Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-02 / 27. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. február 2. lwww.ujszo.com Létrehozzák az eurózóna rossz bankját London. Az Európai Bankható­ság létre szeretne hozni egy esz­közkezelőt, amely megvásárolná az eurózóna bankjaitól a közel 1000 milliárd dolláros nem teljesítő hi­telállományuk egy részét, és ezzel pörgetné fel az eurózóna szunnya­dó gazdaságát. A tervezetet a né­metek máris megtorpedózták. Az Európai Bankhatóság (EBA) vezetője, Andrea Enria előállt egy javaslattal a kontinens több mint 1000 milliárd eurós nem teljesítő hitelállományának kezelésére: sze­rinte létre kellene hozni adófizetői források bevonásával egy eszköz- kezelőt, amely felvásárolná a rossz hiteleket az európai bankoktól. Re­ményei szerint ezzel javulhat a nyereségesség és a hitelezőkre ne­hezedő nyomás is megszűnne, va­lamint a gazdasági növekedés is felgyorsulna. Európa nagy részén még nem pörgött fel a rossz hitelek piaca, a bankok nem akartak tőlük áron alul megszabadulni. Enria szerint az alap a „valós gazdasági értékén” venné meg a pénzintéze­tektől a rossz hiteleket. Klaus Reg­iing, az Európai Stabilitási Mecha­nizmus (ESM) vezetője szerint En­ria ötlete kiváló, és körülbelül 250 milliárd eurónyi rossz hiteltől sza­badíthatja meg az eurózónát. (Képarchívum) Németország azonban nem oszt­ja Regiing nézeteit. Nem tiszta, hogy mi lenne egy európai rossz bank hozzáadott értéke, a nem tel­jesítő hitelek problémájával csak bizonyos országok küzdenek - mondta a Reutersnek az egyik né­met kormány forrás. Berlin hagyo­mányosan nem szívesen támogat olyan projekteket, amelyek az eu­rózóna országai között megosztják a kockázatot, mert attól félnek, hogy a német adófizetőket az ilyen pro­jektek túlságosan leterhelik. Az EU nem teljesítő hiteleinek több mint negyedét az olasz ban­kok tartják. Görögország és Ciprus nem teljesítő hitelállománya több mint 50%, míg Portugáliában és Szlovéniában ugyanez az arány 20% körül van. Németországban a hitelek 2,6%-át nem fizetik az EB A adatai szerint. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Olcsó jelzáloghitel, drágább lakások Pozsony. Az alacsony hitelkama­toknak köszönhetően egyre töb­ben igényelnek lakáshitelt, a laká­sok iránti növekvő érdeklődés pe­dig már az ingatlanárakon is meg­látszik. Az ingatlanhitelek összege a jegybank most közzétett elem­zése szerint Szlovákiában csak ta­valy 14 százalékkal, 21,9 milliárd euróra nőtt. Emiatt megugrott a lakásvásárlás iránt érdeklődők száma is, így nem csoda, hogy az előző év azonos időszakához ké­pest a tavalyi utolsó negyedévben csaknem 11 százalékkal nőttek a lakásárak. (SITA, TASR) Kaufland: helyi termékeket is kínál Pozsony. Számos panasz éri a szlovákiai kiskereskedelmi üzlet­láncokat, hogy nem adnak teret a hazai termékeknek. A Kaufland úgy döntött, hogy nagyobb teret ad a regionális élelmiszeripari cikkeknek. Január dereka óta a minőségi, a friss és az attraktív termékek mellett a helyi speciali­tások is jóval nagyobb súllyal szerepelnek kínálatunkban - kö­zölte Richard Bendík ágazati igazgató. A német gyökerű Kauf- . land 17 éve működik a szlovákiai piacon, napjainkban mintegy 9000 főt foglalkoztat. A helyi gyártmá­nyok mellett az ún. saját márkás cikkekre is nagy hangsúlyt fektet, jelenleg kb. 1500 fajta terméket kínál K-Classic lógó alatt. (shz) 35 ezer angol banki állás szűnhet meg London. A TheCityUK lobbicso­port szerint Nagy-Britannia uniós kiválása, a brexit miatt 35 ezer pénzügyi álláshely hagyhatja el Nagy-Britanniát, ebből 12-15 ezer települhet az ír fővárosba, Dublin- ba. Eddig a JP Morgan jelezte a legtöbb (4 ezer) dolgozó áthelye­zésének szándékát, de a Morgan Stanley, a Goldman Sachs, a UBS és az HSBC is legalább ezer-ezer dolgozóját költöztetné át. A Bloomberg gyűjtése szerint Frankfurtba, Dublinba és New Yorkba költöznének át Londonból az amerikai bankok. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA I ÁRFOLYAM 7 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8541 n Lengyel zloty 4,3186 □ Cseh korona 27,021 D Magyar forint 309,78 D Horvát kuna 7,4645 n Román lej 4,5478 a Japán jen 122,25 n Svájci frank 1,0680 n Kanadai dollár 1,4097 n USA-dollár 1,0790 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR ] CSEH KORONA 1 FORINT Privatbank* 1,10-1,04 27,70-26,35­OTP Bank 1,12-1,02 28,21-25,83 325,56-298,11 Poatabank 1,11-1,03 27,97-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,11-1,03 27,75-26,21 325,47-297,44 Tatra banka 1,11-1,04 27,89-26,16 324,35-298,51 ČS0B 1,10-1,04 27,72-26,34 MMMH Áltaiénoa Hitelbank 1,10-1,03 27,83-26,22 324,96-296,97 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Több pénz jut a családi házak hőszigetelésére A családi házak hőszigetelésével kapcsolatos új pályázati fordulót várhatóan az idei második negyedévben hirdetik meg (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Idén nagyobb pénz­összegre számíthatnak azok, akik a családi házuk hőszige­telésére igényelnek állami támogatást. Az ezzel kapcso­latos jogszabály módosítás­javaslatát tegnap fogadta el a kormány. Ha erre a parlament is rábólint, az új szabályok júniustól léphetnek életbe. A módosítást kidolgozó közleke­dési és építésügyi tárca célja, hogy egyszerűsítse az állami támogatás igénylésével kapcsolatos papír­munkát és vonzóbbá tegye a hőszi­getelést a családok számára. Az egyik legfontosabb változás, hogy az állam növeli az igényelhető össze­get. Az eddig érvényes szabályok szerint a családi házak tulajdonosai az épület teljes hőszigetelésére az indokolt és tényleges, kifizetett költségek legfeljebb 30%-ának megfelelő támogatást kérhettek. Egy-egy igénylő - az egyes konst­rukciók hőszigetelő képességétől függően - legfeljebb 5 ezer euróra számíthatott. Ehhez további ezer euró hozzájárulást kaphatott, ha a végrehajtott hőszigeteléssel sikerült elérni egy megadott megtakarítást. Legfeljebb 500 euró támogatást le­hetett igényelni azonban a projekt­dokumentáció kidolgozására és az energetikai tanúsítvány elkészítésé­re is. Az állami támogatás felső ha­tára így 6500 euró volt. A kormány által tegnap elfogadott javaslat sze­rint idén júniustól a támogatás felső határa 8500 euróra nőne, az állam pedig az indokolt és tényleges, kifi­zetett költségek legfeljebb 40%-át állná. Ezzel párhuzamosan csök­kentik a támogatás elintézéséhez szükséges igazolások számát is. A hőszigeteléssel kapcsolatos új pályázati fordulót várhatóan az idei második negyedévben hirdetik meg. Pályázni a www.zatepluj.sk honla­pon lehet, ahol az összes fontos in­formációt közzéteszik. A feltételek között szerepel, hogy az adott csa­ládi házat kizárólag lakáscélokra használják, és már legalább 10 éve laknak benne, miközben az épület alapterülete korlátozott: egyszintes családi ház esetében 150, a kétszin­tesnél 250 négyzetméter a felső ha­tár. A kérvényt csak olyan termé­szetes személy nyújthatja be, aki Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik, és