Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-15 / 38. szám, szerda

2 KÖZÉLET 2017. február 15.1 www.ujszo.com Nem tárgyaltak Fico leváltásáról Matovič plakátjai verték ki a biztosítékot (TASR-feivétei) IBOS EMESE Pozsony. Az új házszabály sorozatos megsértése, cirkusz, veszekedés, vádaskodás és egymás sértegetése - dióhéjban így lehet jellemezni a Robert Fico kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány tárgyalását, a rendkívüli parlamenti ülés mindössze fél órát tartott. A Robert Fico kormányfő me­nesztéséért összehívott rendkívüli parlamenti ülés számonkérés és fe­lelősségre vonás helyett mindössze Andrej Danko (SNŠ) házelnök és Igor Matovič, az OCaNO-NOVA elnökének erőfitogtatásába torkol­lott. A kormányfő fejét a kaotikus energiaárak emelése miatt követelte az ellenzék. Bár Robert Fico meg­jelent a tanácskozáson, nem jutott szóhoz. A plénum ugyanis nemcsak a rendkívüli ülés megnyitását sza­vazta meg, hanem egyben arra is rá­bólintott, hogy a programpontról 19 óra után is tárgyaljanak a képvise­lők. Andrej Danko nem tette lehe­tővé Igor Matovičnak, hogy ügyren­di javaslatot tegyen, mellyel a sza­vazás előtt épp az esti tanácskozás elvetését akarta beterjeszteni. Matovič szerint ugyanis előre vár­ható volt, hogy a koalíció élni fog ezzel a szerinte zaklatásnak minő­síthető praktikával. Ezt követően Igor Matovič a bi­zalmatlansági indítvány beteijesztő­jeként megsértette a házszabályt, ki­sebb plakátokkal a kezében lépett a pulpitushoz. A januártól hatályos házszabály viszont minden vizuális és audiovizuális segédeszköz használa­tát tiltja a tanácsteremben. Matovič azzal érvelt, hogy azok szerves részét képezik a hivatalosan benyújtott bi­zalmatlansági indítványnak, melyet minden képviselőhöz eljuttatott. A plakátokat többszöri felszólítás után sem volt hajlandó eltávolítani. Pár perces szócsatát követően Danko ki­utasította Matovičot a tanácsterem­ből és összehívta a házbizottságot. Igor Matovič a tegnapi napra abszen- ciát kapott a házelnöktől, a házsza­bály megsértése miatt pedig Danko eljárást kezdeményez Matovič ellen. Mivel a bizalmatlansági indítvány betelj esztője Igor Matovič volt, más képviselő pedig nem terjeszthette a plénum elé a javaslatot, a házelnök a rendkívüli ülést csütörtökre halasz­totta. Matovič fellépésével az SaS sem azonosult. „Sajnáljuk, hogy ma nem került sor a szakmai vitára, nem kí­vánunk azonban beavatkozni a ház­szabályról szóló személyes vitába” - közölte Katarína Svrčeková, a párt szóvivője. A felek később is folytatták a sár­dobálást. A házszabály megsértése mellett egymás vulgáris sértegetése is terítékre került. Az elsőbbségért viszont már Bugár Béla (Híd) és Igor Matovič versengett. Danko mellett koalíciós partnerei is sorban kiáll­tak. Matovič pedig úgy fogalmazott, hogy a következő tanácskozásra plakátok nélkül érkezik. A kormány előtt a Kisebbségi Alap Pozsony. A kormány a febru­ár 22-i ülésén tárgyalja a Ki­sebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt, tájékoztatta la­punkat Rigó Konrád, a Híd­jelölte kulturális államtitkár. „Tárcaközi egyeztetésen két hónap alatt közel 200 vitaanyag érkezett” - mondta Rigó. Sze­rinte veszélyben volt az alap 8 millió eurós éves támogatása is. „A tárcaközi egyeztetésben több alkalommal meg kellett véde­nünk a törvényt, de most már biztos a 8 milliós keret és a kul­turális önrendelkezés is - állítja az államtitkár. - A 195 módosí­tójavaslatból számos hozzászó­lást, jogtechnikai javaslatot be­építettünk a törvénybe.” A szlo­vákiai magyar kultúrára több mint 4 millió eurót fordítanak. A döntéshozókat az egyes kisebb­ségek a kulturális szervezetek közgyűlésén, demokratikus úton választják meg. A testületek maguk döntenek a pályázati ki­írások tartalmáról és céljairól. Minden kisebbség saját maga határozza meg prioritásait, a tá­mogatás formáját, és maga dönt a pályázatok sorsáról. A megvá­lasztott testületek döntései kö­telező érvényűek az intézmény igazgatója számára. (ipi) DEMECS PÉTER A bevásárlóturiz­must - elsősorban az élelmi­szerek iránti keresletet - nemcsak a termékek ára, hanem minősége is befolyá­solja. Nem véletlenül utaznak hetente sokan Ausztriába, hogy ott jobb minőségű mosó­port, tej- vagy hústerméket, finomabb italt vegyenek. Pozsony. A Szlovák Állategész­ségügyi és Élelmiszeripari Felügye­lőség (ŠVPS) legutóbbi vizsgálata is igazolta, hogy sok termékre tovább­ra is érvényes, ami nyugati, az jobb minőségű és nemegyszer finomabb. Természetesen ebben sem lehet ál­talánosítani, viszont az biztos, hogy van mit irigyelni azoktól, akik na­ponta osztrák élelmiszerboltokban vásárolhatnak. Azon túl, hogy a ter­mékek minőségében gyakran nagy a különbség, a kínálat is