Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-15 / 38. szám, szerda
101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2017. február 15.1 www.ujszo.com Farsang a Medvei Szociális Otthonban mm A február nem szólhatott másról a Medvei Szociális Otthonban, mint a farsangról. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak mulatságok, bálok, népünnepélyek ideje. A farsang csúcspontja a karnevál, a télbúcsúztató. Otthonunk lakói izgatottan, lelkesen készültek az ünnepségre. Február 9-én a medvei kultúr- házban rendeztük a hagyományos farsangi karnevált, melyen jelen voltak Nagyszombat megye képviselői, a magyarországi, nyúli intézmény és a környező szociális intézmények: Felbár, Lég, Eperjes, Ekecs, Izsappuszta vezetői és lakói. A szórakozás látványos jelmezes felvonulással kezdődött, melyen bemutatkoztak az intézmények. Voltak, akik zenés-táncos bemutatóval készültek, mások akrobatákat megszégyenítő előadást mutattak be, és felismerhettünk a szereplők között filmcsillagokat is. Az otthonok lakói közül szinte mindenki jelmezbe bújt, tigrissel, pókemberrel, almafával, kalózzal, lovaggal, vagy madárijesztővel találkozhatott az, aki részt vett a farsangi karneválon. Természetesen a humor sem hiányozhatott: mindenki együtt nevetett a Buszmegállóban című kabarén, melyet a medvei otthon lányai adtak elő. A meglepetésvendég sem hiányozhatott a karneválról. Ez alkalommal a dunaszerdahelyi Dunaág Néptáncműhely szórakoztatta a vendégeket Volner Nagy Melinda vezetésével. Miután mindenki bemutatta a produkcióját és lezajlott a felvonulás is, kezdődhetett az evés- ivás és a vigadalom. A jó zenéről a Csipet-csapat zenekar gondoskodott. Az otthonok lakói végigtáncolták a délutánt, élvezték az önfeledt pillanatokat. Mindezért külön köszönet illeti a szponzorainkat, akik évek óta támogatják intézményünket. (bese) A Medvei Szociális Otthonban idén is felejthetetlen farsangot sikerült megrendezni (MSZO-feivétei) Kiértékelték a karácsonyi műsorokat SZAKÁL KINGA IWAliil A februári plénumon Lucia Ga- lambosová hivatalvezető-helyettes értékelte ki a karácsonyi vásárt, melyet december közepén rendeztek meg. Galántán a karácsonyi vásár december 15-én kezdődött és egy hétig tartott a városháza előtti téren. Volt műjégpálya, élő betlehem és kézműves-foglalkozás. A város 5500 eurót különített el a kasszájából a programra, 1500 euróval többek mint egy évvel korábban. A helyi alapiskolák tanulói, neves együttesek, galántai csoportok léptek fel, 240 gyerek és 190 felnőtt. A karácsonyi vásárban a kereskedők közel háromezer eurót fizettek a város kasszájába. A szilveszteri ünnepségre négyezer eurót különítettek el a város kasszájából. A karácsonyi vásár és a szilveszteri ünnepség költsége közel 12 ezer euró volt. Nyolcszáz eurós többlettel zárta a város vezetése a téli ünnepségeket. A képviselők elégedetlenek voltak a műsorvezetővel, és azt javasolták, hogy idén korábban, délután háromkor kezdjék a kulturális programokat. Szilveszterre nagyobb biztonsági intézkedéseket javasoltak, és szeretnék, ha jutna pénz a digitális visszaszámlálóra is. Elfogadták a Galántai Újság statútumát SZAKÁL KINGA Pénz van a lap kiadására, viszont a polgármester ás a képviselők nem tudnak megegyezni. rüT.Llr.l Elfogadták a képviselők a Galántai Újság statútumáról szóló határozatot. Peter Paška polgármester szerint a képviselők cenzúrázzák őt, amit alátámaszt Július Lőrincz, a Szlovák Köztársaság Médiatanácsának elnöke is, aki nem is hallott a Galántai Újság statútumáról. A Galántai Újság szerkesztőbizottsága 2015 novemberében benyújtotta közös lemondását, ekkor derült ki, hogy nincs egyetértés a Galántai Újság szerkesztőbizottsága, a polgármester és a szerkesztők között. Peter Paška szerint azért van konfliktus köztük, mert a tanács folyamatosan cenzúrázta a szerkesztőket. A tanács tagjai viszont azt mondták, csak véleményezték a publikációk terjedelmét, aktualitását, a tartalmát nem. A Gulag-emlókév zárásaként kiállítást nyitottak ás leleplezték a Pozsonybál elhurcoltak emléktábláját. POZSONY Pénteken nemzetközi Gulag- kutató konferenciát rendeztek a Balassi Intézetben. A közép-európai országok Gulag-kutatásainak eredményeit tárgyaló szakmai tanácskozás előtt a Csemadok székházában leleplezték a Pozsonyból elhurcoltak emléktábláját. Molnár Imre, az intézet igazgatója elmondta, a főváros lakossága teljesen kicserélődött, alig akadnak olyanok, akik emlékeznek 1945. június 29-re, amikor a pozsonyi magyarokat Moszkvába deportálták. „Ősszel Kisgéresben avattuk fel a Dél- Szlovákiából elhurcoltak központi emlékművét. Mostantól az ország nyugati felében is lesz egy hely, ahol emlékezhetünk, mécsest gyújthatunk” - nyilatkozta Molnár Imre. A szakmai fórum előtt megnyitották a Magyarok a Szovjetunió táboraiban A lap statútuma A kulturális bizottság szeptemberben j avasolta a városvezetésnek, hogy foglalják bele a napirendi pontokba az újság alapszabályainak megtárgyalását. Több hónapos várakozás után a városvezetés decemberre készült el a lap statútumával, amelyet a képviselők nem fogadtak el. Helyette javaslatot tettek az általuk megfogalmazott alapszabály elfogadására. Azt követelték, hogy a főszerkesztő kiválasztása és a kiadó posztjára meghirdetett közbeszerzési pályázat legyen nyilvános. A lap statútuma szabályozza annak jogait, feladatait és tartalmát, a kiadó, a főszerkesztő, a szerkesztőkjogait és kötelezettségeit, a szerkesztőbizottság szerepét és feladataik a lap finanszírozását, kiadását és forgalmazását. Van vagy nincs cenzúra? Miután a lap statútumát a múlt heti plénumon elfogadták a képviselők, Paška elmondta, nem ért egyet a képviselőkkel. Hogy álláspontját alátámassza, felolvasta Július Lőrincz értékelését a lapról. „A képviselők által megfogalmazott statútum Köteles László a málenklj robotról és a kelet-szlovákiai deportálásokról beszélt (A szerző felvétele) című kiállítást a Csemadok székházában. A konferenciát a tavaly meghirdetett Gulag-emlékév záró programjaként szervezte meg az intézet. Hazai, magyarországi, csehországi és lengyelországi történészek tartottak előadást. Az első blokkban a középeurópai országok Gulag-kutatási teret enged a cenzúrának és megsérti az etikai elveket. A lap statútumának elfogadásától vagy el nem fogadásától függetlenül a lapot továbbra is a polgármester irányítja” - áll az értékelésben. A képviselők kérdőre vonták a polgármestert, ő csak annyit mondott, joga van nem aláírni a határozatot, a helyzetről tovább tárgyalhatnak. „Szó sincs cenzúráról, a szabályok ugyanúgy vonatkoznak a képviselőkre, mint a polgármesterre” - mondták a képviselők. Paška elmondta, a kulturális minisztériummal való konzultálás után és Július Lőrincznek a javaslata alapján jött létre a nyilatkozat. „Nem tudok semmit a Galántai Újság statútumáról. Nem láttam, sem a polgármester, sem a kulturális minisztérium nem juttatta el hozzám” - nyilatkozta lapunknak a médiatanács elnöke. A polgármester annyit mondott, nem egyeztetett Lőrinczcel a statútumról. Az önkormányzat lapja 1992 óta jelenik meg, karácsonykor és januárban szponzorok támogatásából adták ki, szlovák nyelven. A magyar mutációra, a fordításokra már nem jutott az összegyűjtött pénzből. konferencia eredményeit ismertették az előadók. Ezt követően a Dél-Szlovákiából elhurcolt magyarok tragédiáját elemezték, bemutatták az Ártatlan bűnösök című dokumentumfilmet. Köteles László, a Csemadok országos alelnöke a málenkij robotról, valamint arról is beszélt, hogyan és hova deportálták a magyarokat Kelet- Szlovákiából. „A málenkij robot nem háromnapos munkát jelentett, ez sosem hangzott el. Három napra elegendő élelmiszert kellett magukkal vinniük a deportáltaknak” - magyarázta Köteles László. Janek István és Szarka László, magyarországi történész Esterházy János elfogásáról és a Gulagon töltött éveiről, az ellene hozott ítéletekben megjelenő kollektív bűnösség elvéről tartott előadást. A konferenciát záró összefoglaló blokkban Seres Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének kutatója számolt be a magyar és német hadifoglyok repatriáctójáról. Seres lapunknak elmondta, két statisztika is létezik a hadifoglyok számáról, az orosz levéltárakban őrzött dokumentumok egy része szabadon hozzáférhető, azonban vannak titkosítottak is. Nemzetközi Gulag-kutató BARTALOS ÉVA Madárlesen a Dunánál a ragadozómadár-védőkkel A rétisasok több évtizedig kerülték a környéket, 1998- ban tértek vissza a Duna menti rétekre. IMHÜin A hétvégén madárlest szervezett a körtvélyesi víztározónál a Szlovákiai Ragadozómadár-védő Egyesület. A résztvevők a vízi madarak mellett megfigyelhették a Duna közelében fészkelő rétisasokat is. Az egyesület közleménye szerint télen több vízimadár fészkel a Dunacsúnhoz közeli Duna-parton. Ludakat, kacsákat, kárókatonákat, gémeket és rétisasokat is láthattak a résztvevők. „Szlovákiában a Duna menti rétek madárvédelmi körzetben van a legtöbb vízimadár” - közölte az egyesület. A rétisas számyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert, a tojó súlya 8 kilogramm is lehet, ezért is nevezik repülő ajtónak a szigorúan védett ragadozó madarakat. Lucia Deutschová, az egyesület tagja közölte, télen több rétisas rak fészket a Duna környékén. Észak-Európából - EsztorRepülő ajtók a Csallóköz felett (T omáš Bendekovič felvétele) szágból, Finnországból és Lapp- földről is - érkeznek egyedek a Duna menti rétek védett területre, ahol a legtöbb rétisas fészkel. Az utóbbi években 5-6 pár is itt telelt át. Mivel a Duna ritkán fagy be, télen is találnak táplálékot a ragadozó madarak. Az egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy 1964-ig figyelték meg Szlovákiában a rétisasokat, amelyek 1998-ban tértek vissza. Kérdéses, hogy a ragadozó madarak miért kerülték el több évtizedig a térséget. Feltehetően a vadászat, a fészkek kifosztása, a környezet kémiai szennyezése miatt. „A rétisasok visszatérése bizonyíték lehet arra, hogy tanultunk a múltból. Fel kell hívni a figyelmet a vízfelületek védelmére, amelyek az emberek számára is ugyanolyan fontosak” - mondta Jozef Chavko, a madárvédők elnöke. Hozzátette, az ellenőrizetlen fakitermelés, a nem őshonos fák telepítése, a vízszennyezés és a ragadozó madarak kiirtására irányuló tevékenységek - a vadászat és a mérgezés - továbbra is aktuális problémát jelentenek, (béva)
