Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-16 / 39. szám, csütörtök

I www.ujszo.com I 2017. február 16. KULTÚRA I 9 Nem nyomj a el a hús szagát a tömj én illata Endó Súszaku keresztényüldözésről szóló regénye alapján forgatta filmjét Martin Scorsese TALLÓSI BÉLA Martin Scorsese Némaság című filmjének története a 17. századi Japánban játszódik. A film két keresztény hittérítő veszélyes útját követi nyomon, a kemény vallásüldözés idején. Amikor a szamurájok embertelen eszközökkel tiporták a „japán sárba" az idegen „kultúrát". Az arisztokrácia tart az idegen ci­vilizációtól, ezért tűzzel-vassal irtatja a keresztény tanokat, elsősorban per­sze a teijesztőit, a hittérítő papokat és azokat a japánokat, akik már felvet­ték a kereszténységet. (Noha többen közülük nem értik az új hit lényegét, hiszen a frissen megkeresztelt cse­csemő szülője a keresztelést követő­en az iránt érdeklődik, hogy gyerme­ke már a Paradicsomban van-e.) A portugál hittérítő, Sebastiao Rodri- gues (Andrew Garfield) hiába érvel úgy, hogy a hit, amit hoztak, az igaz hit a szent igazsággal, a helyi „inkvi­zíció” azzal vág vissza: de a japán sárban nem tud gyökeret verni. A Némaság két ifjú portugál szer­zetes, a jezsuita Rodrigues és társa, Francisco (Adam Driver) útját járja végig. Azért érkeznek a keresztény­séget üldöző szamurájok földjére, hogy megkeressék egykori mesterü­ket, Cristóvao Ferreira atyát (Liam Neeson), aki évekkel korábban indult el missziós útra. A japánoknak azon­ban sikerült megtörniük, és megta­gadta hitét. Rodrigues borzalmakkal, árulásokkal, meghasonulásokkal és kételyekkel teli útja végén eljut Fer­Rodriguest (Andrew Garfield) megrendíti a brutalitás, háborgó lelkét az imák sem tudják lecsendesíteni (Fotó: Magie Box) FILMKOCKA Némaság ■ Eredeti cím: Silence ■ Szlovák cím: Mlčanie ■ Színes, olasz-mexikói-amerikai történelmi dráma, 2016,161 perc ■ Rendező: Martin Scorsese ■ Operatőr: Rodrigo Prieto ■ Szereplők: Andrew Garfield, Liam Neeson, Adam Driver A film előzetesét megnézhetik az u)szo.com-on. reirához, aki hitteijesztés helyett az asztronómia tudományával foglal­kozik. A film végső megoldásként részben azt mutatja meg, milyen ha­tást vált ki ez a találkozás a küldeté­sében egyre erősebben kételkedő Rodriguesben. Scorsese úgy bontja ki a szamurá­jok és a hittérítők konfliktusát, hogy a hívő és a nem hívő ember is megta­lálja a filmben a maga igazát. Lehet úgy is nézni és értelmezni a Néma­ságot, hogy a mártíromság vállalása szent eszköz a kereszténység elfoga­dásához vezető úton - így Rodrigues kálváriája kínzó gyötrelmekkel tár­suló együttérzést vált ki a nézőben. De úgy is nézhető a történet, hogy végig azon töprengünk, lehet-e kegyes az út, amely annyi szenvedést, kínt, vért, emberéletet követel. Ilyen szem­szögből nézve pedig valamiféle da­cos ellenállással társuló empátiát vál­tanak ki az elevenen elégetett testek, a porba hulló fejek és a tengerbe foj­tott életek. Érezzük, hogy a tömjén il­lata - miként elhangzik - nem képes elnyomni az égő hús szagát. Ez emészti Rodriguest is, ettől rendül meg hitében. Emiatt - az emberáldo­zatokat látva - erősödnek kételyei: nem a némasághoz imádkozik-e? Scorsese a vallási vonalat nem cso­magolja fennkölt pátoszba. Ellenve­téseket is felsorakoztat a japán „ink­vizítor” érveivel, amelyek erős hang­súlyt kapnak. De a mozi azt is meg­kérdezi: vélt igazunk védelme feljo- gosít-e a vélt ellenség üldözésére? Bár a filmet nagy Oscar-esélyesnek tartották, a legjobb operatőr kategó­riában jelölték csupán. Akár meg is kaphatja - a fényképezés végig ki­egyensúlyozott. RÖVIDEN Kiállításmegnyitó a Limes Galériában Komárom. Holnap 17.00-kor nyitják meg a Limes galériában a Szlovák Képzőművészeti Unió által megrendezett tavalyi Bien- nále győzteseinek munkáiból összeállított kiállítást. A 2x3 című tárlat kurátora Bohunka Zamecová, a rendezvény házi­gazdája Farkas Veronika művé­szettörténész. A megnyitó előtt, 15 órától a Monarchia Caféban (Európa-udvar) Pavol Kráľlal, a Szlovák Képzőművészeti Unió elnökével lesz beszélgetés a kul­túrpolitika aktuális kérdéseiről. Zuzana Branišová, Žofia Dgbo- vá, Štefan Oslej, Veronika Se- lingerová, Iveta Tomanová és Valéria Zacharová munkái már­cius 12-ig tekinthetők meg a Li­mesben. (ú) Csáky Pál mint szerző és szereplő Pozsony. Csáky Pál Ballada a szabadságról című színpadi játé­kával vendégszerepei holnap a fővárosban a kassai Thália Szín­ház. A felolvasószínházi formá­ban színre kerülő dráma az 1956- os forradalom 60. évfordulójára készült, és az elmúlt évtizedek szabadságküzdelmeiről szól, il­letve arról, hogy mennyire fontos a lélek szabadsága és az identitás. A szereplők között ott találjuk magát a szerzőt, valamint Éor- gács Miklós rendezőt is. Rajtuk kívül Kövesdi Szabó Mária, Ná- dasdi Péter, Habodász István, Lax Judit és Dégner Lilla látható a darabban, amely tavaly meg­osztott első díjat kapott a kassai magyar főkonzulátus, a Thália Színház és a kassai Csemadok drámapályázatán. A17 órakor kezdődő előadás után beszélgetés következik a szerzővel. Helyszín a Pozsonyi Magyar Intézet. Quk) PENGE Finom füleknek Matisz László dzsesszesztéta, ze­nész könyvének főszereplője, mint az már a címből is sejthető, a zene, méghozzá annak improvizatív faj­tája. És ez felettébb üdítő. Egyrészt, mert hézagot tölt be a szakiroda- lomban, másrészt, mert nem száraz elméletek szoros láncolata mentén AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA halad a szerző, kísértésnek nem en­ged, minek után bőbeszédű, csa­pongó, meseszerű magyarázatokba fogna. Olybá tűnik, a zeneértelme­zéshez illem kell, és Matisz László kellő eleganciával rendelkezik ah­hoz, hogy segítségével megtehessük az első lépéseinket a megismerés útján. Esszészerűen, a mondandó­jába olykor egy kis érzelmi töltetet keverve ír le és magyaráz, terelget, tesz helyre ízlést, metafizikai ma­gasságoktól sem zárkózva el. Ma­tisz, hasonlóan egy jó tanárhoz, ta­nít, nem kioktat, segítséget nyújt, ahelyett, hogy erőszakosan nevelne. A könyvben olvasható, többek kö­zött zenészóriásokkal - Szabados György, Vukán György, Szakcsi- Lakatos Béla - készített inteijúk alátámasztják a Matisz által leírta­kat, mondjuk úgy, megadják a szükséges alaphangot. Az idén hatvanéves Snétberger Fe- renctől hallottam nemrég, hogy ke­veset ad a kritikára, határozott véle­ménye, hogy ritka a hozzáértő, szakmailag kifogástalan szakember. Nos, Matisz László