Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-21 / 43. szám, kedd

2 KÖZÉLET 2017. február 21.1 www.ujszo.com ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oktatási minisztérium mérföldkőnek tekinti az úgynevezett nulladik akciótervet, mely a tárca szerint a közoktatási reform megvalósításénak első lépéseit tartalmazza. Az ellenzék véleménye szerint viszont a tárca akcióterve álproblémákat gyárt. Összesen 27 feladatot fogalmaz meg, közülük 13-at a regionális ok­tatásügyre és további 13-at a felső- oktatásra a nemzeti oktatási­nevelési program, vagyis a nagy közoktatási reform nulladik akció­terve, melyet a Peter Plavčan (SNS- jelölt) vezette oktatási tárca a na­pokban hozott nyilvánosságra. „Az akcióterv tartalmazza a konkrét fel­adatok listáját, azok részletesebb leírását és végrehajtásuk dátumát, ezért egy újabb jelentős lépés a nemzeti oktatási-nevelési program céljainak megvalósításában” - ál­lítja Peter Plavčan tárcavezető. Az akcióterv számol az oktatási intéz­mények finanszírozását szabályzó törvénnyel, mely már tárcaközi egyeztetésen van. Kidolgoznák to­vábbá az egészségkárosult gyerme­kek óvodai oktatási programját, egyszerűsítenék az adminisztrációs kötelezettségeket, és számolnak a szeptemberben esedékes 6%-os béremelésekkel. Már idén tesztel­nék az elsős és a harmadikos tanu­lók mozgáskészségét, és kidolgoz­nák a nyelviskolák új kerettanter­vét, valamint a pedagógusok etikai kódexét. Branislav Gröhling, az SaS okta­tásért felelős szakembere úgy véli, az akcióterv nem a valós problé­mákra koncentrál, álproblémákat és áltémákat gyárt, melyek nem eme­lik a hazai oktatásügy színvonalát. Gröhling szerint az akcióterv olyan látszatot akar kelteni, mintha a mi­nisztérium nagyon hasznos tevé­kenységet folytatna. Az ellenzéki képviselő példaként emeli ki, hogy a minisztérium részletesen elemez­ni akarja a tesztelések eredményeit, hogy azokra konkrét intézkedések­kel reagáljon. „Ez teljesen fölösle­ges, pontosan tudjuk, hol teljesíte­nek alul a diákjaink, tisztában va­gyunk a problémával, sőt, már a megoldások is megvannak, más or­szágoktól is inspirálódhatunk. Eze­ket megtaláljuk a tesztekben és a hozzájuk tartozó jelentésekben” — magyarázta Gröhling. Nem támo­gatja azt sem, hogy külön munka- csoport alakuljon a szóbeli értéke­lés kidolgozására. Véleménye sze­rint a szóbeli értékelést sem a diá­kok, sem a szüleik nem értik. „Ha az iskolák szóban akarnak értékelni ezt, ma is megtehetik, semmi sem akadályozza meg őket ebben, de a nemzetközi tesztelésekben legjobb eredményeket elérő országokban is osztályzatokkal értékelnek” - érvel a képviselő. Az ellenzéki képviselő elismeri, hogy az akciótervnek vannak pozi­tívumai is, például az, hogy emelni kívánják az ágazatra szánt anyagia­kat, szeretnék figyelemmel kísérni, hogyan érvényesülnek az abszol- vensek a munkapiacon. „Hasonló és jóval hatékonyabb javaslatot ter­jesztettünk a parlament elé, melyet a koalíció elutasított” - jegyezte meg Branislav Gröhling, hozzátéve, gyenge tervezet, amelynek 40 fel­adatából csupán 5 hasznos, (ie, sita) Több pénz kellene az óvodáknak Pozsony. Nem a valós prob­lémákra reagál az oktatási mi­nisztérium az oktatási intézmé­nyek finanszírozását szabályo­zó törvény módosításával - ál­lítja a Foglalkoztatási Intézet (IZ), mely azt rója fel a tárcá­nak, hogy nem rendszerszintűén lép fel az óvodai férőhelyek hi­ányával szemben. Michal Pále- ník, az IZ igazgatója szerint 5 helyett négyéves kortól kellene kötelezővé tenni az óvodaláto­gatást, továbbá a jelenlegi havi 14 euróról 220 euróra kellene emelni az óvodáknak fizetett állami támogatást az ötéves gyermekek után. „A 14 euró egyáltalán nem fedezi a reális költségeket, ráadásul az összeg egy része járulékok formájában visszafolyna az állami költség- vetésbe” - állítja Páleník. A szakember szerint az óvo­dák finanszírozását a jövedéki adók átcsoportosításával, illet­ve normatíva bevezetésével le­hetne hatékonyabbá tenni. Arra is emlékeztet, hogy a gyermek hároméves korától a gyes véget ér, az anyukák munkába állnak, de az óvodák csak az ötéves gyerekeket kötelesek felvenni. „A 