Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-16 / 39. szám, csütörtök
HASZNOSTANÁCS WWW .ujszo.com | 2017. február 16. Az építkezési vállalkozók működési feltételei változtak a legnagyobb mértékben (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Változott a vállalkozói környezet ÖSSZEFOGLALÓ Mint minden évben, 2017-ben is változott a vállalkozói környezet. Több olyan módosítás lépett életbe, melyek nemcsak azoknak fontosak, akik most tervezik vállalkozásuk elindítását, hanem a régebbtől vállalkozókat is érintik. A 2017-es év a vállalkozók számára néhány pozitív és negatív változást hozott. Az egyik legfontosabb a minimálbér emelkedése. Jó hír az alkalmazottaknak, hogy ezentúl 435 eurónál alacsonyabb bért nem kaphatnak havonta. A minimális órabér 2,50 euró, ugyanakkor a munkajogi normák 6 fokozatot különböztetnek meg a szerint, milyen nehéz és igényes munkáról van szó. A legmagasabb kategóriába tartozók óránként 5 eurót, havonta legkevesebb 870 eurót kapnak. Növekvő járulékteher A minimálbér valorizálásának a vállalkozók már nem annyira örülnek, hiszen ez magasabb kiadásokkal jár. Ezentúl a biztosítókba is többet kell elvezetniük, a vállalkozók minimális járulékterhe 208,16 euró (az egészségbiztosítóba legkevesebb 61,81 eurót, a Szociális Biztosítóba pedig minimum 146,35 eurót kell befizetni). A januártól módosult járulékter- hekről korábbi számunkban részletesen beszámoltunk, általánosságban azonban annyi elmondható: az egészségbiztosítási díj összegét az éves elszámolás alapján számolják ki, a kezdő vállalkozók pedig maguk határozhatják meg az összeget. A Szociális Biztosító mindig júliusban/októberben szokta felülbírálni a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét, éspedig a március végéig leadott adóbevallásuk alapján. 2017-ben annak kell társadalombiztosítást fizetnie, akinek a bevétele tavaly meghaladta az 5298 eurót. Emelkedő átalány Ugyancsak fontos változás az átalánykiadások emelése. A vállalkozók az adóalapjukat idén először csökkenthetik a bevételeik 60%-ával. Korábban csak 40%-ot érvényesíthettek. 2017. január 1-jétől megszűnt az átalánykiadások havi limitje is, mely 2016-ban még 420 euró volt, az éves felső határt pedig 5040-ről 20 000 euróra emelték. Osztalékadó Ismét bevezették az osztalékadót. A kormány eredetileg 15%-ot tervezett, végül 7%-ot fogadtak el. A cégek a tulajdonosaik között szétoszthatják az adózott nyereség egy részét vagy akár az egészet. Az évi 500 eurót nem meghaladó osztalék után nem kell adót fizetni. Ha az osztalék ennél nagyobb lesz, akkor csak az 500 euró feletti részt kell megadózni. Szakértők szerint félő, a vállalkozók igyekeznek majd kijátszani az új intézkedést, s előfordulhat, hogy egyesek nem fizetnek majd osztalékot, hanem a nyereséget más módon, például az útiköltségek kifizetésével, esetleg ingatlan- vagy pénzpiaci beruházásokkal próbálják meg szétosztani a tulajdonosok között. Az offshore cégekre, akik vállalkozásuk székhelyét valamelyik adóparadicsomba telepítették, 35%-os osztalékadó vonatkozik. Akinek olyan országban van a vállalkozása, mely szerződést kötött Szlovákiával, a vonatkozó nemzetközi előírások szerint kell eljárnia. Csökkent 1%-kal a jogi személyekre - például a kft.-kre és az rt.-kre - vonatkozó jövedelemadó: a társasági adó ezentúl 21%. Abban az adóbevallásban, melyet most március végéig kell leadni, még a régi kulcsot kell használni. A 21%-ot a 2017-ben elért jövedelemmel kapcsolatban, azaz jövőre a 2017. évre vonatkozó adóbevallásban lehet majd érvényesíteni. Megszűnik az adólicenc Eltörölték a 14%-os egészségbiztosításijárulékot is, amelyet a nyereségből kellett üzemi, az adólicencet azonban az idén még ki kell fizetni, jövőre az is megszűnik. Az adólicencet 2015-ben vezették be a veszteséges cégek számára. A minimáladók összege 480, 960 és 2880 euró. A li- cencek azokra a vállalatokra is vonatkoznak, melyek adójukat nem mesterségesen csökkentik, ennek ellenére veszteségesek, és 0 euró adót fizetnek, illetve alacsonyabbat a li- cencnél. TÉMA: —* vállalkozói környezet 2017 A legkisebb „veszteségadót” azok a társaságok fizetik be, melyek nem fizetnek általános forgalmi adót, és éves forgalmuk nem haladja meg az 500 ezer eurót. A dupláját, 960 eurót azoknak kell átutalniuk, akik fizetnek áfát, és éves forgalmuk nem haladja meg az 500 ezer eurót. A legmagasabb 2880 eurós licencet pedig azoktól hajtják be, akik éves forgalma meghaladja az 500 ezer eurót. Ezt az intézkedést azok ellen találták kik, akik hosszabb ideje kibújtak az adózási kötelezettség alól. Bevezetése után számos cég megszűnt, a kezdő vállalkozásoknak sem kedvezett, s a politikusok belátták: többet árt, mint használ, hatására romlott a vállalkozói környezet, így 2018- ban már nem lesz minimáladó. A startupoknak kedvez Új vállalkozási formát vezettek be, éspedig az ún. egyszerű részvénytársaságot, melyet feltehetően főleg a startup cégek, azaz a nagy növekedési potenciállal bíró, innovatív vállalkozások fognak kihasználni. Az ilyen egyszerű rt. minimális alaptőkéje 1 euró. Az új jogi forma előnye, hogy a befektető könnyebben tud belépni és kilépni a cégből. A részvényesek szerződést írhatnak alá, melyben speciális jogokat fektethetnek le, például a részvények átutalásához való jogot, a részvények átruházásának a követelését, jogot újabb részvények követeléséhez. További előny, hogy az ilyen egyszerű társaságnak nem kell kötelezően felügyelőtanácsot létrehoznia. A gyakorlatban sokszor csak papíron működő szervről van szó, mely csak formálisan teljesíti a funkcióját. Építkezési „önadózás" Változott az adózás formája az építkezési munkákat végző, vagy építkezési anyagokat, árut forgalmazó cégeknek. Lényegében az építkezési munkák hazai önadózásáról van szó. 2017. január 1-jétől az áfatörvénybe bekerült, hogy ha az áfafizető forgalmazó a megrendelő számára kiállított számlára ráírja azt, hogy „átruházza az adózási kötelességet” („prenesenie daňovej povinnosti”), a megrendelő biztos lehet benne, hogy végrehajthatja az ún. hazai önadózást (ez azt jelenti, hogy az adózási kötelességet hozzácsapja az áfához, és egyúttal él a leírás lehetőségével). Erre csak akkor van lehétőség, ha valóban építkezési munkákról vagy olyan áruról van szó, melyet az adott kereskedő nemcsak beszerez, hanem be is szerel. (sza, podnikajte.sk) 113 Húsba vágó változások Elektronikus ügyintézés Újabb fél évet kell várni, amíg az államigazgatási szervekkel elektronikus úton kommunikálhatunk. A tervek szerint 2017. július 1-jétől a jogi személyek már az elektronikus hivatali postafiókjukba fogják kézbesíteni, és oda is fogják kapni a hivatalos dokumentumokat - például a kataszteri hivatalok vagy a regionális közegészségügyi hivatalok döntéseit. Ha az elektronikus postafiókot az állam aktiválja, ebbe a fiókba csak az üzembe helyezéstől számított 10. naptól lehet küldeni a dokumentumokat. A cégek a megbízott képviselőik közvetítésével léphetnek majd be a postafiókjukba. Ehhez elektronikus személyi igazolvánnyal, azaz olyan elD-kártyával kell rendelkezniük, melyhez a rendőrségen kérték a hiteles elektronikus aláíráshoz szükséges biztonsági kódokat. Regisztrációs illeték Szlovákiában a gépjárműtulajdonosoknak nem adót, hanem regisztrációs illetéket kell fizetni - ezt nem is az adóhivatalban, hanem a rendőrségen kell intézni. Ezt az L, Ml és NI kategóriájú gépjárművek üzembentartóinak az első bejegyzésért, illetve akkor kell fizetniük, ha változik a tulajdonos vagy az üzembentartó. 2017. február 1- jétől az illeték nagysága már nem attól függ, hogy első vagy további bejegyzésről van-e szó. Az L, Ml és NI kategóriájú gépjárműveket a teljesítményük szerint 16 osztályba sorolták, miközben mindegyik osztály esetében más-más alapösszeget határoztak meg, mely 33-3900 euró között mozog. Egyúttal megállapítottak 18 koefficienst (1,00-tól 0,06-ig), melyekkel lehet csökkenteni az alapilleték összegét a gépjármű korától függően. Hibrid vagy LPG-re működő kocsi esetében a kiszámolt összeg a felére, legtöbb 33 euróra csökkenhet. Transzferárak Kétszeres büntetésre számíthatnak azok, akik a transzferárakra vonatkozó szabályokat szándékosan sértik meg. Ha az adóhivatal a jövedelemadóra irányuló ellenőrzés során a transzferárak helytelen alkalmazása miatt vet ki adót vagy állapít meg adókülönbözetet, és egyúttal kiderül, hogy a tranzakció célja az volt, hogy az érintett, egymástól függő személyek alacsonyabb adót fizessenek, dupla büntetést szabnak ki. A gyakorlatban például a kapcsolatban álló cégek - az egyéni vállalkozók és a kft.-k - közötti számláról lehet szó, melyben túl alacsony vagy túl magas ár szerepel, mely a transzferdokumentáció alapján nem megalapozott. További változás, hogy bővült az ún. összekapcsolt személyek csoportja. Ezentúl az egymástól függő összekapcsolt személyek közé nemcsak az üzleti társaságok és a szövetkezetek tartoznak, hanem az összes jogi személy, például polgári társulások, alapítványok, nonprofit szervezetek is. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ELŐNYEI ■ HÁTRÁNYAI ■ MIRE JOGOSULTAK, AKIK EZZEL ÉLNEK ■ KINEK KELL JÁRULÉKOT FIZETNI