rácáfol a kriti­kusok kritikájára, könyve első né­hány oldala azonnal meggyőz, hogy elmélyült, művelt, a zenét a végle­tekig komolyan vevő és azt tisztelő, valódi szakembert tisztelhetünk benne, aki amellett, hogy nagyon alapos, élvezetesen, izgalmasan, megnyerőén ír. Egy mondatot hadd idézzek a könyvből - aki a kortárs művészet ellen ágál, annak kétszer ajánlatos elolvasnia. „Fontos eloszlatnunk azt a tévhitet is, mely szerint a szabad zene koncepciótlan összevisszaság lenne, pláne azzal az előítélettel sú­lyosbítva, hogy az ilyen produkci­ókban részt vevő muzsikusok felké­születlenek, talán nem is professzi­onális hangszertudásúak, azaz blöffölnek (ahogy ezt a legtöbb absztrakt képzőművészről is hajla­mosak vagyunk feltételezni).” Nem gondolom, hogy a könyv túl nagy olvasóközönséget vonzana, tekintve, hogy nem a populáris zene áll a középpontjában, azonban nagy reményeket fűzök ahhoz az elkép­zelésemhez, hogy az igényes, a rendkívülire fogékony közönség nagy örömét leli majd benne. Matisz László: A hangok vonzása és taszítása. Gramofon Könyvek, 2016. Értékelés: 8/10 Magyar rövidfilmek a Febiofest versenyében Pozsony. Összesen húsz szlo­vák, cseh, magyar, lengyel és oszt­rák rövidfilm szerepel az idei Fe­biofest Európa közepén című ver­senyprogramjában -jelentették be a szervezők. A filmklubok nem­zetközi fesztiválján, amelyet Po­zsonyban március 2. és 8. között rendeznek meg, a magyar színeket három alkotás képviseli. Fabricius Gábor az utóbbi évek­ben több erős, a mai társadalmi fe­szültségekre fókuszáló rövidfilmet rendezett: a Bianka a cigánygyil­kosságokról, a tavalyi torontói filmfesztiválon bemutatott Sintér a kilakoltatásokról szólt. Legfrissebb munkája, a Febiofesten látható Dialógus humoros fikció, amely a nigériai Moses és egy keletnémet pár párhuzamos történetén keresz­tül a menekültkérdést feszegeti. Fabricius Erdély Mátyással, a Saul fia operatőrével 2016 nyarán for­gatott szerbiai helyszíneken és az Európa szélén felhúzott kerítésnél. Lichter Péter 2002 óta készít kí­sérleti filmeket, az elmúlt években több mint százhatvan nemzetközi filmfesztiválon és avantgárd fil­mes rendezvényen vetítették a munkáit, például a New York-i Tribeca Filmfesztiválon, a Rotter­dami Filmfesztiválon, a wiesba- deni GoEasten, 2016-ban készült alkotása, a super 8-as kamerával forgatott Non-Places: Beyond the Infinites egy neves francia antro­pológus, Marc Augé Nem-helyek című esszéjének elméletét ütköz­teti Stanley Kubrick 2001: Űro- düsszeia című klasszikusának hangjaival, különböző autópálya­pihenőkről készített felvételek fel- használásával. Borbás Dávid Wartburg című rövidfilmje egy 2010-ben megtör­tént abszurd és tragikus postarablás eseményeit, körülményeit kísérli meg felidézni: két tisztességes csa­ládapa filmekből felkészülve, saját Wartburggal indult rabolni, de a tököli börtön előtt lerobbant a ko­csi. Az alkotás tavaly elnyerte az Aranytojást, az Emir Kusturica ál­tal alapított szerbiai film- és zenei fesztivál, a Kustendorf födíját. Az Európa közepén verseny­szekció legjobb alkotásait Pozsony után több vidéki városban - példá­ul Kassán, Besztercebányán, Lé­ván-is láthatja a közönség. (as)

Next

/
Oldalképek
Tartalom