3 és 5 év közötti gyermekek mintha a levegőben lógnának, nincs szavatolva az elhelyezé­sük” - magyarázza a szakem­ber. (ie) Kísértetiesen hasonlít az új komptender az előzőre IBOS EMESE Pozsony. Veronika Remišová (OĽaNO-NOVA) szerint a Vaj ka és Keszölcés között közlekedő komp üzemeltetésére kiírt ver­senypályázat szinte azonos a 2015- ös többszörösen túlárazott pályá­zattal. „A korábbi 15 év helyet öt évre írták ki a pályázatot, de ugyanabból az összegből indultak ki. Egyedüli pozitívum, hogy eb­ből a felhívásból kimaradt az üzemanyag emelkedésére vonat­kozó kitétel, mely alapján az üze­meltetés költsége az árak függvé­nyében tovább emelkedhetett vol­na. Viszont legkevesebb 18 férő­helyet szabtak meg, kerékpártáro­lóknak is lenniük kell. Még arra is ügyeltek, hogy a kompnaknem kell újnak lennie, hiszen a Ponton City hajója sem új már” - magyarázza a képviselő. Remišová szerint kétélű fegyver az ötéves időtartamra szó­ló szerződés is. Nagy kérdés, hogy mennyire vonzó egy új üzemelte­tőnek, érdemes-e ilyen időtartam­ra legyártatni egy új kompot. Ezért valószínű, hogy a mostani üze­meltető nyerheti meg a tendert. A Sólymos László (Híd) kör­nyezetvédelmi minisztérium most távolságtartóan csak annyit kö­zölt, nem akar beavatkozni a nem­zetközi pályázatba. Ugyanakkor a túlárazott komp üzemeltetését a Smer-rel való kormányra lépés előtt a Híd is élesen bírálta. A vajkai komp üzemeltetésére kiírt legújabb tender után is több kérdőjel maradt . (Somogyi Tibor felvétele) Šimkót az MKP és a Híd állíthatná le Jozef Šimko beengedné a városi kultúrházba Kotlebát (Somogyi Tibor felvétele) LAJOS P. JÁNOS A rimaszombati kultúrhézban tart megemlékezést Marién Kotleba és pártja a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĹSNS), a program része egy szentmise is a helyi katolikus templom­ban. A kultúrház csak arról értesült, hogy egy gálaestet akarnak szervezni. Pozsony. Tegnapi információk szerint még nem akarta megtiltani Jozef Šimko polgármester, hogy Marián Kotleba és szélsőjobboldali pártja a város kultúrházában tartsa megemlékezését március 14-én, valószínűleg a Tiso-féle szlovák fa­siszta állam megalakulásáról. A szélsőséges párt Érsekújvárban nem tarthatta meg rendezvényét a városi művelődési központban, ott Klein Ottokár polgármester felbontatta a bérleti szerződést a városi fenntar­tású intézményben. A rimaszombati helyszín azért is érdekes, mivel a város az 1938-as első bécsi döntés alapj án Magyarországhoz tartozott a 2. világháború idején, tehát nem volt része a fasiszta szlovák államnak. A polgármestert az őt támogató - MKP-s és hidas képviselőkből is ál­ló - frakció tudná meghátrálásra kényszeríteni, a két párt képviselői tegnap folytattak megbeszélést a té­máról, amely lapzártánkkor még tartott. A kultúrházat közvetlenül Kotle­ba pártjának képviselője bérelte ki. Milana Jutková igazgatónő elmon­dása szerint egész napra, azzal az indokkal, hogy egy ünnepi műsort szeretnének szervezni. „Mást nem tudunk a tervezett programról, a programért a szervezők felelősek, nekem nem kötelességem ellen­őrizni, milyen célból veszik bérbe a termet” - mondta lapunknak az igazgatónő. A március 14-i program része lesz egy szentmise is a helyi katolikus templomban. Rastislav Polák plé­bános szerint még nem biztos, hogy valóban sor kerül rá. „Ma beszél­tem a polgármesterrel, még nem biztos, hogy megvalósul a rendez­vény” - mondta lapunknak Polák. Szerinte azonban nem Kotleba pártja a szervező, hanem Beszter­cebánya megye önkormányzata. „A megyeelnök megszólított, hogy lehet-e szentmise a rimaszombati programjuk keretében, de ez a me­gye programjának a része, én úgy tudom, hogy ennek semmi köze a pártjához” - magyarázta a plébá­nos. A misét nem valakiért vagy va­lamiért rendelték. Azt elismerte, hogy a rendezvény dátumának megválasztása „butaság” volt, azt azonban nem tudta megmondani, hogy az eseményen mit akarnak ünnepelni. Előrelépés helyett újabb akcióten Peter Plavčan (SNS) oktatási miniszter tervezetének 40 feladatából az SaS szerint csak 5 hasznos (Jozef Jakučo felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom