Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-16 / 39. szám, csütörtök

181 ISKOLA UTCA 2017. február 16. | www.ujszo.com Tolerancianap a krókusz jegyében Több, egész évben futó programot indított a pozsonyi Duna utcai gimnázium a toleráns magatartás erősítésére Ax Gallainé Haas Julianna és Vincze Beatrix, az ELTE docense a pozsonyi diákok körében (Fotó mtag) KULCSÁR MÓNIKA „Ma sem értem, honnan van az a mérhetetlen gyűlölet az em­berekben, amely lehetővé tet­te azokat a borzalmakat, ame­lyeket mi átéltünk..." - a 80. életévében járó Gallainé Haas Julianna holokauszttúlélő szavai ezek, amelyek január 31-én, a tolerancia napján hangzottak el a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban. Julika egy másik gondolatával fo­galmazzuk meg azt a célt is, amely végett iskolánk megszervezte ezt a napot: „Amit mi átéltünk, az a kire­kesztés következménye volt. Ebből én azt tanultam meg, hogy életem so­rán mindig felléptem az ilyen meg­nyilvánulások ellen, kiálltam azo­kért, akiket hántás, a másságuk mi­atti megkülönböztetés ért.” Julika 7 éves volt, amikor elszakították édes­anyjától és 11 éves nővérétől, akiket soha többé nem látott viszont, hason­lóképpen, mint a háború előtt körül­belül száztagú családjának mintegy háromnegyed részét. Öt az átélt bor­zalmak tették szolidárissá, empati­kussá a másik ember szenvedése, megkülönböztetése iránt, diákjainkat pedig remélhetőleg mindaz, amit az ő életéről, illetve a további előadá­sokból, foglalkozásokból megtudtak e napon. T udatosabb fellépés A 2016/17-es tanév gimnáziu­munkban a tolerancia éve. Az extré­mizmusnak, az intoleranciának nemcsak a társadalomban, hanem a közvetlen környezetünkben tapasz­talható előretörése, illetve a sajtó és a közvélemény részéről az iskolával szemben megfogalmazott elvárások késztettek bennünket arra, hogy in­tenzívebben foglalkozzunk ezzel a témával. A tanév elején a diákjaink körében végzett felmérés eredmé­nyei is tudatosabb fellépésre sarkall­tak bennünket: növendékeink 78%-a értett egyet ugyanis azzal az állítás­sal, hogy az iskola sokat tehet a tole­ráns magatartás kialakításáért, és a válaszolók mintegy fele ezt el is vár­ja az intézménytől. Több, egész év­ben futó programot indítottunk, ilyen például a mentorprogramunk, mely­nek keretében gimnazista önkénte­seink tehetséggondozás, korrepetá­lás céljából foglalkoznak az alapis­kola diákjaival; multikulturális séták Pozsonyban; előadások a történelem szeminaristáknak; érzékenyítő tré­ningek minden osztály számára; rendszeres előadások és foglalkozá­sok az osztályfőnököknek, illetve a tanároknak, hogy professzionálisan tudják megoldani a felmerülő prob­lémákat, kérdéseket, és még sorol­hatnám. Ebbe a körbe tartozik be­kapcsolódásunk - egyetlen szlová­kiai magyar iskolaként - az Írország­ból indult, jelenleg 11 országban működő Krókusz projekt magyaror­szági csoportjának munkájába. Európa szeretetben Az első tavaszi virágként kinyíló krókusz a sárga csillag szimbóluma, és a holokauszt gyermekáldozatai­nak állít emléket. Ősszel az alapis­kolánk hetedikes és a gimnáziu­munk harmadikos diákjaiból álló krókuszcsoportok elültették a kró- kuszhagymákat az iskola előkertjé- ben. Mivel január 27-e a holokauszt nemzetközi napja, tolerancianapun­kat az e napról való megemlékezés­sel kötöttük össze. A január isko­lánkban különben is szinte teljes egészében a toleranciáról szólt: egy héten keresztül Brazíliából, Indoné­ziából, Ukrajnából és Törökország­ból érkezett lektorok tartották az an­golórákat, melyek nemcsak a nyelv­gyakorlásról, hanem egymás megis­meréséről és az elfogadásról is szól­tak; egy hétig voltak vendégeink az Erasmus+ projekt Európa szeretet­ben programja keretében a spanyol, a német, az olasz és a finn partneris­kolák diákjai és tanárai (e program­nak szintén része volt egy angol nyelvű tolerancianap, valamint egy e témában meghirdetett plakát- és fo­tópályázat), és ezt követte a január 31-i tolerancianapunk. Az előítéletek gyökereiről Igazgatónőnk, Morvay Katalin bevezetője és köszöntője után a program első előadását volt diá­kunk, Lelkes Viktória, az ELTE ötödéves pszichológia szakos hall­gatója, az iskolai mentorprogra­munk konzultánsa tartotta arról, mi a tolerancia, mitől válunk előítéletes­sé, a sztereotípiák rabjaivá, milyen következményei vannak az ilyen magatartásnak. Vikivel a diákoknak a nap folyamán kisebb csoportokban lehetőségük nyílt egy Előítéletes va­gyok? című számítógépes teszt ki­töltésére és megbeszélésére. Mivel a már említett tanév eleji felmérésben a diákok a társadalomban és az is­kolai környezetükben is nagyon erősnek érezték (89, illetve 72%) a bevándorlásellenes extrémizmust, ezért tartotta a következő előadást Kovács Attila vallástörténész, iszla- mológus, a Comenius Egyetem do­cense (szintén volt diákunk), aki nem először adott elő nálunk erről a té­máról. Az iszlám és a menekültvál­ság összefüggéseit taglalva világo­san és egyértelműen cáfolt meg a sajtóban terjedő, politikusoktól hall­ható féligazságokat, hazugságokat úgy, hogy közben nem tagadta a helyzet súlyosságát. Ezt követően krókuszos gimnazistáink jutottak szóhoz. Zakál Réka és Haják Nor­bert az erasmusos tolerancianapon elhangzott előadásukat hozták el: arról beszéltek, hogyan foglalkozik iskolánk a toleranciára való nevelés­sel. Ezután a népirtásokról szóló kis­előadások következtek: az örmény népirtásról Magyar Dalma és Szabó Krisztina, a vörös kmerek által el­követett kambodzsai borzalmakról Csölle Máté és Szabó Károly, a bal­káni háború idején végbement em­bertelenségekről Magát Dominika és Vaňo Tímea, az afrikai népirtások­ról Szabó Dóra és Nagy Ádám, a ho­lokauszt zsidókon kívüli több száz­ezer áldozatáról Csikmák Katalin és Katona Eszter beszélt, Krizsan Zsu­zsanna és Ribánszky Friderika pedig a Világ Igazait bemutatva tárta fel előttünk, hogyan maradtak sokan emberek az embertelenségben is. Családi fotók történetei Nagyon kedves magyarországi vendégek fogadták el meghivásun- kat erre a napra. Gallainé Haas Julika mellett ellátogatott hozzánk a Kró­kusz projekt szakmai vezetője, Vin­cze Beatrix, az ELTE docense, vala­mint Pap Ágnes projektvezető. Ok két órán keresztül családtörténeti kontextusú érzékenyítő foglalkozást tartottak először a hetedikes kró- kuszcsoportban, majd a tolerancia­nap harmadikos és negyedikes hall­gatóságának. A diákok készültek er­re a foglalkozásra: elhozták a családi fotóalbumokból a legidősebb csa­ládtag fényképét és a hozzá kapcso­lódó történetet. A 20. század szlová­kiai magyarságot érintő borzalmai, a háborúkról, a deportálásról, a kitele­pítésről, a jogfosztottságról szóló történetek keveredtek Julika élettör­ténetével, és remélhetőleg tudatosí­tották a diákjainkkal az okokat, ame­lyek az emberi jogokat, a humánu­mot sárba tipró ideológiák, rendsze­rek kialakulásához és fennmaradásá­hoz vezettek. Empátia, szolidaritás Vázlatosan leírva is sok mindaz, ami a Duna utcai gimnáziumban zaj­lott január 31-én. De elképzelhetjük, lelkileg mennyire megterhelő volt diákjainknak az előadásokra készül­ni, a tömegsírokkal szembesülni, és bevallották, legalább ilyen nehéz volt végighallgatni a nap programját, tu­datosítani fontos dolgokat, amelyek­kel eddig valamilyen okból nem ta­lálkoztak, esetleg amelyeket szándé­kosan kerültek vagy rosszul tudtak. Nem véletlen, hogy amikor a család- történeti foglalkozás végén Pap Ág­nes rákérdezett, mit tehetünk, mit te­hetnek ők, hogy ezek a dolgok ne is­métlődjenek meg, tanácstalanság uralkodott el a diákokon. Aztán va­laki mégis megfogalmazta a legfon­tosabb szavakat: empátia, szolidari­tás... Reméljük, mindenki hallotta! E szavakkal fogjuk végezni a program levezetését, a reflektálást, és folytat­ni munkánkat a tolerancia, az elfo­gadásjegyében a Duna utcán! Sidó Irma az egyházgellei alapiskola Örökös Pedagógusa lett Egyedülálló kezdeménye­zésével volt pedagógusai előtt tiszteleg az Egyházgellei Alapiskola. Az Egyházgellei Alapiskola szü­lői szövetsége és az iskola tantestü­lete évtizedek óta megrendezi a ha­gyományos szülői bált, melynek be­vételét az iskola tanulóinak javára fordítjuk. Idén is egy kis csapat ke­mény munkája előzte meg a bál hi­vatalos megnyitóját. Este kilenc órakor elérkeztünk a bál talán legfelemelőbb pillanatához - kihirdettük, ki kapja meg idén a ta­valy életre hívott Örökös Pedagógus címet. Ez a múlt évben elindított, széles környéken egyedülálló kez­deményezés rendkívül jó vissz­Az „örökös tabló" Major Dezső és Sidó Irma fényképével hangra talált a szülők és iskolabará­tok körében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a 2016-os díja­zottról, Major Dezső tanító bácsiról készült kisfilmet közel 18 ezren lát­ták a Facebookon. Ősszel úgy döntöttünk, idén három jelöltet kiválasztva, szavazás útján kéijük ki a szülők, diákok, iskolaba­rátok véleményét. Az érdeklődők há­rom nyugdíjas tanító néni közül vá­laszthatták ki azt, aki szerintük érde­mes erre a címre. Bár valamennyien tudjuk, mindhárman megérdemel­nék. Az eredmény minden várakozá­sunkat fölülmúlta, a F acebookon és az iskolában lebonyolított voksoláson 378-an szavaztak. Idei díjazottunkra a szavazatok több mint fele, pontosan 196 szavazat érkezett. 2017-ben az Egyházgellei Alap­iskola „Örökös Pedagógusa” Sidó Irma tanító néni lett. Szeretnénk, ha az örökös peda­gógus címet viselők fotója méltó helyre kerülne az iskolában, ezért az előcsarnokban „Örökös tablót” he­lyeztünk el, ahová terveink szerint minden évben felkerül az aktuális díjazott pedagógus fényképe, tisz­teletünk, szeretetünk és megbecsü­lésünk jeléül. A Sidó Irma tanító néniről készült kisfilmet az érdeklődők megtekint­hetik az iskola és a szülői szövetség Facebook-oldalán. T rencsík Anikó igazgató Viola Zoltán, a szülői szövetség elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom