Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-15 / 38. szám, szerda
Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2017. február 15., szerda, 11-12. oldal Komárom. A Magyar Területi Színház első székházának helyén, az Eötvös és a Fürdő utca sarkán avattákfel január 30-án, a MATESZ első bemutatójának 64. évfordulóján az Aranyember szobrát, Gáspár Péter szobrászművész alkotását. A szoborállítás ötlete Konrád József (a MATESZ alapító tagja, művészeti vezetője) özvegyének, Márta asszonynak a nevéhez fűződik, kezdeményezéséhez csatlakozott a Teátrum Színházi Polgári Társulás. A szobor talapzatát, amelyre rávésték a MATESZ alapító tagjainak nevét, 2012-ben, a színház megalakulásának 60. évfordulóján leplezték le. Azóta folyt a gyűjtés a szobor elkészítésére, adományoztak magánszemélyek, vállalkozók, pártok és intézmények is. Dráfi Mátyás színművész a szoboravatón úgy fogalmazott: az aranypalástos alak egy színészt ábrázol, ezer arcával együtt, ezért arctalan. Az aranyember ugyanis mind a húsz alapító tag lehetne, akik a legtávolabb eső, legkisebb falvakba is eljuttatták a magyar kultúrát, lerakva a felvidéki magyarszínjátszás alapjait. (V. Krasznica Melitta felvétele) Jubileumi kiállítás a Barsi Múzeumban Nécsey József múzeumalapító értékes gyűjteményét mutatják be a Barsi Múzeum jubileumi évében (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Kilencven évvel ezelőtt alapították a lévai múzeumot, az első Néceey-szobát a városházén nyitották meg. ITflTil Kalendáriumot adott ki a Barsi Múzeum vezetése a megyei fenntartású intézmény megalakulásának kilencvenedik évfordulójára. A jubileumi évben gazdag programot kínálnak a látogatóknak. A Barsi Múzeumot Nécsey József verebélyi postamester alapította, aki 1927-ben a városnak adományozta értékes magángyűjteményét. A jeles évfordulót a Nécsey család gyűjteményének bemutatásával kezdték meg. Régészeti leletek, festmények, köztük fia, István festményei, továbbá levéltári anyagok, könyvek és néprajzi tárgyak kerültek a múzeumba, ezekből készült a most bemutatott válogatás. Az első múzeumot a városházán nyitották meg. Később a gyűjtemény a lévai születésű Kittenberger Kálmán afrikai útjairól hozott tárgyakkal gyarapodott. Kriek Jenő, az akkori magyar könyvtár vezetője volt a múzeum első gondnoka. A múzeum gyűjteményét 1954-ben az egykori ferences rendi kolostorba helyezték át. 1958-ban költöztették át az intézményt a Dobó-kastély várához tartozó kapitányi épületbe, amely 1960-ban kapta a Barsi Múzeum nevet. Alt Ernő lévai gyógyszerésznek köszönhetően állandó gyógyszerészeti kiállítással bővült az anyag, régészeti kiállítást hoztak létre, és megnyitották a Nécsey József Galériát. A lévai Dobó-kastélyban a jubileum évében a komáromi Duna Menti Múzeum fennállásának 130. évfordulójáról is megemlékeznek, kiállítást terveznek továbbá a fényképészet száz évéről és az atomerőmű miatt felszámolt Mohi községről. Az érdeklődők március 12-ig tekinthetik meg a Nécsey család gyűjteményét bemutató jubileumi kiállítást. Ismeretterjesztő előadásokra, szemináriumokra, valamint alkotóműhelybe és koncertekre várják a múzeumba a látogatókat. „Ez nem vers, hogy csak úgy véget érjen” V. KRASZNICA MELITTA Versvideókat készít a két komáromi egyetemi hallgató által alapított VideéDuo. Egy gólyatábori ismeretségből, majd egyetemi barátságból született a Paksi Dávid és Károly Zsolt alkotta, versvideókat készítő VideóDuo. „Valami újat szerettünk volna létrehozni, tudomásunk szerint ezzel a műfajjal régiónkban nem foglalkozik senki - mondta Károly Zsolt, a Selye János Egyetem magyar-hitoktató szakos hallgatója, aki középiskolás tanárainak, Tóth Ivettnek és Hajtman Erikának köszönheti, hogy megszerette a verseket. — Verséneklő együttesek sorra felbukkannak, de versvideókkal még nemigen találkozunk.” Középiskolás évei végén maga is próbálkozott versírással, később maradt inkább a versolvasásnál, elsősorban a 19. századi és 20. század eleji magyar líra ragadta meg. A verseket Zsolt választja ki, Dávid pedig, aki a Selye Egyetem matematikainformatika szakos hallgatója, a csapat „műszaki szekcióját” képviseli, ő forgatja a videókat, vágja az anyagot. Bár azt is hozzáteszi, hogy közös munkájuk hatására egyre gyakrabban vesz elő ő is egy-egy verseskötet. Különböző helyszíneken forgatnak, az adott vers hangulatának megfelelően, a belvárosban, a Duna-parton, az erődben, de Ady Endre Imádság háború után című versének hátteréül például a kamocsai hadijátékok szolgáltak. A klipekben barátaik, ismerőseik szavalnak, illetve közreműködnek. „Napjainkban nagyon kevesen olvasnak verseket, ezért is gondoltuk, hogy új megközelítésből mutatjuk be irodalmunk gyöngyszemeit, hátha így több emberhez eljutnak - magyarázták a fiúk. — Lehet, hogy valaki a neten szörfözve véletlenül ráakad valamelyik videónkra, megnézni, netán megtetszik neki, és a következő klipre is rákattint, vagy leemel a polcról egy verseskötetet. Ha ez így van, már tettek valamit a versek népszerűsítéséért.” Úgy vélik, az alap- és középiskolai irodalomóráknak is színfoltjai lehetnek az általuk készített néhány perces videók, és a pedagógia egy új ágába, a szabadidőpedagógiába is jól illeszkednek. Tavaly 10 klipet készítettek, idén szintén legalább ennyivel szeretnének jelentkezni. Simon Márton költőtől „kölcsönzött” mottójuk is híven tükrözi ezt a törekvésüket „Ez nem vers, hogy csak úgy véget érjen”. A VideóDuo eddigi munkáit a youtube-on vagy Facebook-oldalukon lehet megtekinteni.
