Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-18 / 41. szám, szombat

8 I KULTÚRA 2017. február 18.1 www.ujszo.com Szerelmes film szarvasokkal A német sajtó szerint Borbély Alexandra feladta a leckét a színészi Medvékre pályázó versenytársaknak LAKATOS KRISZTINA Minden idők egyik leggyen- gédebb történetit beszéli el egy olyan környezetben, amelynél erőszakosabbat alig lehet elképzelni - írta a német sajté Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotásáréi, amely a Berlinale versenyében debütált. Nem fukarkodtak a dicsérő szavakkal a női főszereplő, Borbély Alexandra játékát értékelve sem: „ez az arc a meghaté érzékenység derűs fényével ragyogja be a filmet és az egész fesztivált". A Katona József Színház fiatal művésznője - aki Nagycétényből a komáromi Selye János Gimnáziumot útba ejtve jutott be a budapesti Színművészeti Egyetemre, majd a 2012/2013-as évadtól az egyik leg­rangosabb magyar társulatba - ko­rábban is feltűnt már néhány filmben: láthattuk például Fazekas Csaba Swing című romantikus vígjátékában vagy a Csányi Sándor főszereplésé­vel készült Corning outban. Enyedi Ildikó rendezése azonban teljesen új fejezet, új tapasztalat a számára. „Csodálatos dolog a színésznek, ha jól megírt forgatókönyvet kap a ke­zébe, jó szerepekkel. Mária karaktere nagyon különbözik tőlem. 30 éves szűz, végtelenül zárt személyiség au- tisztikus jegyekkel. Egy színésznő a nőiségével, a szexualitásával is dol­gozik - ez is a feladata. Itt pedig ép­pen az volt a kihívás, hogy ezt a fajta kisugárzást eltüntessem, hiszen Má­riának még nem lehet fogalma az ér­zékiségről. Végtelenül visszafogot­tan kellett megmutatnom magamat, tulajdonképpen eszköztelenül. Ne­héz munka volt, de Ildikó végig ér­zékenyen, jó irányba terelt. Azt gon­dolom, a végeredmény is bizonyítja: nem csak olyan szerepeket kaphat a színész, amelyek a külső jegyek alap­ján eleve illenek hozzá” - mondja a színésznő. A Testről és lélekről alapgondolata az, lehetséges-e, hogy két ember, akiknek semmi közük egymáshoz, éjjelente ugyanazt az álmot álmod­ják, s miközben szarvas formájában egyre közelebb kerülnek egymáshoz, hús-vér valójukban ugyancsak nehe­zen találják az utat egymás felé. Mindeközben az összetett érzelmek­ből felépülő belső világok képei mel­lett ott van a realitás: a vágóhíd sok­koló közege. Ide kerül új minőségel- lenőrként a zárkózott, senkivel sem barátkozó Mária, s itt figyel fel rá Endre, a korosodó, bal kaijára béna gazdasági vezető. Akit egy „abszolút civilben”, Morcsányi Gézában, a Lí­ra Kiadói Csoport igazgatójában lelt meg a film rendezője. „Csupa új do­loggal találkoztam a filmmel kapcso­latban, ez a helyzet is ilyen volt - jegyzi meg partnerével kapcsolatban a női főszereplő. - A forgatás során Géza is, én is inkább Enyedi Ildikó­hoz kapcsolódtunk, hiszen nagyon sok magányos jelenetünk van. De a közös munka során abszolút figyel­tünk egymásra. Nagyon fegyelme­zetten tette a dolgát, talán csak a fel­vételek technikai része okozott gon­dot neki. Meg is kért viccesen, hogy tanítsam meg »jelbe állni«, hogy ne nézzen állandóan lefelé...” Enyedi Ildikó fanyar humorú sze­relmes filmjét - amely a magyar mo­zikban március 2-ától látható - a sze­replők is elkísérték a berlini világpre­mierre: „Egy hosszú hétvégét töltöt­tünk Berlinben. Olyan élmény volt, amiben eddig nem volt részem. Egy színésznek ez maga az álom: nem­csak a vörös szőnyeg, hanem ahogy a filmet vette a közönség, ahogy szinte együtt lélegeztünk. És persze utána a sok dicséret, a külföldi kritikák - me­séli élményeiről a színésznő. - Múlt pénteken volt a bemutató a Berlinale Palace-ban, limuzinnal érkeztünk meg a helyszínre, ahol rengeteg fo­tós, autogramkérő várt ránk. A vetí­tés előtt bemutatták Enyedi Ildikót, aztán fokozatosan minket is. Utána együtt néztük a filmet 1600 emberrel. Nem nagyon szeretem visszanézni magamat. A filmet először az első novemberi stábvetítésen láttam. Nem tudom, lehet, hogy a fesztivál han­gulata tette, lehet, hogy a profi tech­nika, de most még jobbnak találtam. A főcím után következett a taps, az­tán a szervezők a függöny elé szólí­tották Ildikót, majd minket is egy meghajlásra.” A hetet már Budapesten töltötte Borbély Alexandra: a Katonában je­lenleg Máté Gáborral próbál. Ezen a hétvégén két előadása is van, így nem készül vissza a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál záró rendezvényére. Pedig, ha a sajtóvisszhangból indu­lunk ki, akár érdekelt is lehet: több filmes szakújságíró az Ezüst Medve lehetséges várományosai között méltatta az alakítását. A 67. Ber­linale díjkiosztó gálát ma este ren­dezik meg. Barokkunk Krakkóban RÖVIDEN Ma van A Dal 2017 döntője Budapest. Ma este eldől, melyik dal és előadó lesz A Dal 2017 nyertese, és képviselheti Magyar- országot az Eurovíziós Dalfeszti­válon májusban Kijevben. A dön­tőben - amelyet a Duna és a Duna World csatorna élőben közvetít- az idáig eljutott nyolc produkció­ból először a négytagú szakmai zsűri pontozással választja ki a négy legjobbat, a végeredményről pedig a tévénézők szavazatai dön­tenek. A döntőben többségben lesznek a magyar nyelvű dalok: a Leander Kills Élet, Pápai Joci Ori­gó, Tóth Gabi & Freddie Shuman feat. Lotfi Begi Hosszú idők, Zävodi + Berkes Olivér #háttérzaj, valamint a Soulwave Kalandor című száma (amelyet kétszer is a közönség juttatott tovább) egyaránt ebbe a kategóriába tartozik. Angol nyelvű produkcióval lép színpadra Radies Gigi (See It Through), a Kállay Saunders Band (Seventeen) és Kanizsa Gina (Fall Like Rain), aki már megkapta A Dal 2017 Fel­fedezettje díjat. A közmédia A Dal című show-műsorát hatodszor rendezték meg, az elmúlt években a Compact Disco, ByeAlex, Kállay-Saunders András, Csemer Boggie és Freddie győzött. (MTI) Elhunyt az arte povera atyja Róma. Élete 81. évében elhunyt Jannis Kounellis görög művész, a 60-as évek arte povera (szegény művészet) mozgalmának atyja. Az 50-es évektől Olaszországban élt, művei ma a világ legnagyobb művészeti intézményeiben látha­tók. „Szegényes anyagokból” pro­vokatív műveket készített, ame­lyeket mindig az aktuális kiállítási tér inspirált. Nagy feltűnést keltett egyik római akciója a 60-as évek­ben, amikor tizenkét lovat állított be egy galériába. (MTI) Újabb rekordot állított fel a Thriller New York. Újabb csúcsot ért el Michael Jackson Thriller című 1982-es albuma: az US A-ban el­érte az egyedülálló, 33 milliós el­adott példány számot, ezzel 33- szoros platinaalbum lett. A Thril­ler a 20. század popkultúrájának kiemelkedő dokumentuma, a ko­rong iránt a sztár halála óta is óri­ási az érdeklődés. Az Amerikai Lemezipari Szövetség toplistájá­nak második helyén az Eagles Greatest Hits című válogatása áll 29 milliós eladással. (MTI) Pozsony/Krakkó. A barokk kincsei - Pozsony és Krakkó között című kiállítás április 23-ig tekinthető meg a Krak­kói Nemzeti Múzeumban. A kiállítás több mint százötven művet vonultat fel, ezek zöme a tár­latot összeállító Szlovák Nemzeti Galéria anyagából származik. De több mint húsz szlovákiai és külföldi - köztük magyar, lengyel, ukrán - ál­lami és magángyűjteményből köl­csönzött műtárgy is szerepel a tárla­ton. A mai Szlovákia területén, vagy­is a korabeli Magyar Királyság észa­ki részén - neves közép-európai al­kotók műhelyében - született, a Szlo­vák Nemzeti Galéria gyűjtemé­nyében található barokk műkincseket először utaztatják külföldön. A galé­ria azért tud ilyen nagyszabású ba­rokk tárlatot rendezni Szlovákia ha­tárain túl, mert épületének rekonst­rukciója miatt barokk anyaga nem szerepel állandó kiállításon. (Régi, 15—18. századi gyűjteményének leg­értékesebb műkincseit hosszú távú kiállítás mutatja be az Esterházy- palota első emeletén.) A krakkói tárlat időrendi sorrend­ben sorakoztatja fel a műveket, kezdve a korai barokkal egészen a barokk késői ágát képviselő munká­kig. Az időrenden belül is tagolódik a tárlat: elkülönítve mutatja be a mai Szlovákia területén a 17. és 18. szá­zadban kialakult három fő művészeti régió műkincseit. Különválasztva kozásokat kidomborítva az is kitűnik a kiállítás anyagából, hogy a Bécs- ben tanult művészek - akik a mai Szlovákia területén alkottak - len­gyelországi megrendelésekre is dol­goztak. A tárlaton végül helyet kaptak olyan, idegen alkotók művei is, akik Bécsben folytattak művészeti tanulmá­nyokat, vagy más nyugati, főleg olasz központokhoz kötőd­tek, de a mai Szlo­vákia és a mai Len­gyelország területé­ről is kaptak meg­rendeléseket. Ez utóbbiakhoz tartozik Georg Raphael Don­ner, Franz Anton Maul- bertsch vagy August Qu- erfurt. Sorolhatnánk a mestereket - Kupeczky János, Mányoki Adám, Franz Xaver Messer­schmidt, Paul Troger, Andrea Pozzo, Felix Ivo Leicher, Szilassy János -, akiknek munkái a krakkói kiállítást gazdagítják, (tébé) Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfej (Fotó: SNG) láthatók a Bécshez közeli központok (Pozsony és Nagyszombat), a keleti - Szepes, Sáros és Abaúj - történelmi vármegyék, valamint a bányavárosok fes­tészeti, szobrászati és kézműves reme­kei. (A bányaváro­sok barokk művé­szetében ugyan­csak kimutatható a bécsi hatás.) Katarína Chme- linová kurátor a három központ művészeté­nek bemuta­tása mellett arra törekedett, hogy a krakkói közönség számra láthatóvá tegye a mai Szlovákia és a mai Lengyelország határvidékének együttműködését, a ké­sői barokk kori mű­vészeti örökségben fel­lelhető kölcsönhatáso­kat. De a lengyel vonat­Morcsányi Géza, Tenki Réka, Enyedi Ildikó, Borbély Alexandra és Nagy Ervin a Berlinale vörös szőnyegén (tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom