 119,77 D Svájci frank 1,0639 D Kanadai dollár 1,384 n USA-dollár 1,0537 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Privatbank« 1,09-1,04 27,70-26,35 323,45-292,63 OTP Bank 9,89-9,06 28,21-25,83 321,67-294,56 Poatabank 1,10-1,02 27,97-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,10-1,03 27,75-26,21 321,95-294,23 Tatra banka 1,10-1,03 27,89-26,16 320,89-295,31 ČSOB 1,09-1,04 27,71-26,34­Általános Hitelbank 1,07-1,02 27,82-26,20 321,16-293,50 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Optimistábbak vagyunk ÖSSZEFOGLALÓ i |j illl'il III |i 11 üli Pozsony. Az európai, köztük a szlovákiai fogyasztók is egyre kevésbé hagyják magukat befolyásolni a média által közvetített negatív hírektől - derül ki a GfK legújabb felméréséből. A piackutató társaság szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az uniós fogyasztók a gazdasági vál­ság kirobbanása óta nem voltak olyan derűlátóak országuk gazdasági tel­jesítményével és családjuk anyagi helyzetének a várható alakulásával kapcsolatban, mint manapság. A GfK most közzétett elemzése szerint a tavalyi utolsó negyedévben uniós szinten csaknem 6 ponttal, 17,9 pontra nőtt a fogyasztói bizalom in­dexe, amire 2008 óta nem volt példa. „Az európai média a tavalyi utol­só negyedévben is ontotta a híreket a Szíriái háború borzalmairól, az eu­rópai terrorveszélyről, az amerikai elnökválasztás Európára gyakorolt negatív hatásáról és a nemzeti radi­kális pártok térnyeréséről. Úgy tűnik azonban, hogy az emberek belefá­sultak ezekbe a hírekbe, és a jövőjük tervezésénél már csak azokat az in­formációkat veszik figyelembe, amelyek közvetlenül befolyásolják az anyagi helyzetüket” - nyilatkozta a piackutató marketingszakembere, Katarína Lepiešová, aki szerint mindez Szlovákiára is igaz. A fogyasztói bizalmi index Szlo­vákiában a tavalyi utolsó negyedév­ben elérte a 28,2 pontot, ami 5 pont­tal több, mint egy évvel korábban. A lakosság nagy része azzal számol, hogy folytatódik az ország dinami­kus gazdasági növekedése, aminek köszönhetően tovább csökken a munkanélküliség. „Erre hivatkozva egyre többen számolnak azzal, hogy az elkövetkező időszakban nőnek a fizetéseik, így bátrabban költekez­nek, mint korábban” - tette hozzá Lepiešová. (TASR, mi) Athén megint elkerülte a végveszélyt Görögország és az surócso- port pénzügyminiszterei kompromisszumos megoldást találtak a nemzetközi hitele­zőkkel megrekedt tárgyalások folytatása érdekében. Brüsszel. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euró­övezet pénzügyminisztereit tömörítő csoport elnöke a brüsszeli tanácsülés után elmondta, a szakértők a görög hatóságokkal egy kiegészítő csomag megvalósításán fognak együttmű­ködni a strukturális reformok, az adó- és nyugdíjrendszer, valamint a mun­kaerőpiaci szabályozás előrehaladá­sa érdekében. A megállapodás meg­nyitja az utat a következő hitelkeret lehívása előtt. Elmondta azt is, hogy a görög gazdasági reformprogram­ban elért előrelépés érdekében Gö­rögország olyan, a folyamatot fel­függesztő feltételeket is elfogadott, amelyek automatikusan életbe lép­Jeroen Dijsselbloem (siTA/AP-fot6) nek akkor, ha Athén nem tesz eleget a költségvetési céloknak. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sor­ban a harmadik mentőcsomag felté­teleiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó refor­mok végrehajtása mellett kötelezte el magát. A harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2015 augusztu­sában indult él és a tervek szerint 2018. augusztus 20-ig tart. A prog­ram keretében nyújtott 86 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja. A program célja annak biztosítása, hogy Görögország fenntartható növekedési pályára tér­jen vissza. Görögországnak középtá­von a hazai össztermék (GDP) 3,5%- ának megfelelő elsődleges költség- vetési többletet kell megcéloznia. A mostani feszültségek forrása a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) és a többi hitelező közötti ellentét: a Valutaalap szerint ez a 3,5%-os cél túlságosan magas, visszafogja a növekedést. További adósságkönnyítéseket tar­tanának szükségesnek, amitől vi­szont az uniós finanszírozók teljes mértékben elzárkóznak, különös te­kintettel a közelgő holland, francia és német választásokra. (MTI, PrivatB) az Új Szóban! A tartalomból: Élménygazdag ázsiai körutazás A világ legjobb szállodái Ki nyerte a repülőjegyet? Repülőjegy-keresési útmutató kezdőknek és haladóknak keresse kedvenc napilapjával iVi q y/v együtt az újságárusoknál! U| 3 Uk J

Next

/
Oldalképek
Tartalom