természetesen az in­gatlannak is Szlovákia területén kell lennie. (mi, TASR) Milliárdokat fizet a VW A Volkswagen vezetése bele­egyezett, hogy legalább 1,26 milliárd dollárt fizet, hogy ren­dezze a csaló szoftverrel ellá­tott 3 literes dízelmotorokkal szerelt autók ügyét az Egye­sült Államokban. Frankfurt. A VW és az amerikai hatóságok közötti újabb egyezség keretében a cég vagy visszavásárolná az érintett autókat tulajdonosaiktól, vagy úgy hoznák azokat rendbe, hogy megfeleljenek az Egyesült Államok környezetvédelmi előírásainak. A hí­rek szerint az egyezség február 14-én kaphat előzetes jóváhagyást az ame­rikai igazságszolgáltatás részéről. A VW csoportnak a dízelbotrány csak az Egyesült Államokban a visszavá­sárlások, extra szervizelések, bünte­tések formájában eddig 22,5 milliárd dolláijába került. A mostani egyez­ség szerint a VW visszavásárol, il­letve kijavít mintegy 20 ezer VW To- uareg és Audi Q7-es típusú autót. A visszavásárlási árat a 2015 szeptem­beri árak, a botrány kirobbanásakori érték alapján határozták meg, ezen felül az autótulajdonosok fejenként 7755 és 13 880 dollár közötti egyedi kompenzációt is kapnak. Az újabb, a VW, az Audi és a Porsche által gyár­tott, „második generációs” modellek esetében átalakítják az adott autók motorjait. (TASR, mti) A vállalkozók továbbra sem sietik el az e-személyi igénylését A vállalkozók többsége nem készült fel arra, hogy elektro­nikus úton tartsa a kapcsola­tot a hivatalokkal. A belügymi­nisztérium ezért újra felszólí­totta őket, hogy lépjenek minél előbb, ellenkező esetben képtelenek lesznek időben kiadni az ehhez szükséges elektronikus személyit. Pozsony. Az eredeti tervek szerint már tavaly júliustól kommunikáltak Volna a hivatalok a cégekkel kizáró­lag elektronikus úton a www.slo- vensko.sk portálon keresztül. A hi­vatalos elektronikus postafiók akti­válásához azonban a cégek aláírási joggal rendelkező képviselőinek elektronikus személyivel és leolvasó berendezéssel kell rendelkezniük. Mivel ezt a többségük nem teljesítet­te, a határidőt előbb az elmúlt év vé­gére tolták ki, amikor pedig látták, hogy ez sem lesz elég, az elektroni­(Gabriel Kuchta felvétele) kus postafiókok akti vációjának a végső határidejét tavaly december­ben 2017. június 30-ra módosították. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy újabb módosításra lehet szükség. Á belügyminisztérium szerint az érin­tett, több mint 200 ezer aláírási joggal rendelkező vállalkozónak eddig csu­pán a 47 százaléka teljesítette a köte­lességét, vagyis már van elektronikus személyije és aktiválta a biztonsági kódját. További 18 százalékuknak ugyan már van személyije, de az ak­tiválásra még nem gondolt. Az érin­tettek 35 százaléka, nagyjából 71 ezer vállalkozó pedig egyelőre semmit sem tett annak érdekében, hogy elektronikus úton kommunikálhas­son a hivatalokkal. A belügyminisztérium szerint az elmúlt időszakban ráadásul még csökkent is az igénylések száma. „Ha az említett 71 ezer vállalkozó az utol­só pillanatra hagyja az elektronikus személyi igénylését, a hivatalokban hatalmas tumultusra számíthatunk. Sokan így nem is jutnak majd hozzá időben a szükséges igazolványhoz” - figyelmeztet a belügy. Ahhoz, hogy minden olajozottan menjen, hetente legalább 5 ezer aláírási joggal ren­delkező vállalkozónak kellene igé­nyelnie az új személyit, az elmúlt hé­ten azonban például csupán 1359 ilyen kérvényt nyújtottak be. (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom