Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-20 / 42. szám, hétfő
www.ujszo.com Egészség ■ 2017. február 20. Alakkímélő farsangi ételek A hagyományos farsangi ételek vidékenként eltértek ugyan,’ de szinte mindenhol szerepel a disznóhús, a tepertő, a kolbász, a disznótoros, a káposzta, a kocsonya, a pogácsa, a farsangi fánk, a rétes, a hájas tészta. Nézzük, hogy készítsünk kalóriaszegény farsangi menüt. vagyis a levet megkocsonyásító „ragasztóanyag” kioldódásához. Tányérba egyenlő arányban teszünk a felkarikázott répából, húsból és a keményre főzött felkarikázott tojásból. ínyencek savanyúuborka-kari- kákat, lecsöpögtetett konzerv csemegekukoricát, karikázott erős paprikát is tehetnek bele. A csirkelevet finom szűrőn keresztül rászűrjük, annyit, hogy ellepje. Illatmentes papírtörlőt rádobhatunk a levesre (ez tényleg gyors művelet legyen) így felitathatjuk a zsírt. Megvárjuk, míg teljesen kihűl, akkor hűtőszekrénybe, hideg spájzba tesszük. Egészséges farsangi fánk A farsang elengedheteden édessége a farsangi fánk. A fehér lisztet pótolhatjuk olyan gluténmentes, esedeg paleo lisztekkel (mandula-, kókuszliszt), amelyek kelt tészta sütésére is alkalmasak, tej helyett használjunk kókusztejet, cukor helyett kókuszvirágcukrot vagy xilitet. Sokkal egészségesebb és kevésbé terheli meg gyomrunkat, ha bő olajban való sütés helyett a fánkokat sütőpapíron vagy muffln formában megsütjük a sütőben. Ize - állítólag — ugyanolyan finom, mintha olajban sütöttük volna ki. TT1 "Tf desszertnek fánkot készí- tünk, levesei ként mit is JL, JL adhatna az asztalra a gondos háziasszony, mint hússal megpakolt - a másnapos gyomrot nyugtató - becsinált levest vagy húsgombócos korhelyle- vest. Kiváló választás a savanyú káposztás bableves is, s ha sovány füstölt tarjával vagy sonkával főzzük, minimális zsírral kell csak számolnunk. A húsgombóchoz érdemes sovány sertéshúst és pulykaszárnyat vagy -combot fele-fele arányban otthon ledarálni vagy a hentessel ledarál- tatni. Az előrecsomagolt darált hús zsírtartalma igen magas. Kocsonya csirkéből Az igazi kocsonya sertéscsülök és köröm (fül-farok és sonkahús) remegősre főzött húslevéből készül, de aki nem szereti a főtt csülök ízét és épp most fogadta meg, hogy lead néhány kilót, az kipróbálhatja csirkéből, pulykából is. Ilyenkor figyeljünk rá, hogy megfelelő meny- nyiségű csirkelábat főzzünk a hús és a csontok mellett - ez kell a megfelelő (ránctalanító) kollagén, GYÓGYHÍREK 11 , v ’ jljt lm? Érdekes tények az egészségről Ha valakit megkérdeznek, hogyan érhető el, illetve tartható meg az egészség, a választ szinte gondolkodás nélkül rávágja: táplálkozz helyesen, mozogj eleget, ne legyenek káros szokásaid, kerüld a stresszt, és igyekezz sokat nevetni. Mivel a téma örökzöld, a feltételek igen jól ismertek, a legtöbb ember azt hiszi, hogy mindent tud az emberi egészségről. » Csirkekocsonya Hozzávalók: • 1 közepes nagyságú csirke (vagy egy kilónyi darabolt csirkehús: comb, mell, aprólék vegyesen) • 1/2 kg csirkeláb • 1 nagy fej vöröshagyma • 25 dkg vegyes leveszöldség • 1 fej fokhagyma • 4 kis méretű tojás • 1 cseresznyepaprika • 1 hegyes, (csípős) paprika • néhány apró csemegeuborka • ízlés szerint só, leveskocka • 10 szem egész bors Elkészítés: A csirkelábakat letisztítjuk, majd feltesszük főni. Hozzáadjuk a megmosott, héjas vöröshagymát, a megmosott, egészben hagyott fokhagymafejet, a sót, a (csípős) paprikát, majd térfogatához képest háromszoros mennyiségű vízzel felöntjük. Ha felforrt, 3 órán keresztül kis lángon főzzük. Ezután beletesszük a közben megtisztított, darabolt csirkét és az egészben hagyott, megpucolt zöldségeket, valamint a leveskockát, ízlés szerint fűszerezhetjük. Ha a csirke A sok kutatásnak és felmérésnek hála, azonban vannak olyan statisztikák, illetve eredmények, amelyek még mindig meglepő vagy legalábbis eddig ismeretlen tényeket tárnak elénk. íme 8 érdekes tény, melyek színesíthetik az egészséggel kapcsolatos fogalomtárunkat! • A citrom gőze sokkal egészségesebb, mint maga a nyers gyümölcs. Egyes kísérletek szerint gőzével több vírus pusztítható el, mint ha hidegen megisz- szuk a levét. Ezenkívül erősíti a szívet és az érfalakat, valamint lázcsillapító hatású. • Egy amerikai kutaf i * 1 Sítás során 25 ezer hí> k * vőnek és 25 ezer nem •> fa hívőnek figyelték meg az élettartamát. /* r A felmérés szerint a olyan puhára főtt, hogy a csontjai kicsúsznak belőle (további minimum 1,5 óra), akkor leszűrjük, kicsontozzuk, és a húsdarabokat metéltre vágjuk. hívők ádagosan 10-12 évvel tovább élnek, mind nem hívő társaik. Ennek oka a pszichológusok szerint igen egyszerű: ha valaki hisz valamiben, ami nála nagyobb, ami sosem hagyhatja el, könnyebben viseli az élet megpróbáltatásait, és könnyebben lábal ki a betegségekből is. • A káros környezeti behatások egészségkárosító hatásai az alábbiak szerint alakulnak - a legtöbb tévhittel ellentétben: 70 százalékban az élelmiszerek, 10 százalékban a víz és mindössze 20 százalékban tehető felelőssé a levegő az egészség általános károsításáért. A százalékok átlagos szennyezettségű uniós országokra vonatkoznak. • A WHO — Egészségügyi Világszervezet - adatai alapján jelenleg a világon 40-45 millió vak és körülbelül 100 millió gyengén látó él. Az adatok azért megdöbbentőek, mert az esetek 80 százalékában elkerülhető, 60 százalékában pedig valamilyen módon gyógyítható, enyhíthető lenne a betegség. • A szervezetben a cink 90 százaléka az izomrendszerben és a csontrendszerben találha- • tó. A súlyos cinkhiány viszont nem csak mozgásszervi panaszokat okozhat. Tünetei között szerepel a szexuális aktivitás csökkenése, a reprodukciós képesség romlása, a gyenge ízérzékelés és szaglás, valamint a hasmenés is. • 100 teljesen egészséges pár, mindenféle fogamzásgátló módszer nélküli próbálkozásából csak mindössze 20-25 nő esik teherbe az első alkalommal. (ötvenentúl) A SOKSZOR VALÓBAN VEGZETES KIMENETELŰ KÁROSODÁS ELEINTE SEMMILYEN TÜNETTEL NEM JÁR A szívinfarktus előjelei Bár a szívinfarktust legtöbben mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szőkébbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus. Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek. Nyomásérzés a mellkasban A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran visszavisszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig. Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom A mellkasi fájdalom a karba - elsősorban a bal karba -, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés. Légszomj, hányinger, hányás, izzadás Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük. (webbeteg)
