Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-02 / 27. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. február 2. HASZNOSTANÁCS m Mivel csökkenthető az adó? A gyesen lévő feleség adómentes része is számit (Ján Krošiák illusztrációs felvételei) Az alkalmazottaknak nem kell a teljes bérükből adót fizetniük. A legtöbben jogosultak az adó­mentes minimumra vagy adóbó- nuszra, minek köszönhetően ke­vesebb adót fizetnek. Nem adóköteles Az adómentes rész azt az alap­összeget jelenti, melyet mindenki leszámíthat ajövedelméből, adózni csak a maradék összegből kell. Az adómentes rész összege az adott évben szerzett jövedelem nagysá­gától függ. Ha az adóalap alacso­nyabb, vagy megegyezik a létmi­nimum 100-szorosával, az adó­mentes rész a létminimum 19,2- szeresének felel meg. Mivel tavaly a létminimum 198,09 euró volt, a 2016-ra vonatkozó, 3803,33 euró- nyi adómentes minimumra azok jogosultak, akik éves adóalapja nem haladja meg a 19 809 eurót. Ha magas a fizetés Ha az adóalap magasabb a létmini­mum 100-szorosánál, az adómen­tes rész fokozatosan csökken. Ilyen esetekben az adóalap adómentes részét a következő képlet szerint számítják ki: (44,2 x létminimum)- (adóalap/4), vagyis a 2016-ban érvényes létminimum behelyette­sítése után: 8755,578 x (adóalap/4). Minél magasabb jövedelme volt valakinek, annál alacsonyabb adó­mentes részt tud leszámolni. Ha a kiszámított összeg kisebb nullánál, az alkalmazott nem jogosult sem­milyen adómentes részre, és a teljes fizetéséből adózik. Ez olyanok esetében fordulhat elő, akiknek a havi fizetése több mint 3000 euró. Év közben is érvényesíthető az adómentes rész, nem kell megvárni az éves adóelszámolást - ez egy­aránt vonatkozik az alkalmazot­takra és a megbízási szerződésre dolgozókra. Ilyen esetben folya­matosan minden havi bérükből le­vonják az éves adómentes rész ti- zenketted részét, ami tavaly 316,94 euró volt. A bruttó bérből először leveszik ajándékokat, majd az adómentes részt, és csak a mara­dékból kell adózni. Ha ajándékok és az adómentes rész leszámítása után az adóalap nullával egyenlő vagy még annál is kisebb, az alkal­mazott egyáltalán nem fizet adót. Akik nem dolgoztak egész évben, azoknak adótúlfizetésük lehet. Mivel a munkaadó a bevételükből havonta leszámította az éves adó­mentes rész tizenketted részét, mi­közben ők az adómentes rész teljes összegére jogosultak, az adóhivatal az éves adóelszámolás elvégzése vagy az adóbevallás benyújtása után visszafizetheti a befizetett adók egy részét. Házastársi slőny Ha a házastársak valamelyikének nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs jövedelme, a másik házastárs csökkentheti az adóalapját a há­zastársra vonatkozó adómentes résszel. A konkrét összeg az illető jövedelmétől függ. Ha az adóalap az időszerű létminimum 176,8- szorosának megfelelő vagy annál alacsonyabb összeg, a jövedelem nélküli házastárs után az adóalap­ból leírható a létminimum 19,2- szerese, azaz 3803,33 euró. Erre az összegre azok jogosultak, akik adóalapja nem lépi túl a 35 022,31 eurót. Ha az adóalap meghaladja az időszerű létminimum 176,8- szorosát, a házastársa vonatkozó adómentes részt a következő képlet alapján kell kiszámítani: (63,4 x létminimum) - (adóalap/4), a 2016- ban érvényes létminimum behe­lyettesítése után: 12 558,906 — (adóalap/4). Ha a kiszámított összeg nulla vagy annál kevesebb, a jövedelem nélküli házastárs után nem írható le semmi az adóalapból. Ha a házastársnak mégiscsak van valamilyen bevétele, azt le kell vonni az adómentes részből. A há­zastárs esetében saját jövedelem­nek számít az a bevétel, melyből fizetett járulékokat. Nem számít viszont jövedelemnek az államtól kapott alkalmazotti prémium, az adóbónusz, a magatehetetlenség miatt jóváhagyott nyugdíjemelés, a karácsonyi nyugdíj, az állami szo­ciálisjuttatások, az ösztöndíj, sőt a gyermekgondozási segély sem. Ezzel szemben az anyasági támo­gatást és a táppénzt le kell vonni az adómentes részből. Felesóg gyesen Ha a feleség egész évben gyest ka­pott, és más bevétele nem volt, a férje az adóalapjából levonhatja a feleségére vonatkozó teljes adó­mentes részt. Ha viszont terhessége alatt először betegállományban volt, és táppénzt folyósítottak szá­mára, majd anyasági szabadságra ment - ezekkel, a Szociális Bizto­sító által folyósított összegekkel csökkenteni kell a férj adómentes részét. A házastársra Vonatkozó adómentes rész év közben nem ér­vényesíthető, ugyanis a házastárs egész évi jövedelmét veszik figye­lembe, s előre nem lehet megjósol­ni, az adott évben milyen bevételre tesz szert, pl. a gyermekgondozási szabadságról nem akar-e korábban visszamenni dolgozni. Ezért a há­zastársra vonatkozó adómentes részt csak az éves adóelszámolás­kor vagy az adóbevallás elkészíté­sekor lehet leírni. Ha év közben házasodtak össze, a házastársra vonatkozó adómentes részt csak annyi hónapban lehet leírni az adóalapból, amennyi ideje tart a házasság. Ilyen esetben minden egyes hónapért le kell vonni az adóalapból az éves adómentes rész tizenketted részét. Élettársak hátrányban Élettársak esetében nem érvénye­síthető a házastársra vonatkozó adómentes rész, ezzel a lehetőség­gel csak hivatalos házassági köte­lékben élők élhetnek. Akkor sem lehet kivételt tenni, ha az élettár­saknak közös gyermekük van, és az anya gyermekgondozási szabad­ságon van. Partnere ebben az eset­ben sem csökkentheti az adóalapját partnere adómentes részével. Adóbónusz A dolgozó szülők adóbónusszal csökkenthetik az adójukat. Ez je­lenleg 21,41 euró, vagyis az egy gyerek után érvényesíthető egész 2016. évi adóbónusz 256,92 euró. Az adóbónusszal közvetlenül az adót lehet csökkenteni. Ha az adó kisebb az adóbónusznál, a szülő nem fizet semmilyen adót, sőt az adóhivataltól megkapja a külön- bözetet. Ezzel a lehetőséggel az alacsony jövedelmű szülők is élhetnek, akik nem érvényesíthetik teljes mérték­ben az adómentes részt. Az adóbó- nuszt mindig csak az egyik szülő kaphatja meg. Ha nem tudnak megegyezni, a következő sorrend érvényes: anya, apa, más felhatal­mazott személy. A szülők abban is megállapodhatnak, hogy felváltva élnek a kedvezménnyel. Ez például akkor lehet előnyös megoldás, amikor egyikük megbetegszik, és abban a hónapban a másik szülő kéri ezt. Adóbónuszra az a szülő jogosult, akinek éves adóköteles jövedelme eléri legalább a minimálbér 6- szorosát. Ez a kedvezmény egész évben, folyamatosan, havonta vagy egy összegben az adóelszámolás, illetve az adóbevallás elkészítése során érvényesíthető. Az alkalmazottak a gyermek szüle­tési anyakönyvi kivonatának a fel­mutatásával igazoljákjogosultsá- gukat. Közép- és főiskolások eseté­ben szükség van az iskolalátoga­tásról szóló igazolásra is. Először abban a hónapban lehet kérni, ami­kor a gyermek megszületik, és a kedvezmény addig igényelhető, amíg a gyermek iskolába jár, leg­feljebb azonban 25 éves koráig, (sza) Az önkéntes nyugdíjbiztosítás is csökkenti az adót ÖSSZEFOGLALÓ Az alkalmazottak az adóalapjukat a nyugdíjbizto­sítási rendszer 2. pillérébe befizetett önkéntes összegek­kel is csökkenthetik. így az adóalap 2 százalékának meg­felelő részt, idén legfeljebb 1029,60 eurót lehet leírni. Példa Kovács Erzsébet például él ezzel a lehetőséggel. Alkalmazottként dolgozik, és 2016 júniusától úgy döntött, a 2. pillérbe a törvényben előírt járulék mellett önként is befi­zet bizonyos összeget. A munka­adójával megegyezett, hogy havon­ta 15 eurót levonnak e célból a bé­réből, s átutalják az illetékes ma­gánnyugdíjpénztárban vezetett számlájára. A nyugdíjpénztárral megállapodott, hogy a rendszeres havi 15 eurón kívül időnként rend­kívüli befizetéseket is végrehajthat. 2016 végén Erzsébet megkérte a bérelszámolóját, hogy előzetesen számolja ki az adóalapját, s az ered­mény 8000 euró volt. 2016 júniusá­tól decemberig a munkaadója 7x15 eurót vont le a béréből, s összesen 105 eurót átutalt a 2. pillérbe. Erzsébet az adóalapjából 2%-ot írhat le, ami a 8000 euróból számítva 160 eurót tesz ki. Még tavaly decemberben úgy döntött, teljes mértékben ki akarja használni ezt az adókedvezményt, ezért az év végén élt a rendkívüli be­fizetés lehetőségével, s a magán­nyugdíjpénztárban vezetett számlá­jára átutalt rendkívüli befizetésként 55 eurót. Ezzel teljes mértékben ki­használja a törvényben biztosított le­hetőséget, és a 160 eurót (105+55 euró) leírhatja az adóalapjából. Akinek van kiegészítő nyugdíj- biztosítása, azaz a nyugdíjrendszer 3. pillérébe is rendszeresen utal át bi­zonyos összeget, az ide befizetett té­telekkel ugyancsak csökkentheti az adóalapját - így összesen 180 eurót lehet leírni. FONTOS HATÁRIDŐK Eddig kellett aláírni az adóalap nem adóköteles részéről szóló nyilatkozatot és érvényesíteni az igényt az adóbónuszra. (mxmmsBwo Január 31. (mmmmmsc A volt munka­adó kiállítja Február Az igazolás az adó befize­téséről című nyomtatványt, ha ezt az alkal- äá mázott február A munkaadók eddig a dátumig fogadják el a 2016. évre vonatkozó éves adóelszámolást igénylő kérvé­nyeket - az al­kalmazottaknak a bérelszámolójuknál le kell adniuk a kérvényt a szükséges iratokkal, igazolásokkal együtt. cnmmmmmĽ Eddig a dátumig a munkaadó Március kiállítja a mega­dózott bevétel­ről szóló igazo­lást, ha nem ő készíti az éves A adóelszámolást. 5-éig kéri. mmmmEMD Február 14. A munkaadó elvégzi az adóelőleg-el­számolást azon alkalmazottak részére, akik február 14-éig ezt kérték, és nem kötelesek adóbevallást készíteni. <0899938999933309395 Március 31. A cég az adó­hatóságnak jelentést tesz az adóelszá­molásról, az adóelőlegekről, az alkalmazot­taknak nyújtott prémiumokról és az adóbónuszról. A munkaadó az alkalmazottainak ad valamilyen dokumentumot az adóelszámolás elvégzéséről. Ezt automatikusan kell kiállítania, nem kell kérni. (JinJIBSBHWO Április 30. A munkaadónak legkésőbb az árpilisi bér- elszámolás során a májusi fizetéssel együtt vissza kell adnia az adótúlfi­zetést, ki kell fizetnie az adóbónuszt és az alkalmazotti prémiumot. Május 31. amuummmr 2017 végéig A munkaadónak legkésőbb az év végéig le kell vonnia az alkalmazott béréből az esetleges adóhátralékot, ha az meghaladja az 5 eurót. • Összeállította: sza

Next

/
Oldalképek
Tartalom