sokkal gaz­dagabb nyugaton. Felmérés mérvolt Szlovákiában legutóbb 2011-ben végeztek átfogó termék­összehasonlító ellenőrzést - akkor több országban vásárolt termékek minőségét hasonlították össze -, mely során arra a következtetésre ju­tottak, hogy a legnagyobb világcé­gek Nyugat-Európában ugyanabból a termékből jobb minőséget árulnak, mint Közép-Kelet-Európában. Az akkori vizsgálat például rámu­tatott, hogy az Ausztriában kapható Coca-Cola íze és összetétele nagy­mértékben eltér a Szlovákiában kaphatótól. A gyártó először ezt az­zal magyarázta, hogy az italt minden országban a nemzeti ízekhez igazít­ják. Miután kiderült, hogy a gyár­táshoz nyugaton cukrot és keleten jóval olcsóbb, kukoricából kivont izoglukózt használnak, a társaság képviselői már szűkszavúan gyártá­si megfontolásokra utaltak. Hogy ez pontosan mit jelent, üzleti titokra hi­vatkozva nem árulták el. Hasonló magyarázattal szolgált a gyártók többsége. Az akkor ellenőrzött Mil­ka csokoládénál kiderült, hogy az osztrák termék kakaótartalma ma­gasabb, amit százalékban a csoma­golás elülső oldalán láthatóan fel­tüntettek -, a szlovák csomagoláson a kakaótartalom helyén azt ábrázol­ták, hogyan kell a csomagolást ki­bontani. Több színezék Az ŠVPS idei ellenőrzése csak igazolta, hogy ezen a téren semmi sem változott, például a Szlovákiá­ban forgalmazott kólát továbbra is izoglukózzal ízesítik. A laboratóri­umi tesztek során több szempontot vizsgáltak, a termékek összetételére, az allergének mennyiségére össz­pontosítottak, ám speciális vizsgá­latnak vetették alá az egyes élelmi­szerek ízét is. Több pozsonyi üzletben vásárolt termékben az Ausztriában kapható­hoz képest alacsonyabb volt a hús­tartalom, magasabb a zsírtartalom, kisebb volt a termék súlya, s jóval több ízesítőszert vagy egyéb adalék­anyagot tartalmazott. Míg az ellen­őrzött, Szlovákiában vásárolt Earl Grey teástasak papírból készült, ad­dig az osztrák csomagolásban jobb minőségű alumíniumtartalmú ta- sakban, ami befolyásolta a tea ízét. Ráadásul az osztrák tasak két gramm teát tartalmazott, a Pozsonyban vá­sárolt csak 1,65 grammot. Egy egyszerű literes Clever na­rancslének a színében és ízében is jelentős különbségek voltak, a Szlovákiában kapható dzsúszban az édesítőszer íze dominált, míg az osztrák változat íze és színe is sok­kal jobb volt. „A vásárlónak joga van arra, hogy ugyanolyan minőségű terméket vá­sároljon idehaza, mint külföldön. Nem helytálló az az érvelés, hogy a vásárlók előnyben részesítik a regi­onális ízeket, ugyanis nem várják, hogy a termékekben kevesebb hús vagy több tartósítószer lesz” ­mondta Gabriela Matečná (SNS) földművelésügyi miniszter. Tiltakoznak A ŠVPS Szlovákiában a Lidi áru­házban vásárolt termékeket, s a há­lózat tegnap tiltakozott a nyilvános­ságra hozott eredmények ellen. „A baracklekvárnál semmilyen kü­lönbséget nem találtak, a sertéshús­nál, mozzarella sajtnál pedig csak olyan minimális eltéréseket, melyek nincsenek hatással a termék ízére és minőségére. Ráadásul a sajtokat az osztrák és szlovák Lidi számára el­térő gyártók készítik, így eltérő a gyártási folyamat is” - közölte saj­tónyilatkozatban az áruházlánc az­zal, hogy minden 27 országban működő üzletükben garantálják a termékek azonos minőségét ugyan­úgy, mint a Szlovákiában levő 127 boltjukban. Mi a különbség oka? A földművelésügyi miniszter sze­rint a gyártók nemegyszer azért vál­toztatják meg a termékek összetéte­lét, hogy csökkenteni tudják az árát. Mielőtt beléptek a szlovákiai piacra, felmérték a lakosság vásárlóerejét, és ehhez igazították a termékek mi­nőségét. Matečná szerint viszont az egyes világcégeknél ezek a felmé­rések több évtizedesek lehetnek, s akkoriban a lakosság életszínvonala jóval alacsonyabb volt Szlovákiá­ban, mint Ausztriában. „Jelenleg már nincs oka annak, miért kellene Szlo­vákiában ilyen eltérő összetételű termékeket árulni” - mondta Matečná. A minőségbeli különbség további oka lehet az eltérő adómegterhelés — véli Matečná. „Ausztriában az élel­miszerek áfája öt százalékon kezdő­dik, nálunk az alacsonyabb, tízszá­zalékos áfa csupán néhány termékre érvényes. Megvizsgáljuk, milyen hatása van az élelmiszerekre vonat­kozó alacsonyabb áfának” - vála­szolta Matečná arra a kérdésre, más termékek áfáját is csökkentik-e. Különbségek a termékekben ► Vaníliás puding/ Puding vanille mit sahne: különbségek az összetételben; az osztrák termék az összes vizsgált szempontból jobb eredményt ért el. ► 10 darab fagyasztott halrudaeska/lglo 10 Fischstäbchen: a szlovák terméknek alacsonyabb volt a halhústartalma. ► Clever narancslé/Clever orange lightzuckerreduziert: az osztrák termék íze és minősége jobb volt, kevesebb édesítőszerttartalm azott. ► Coca-Cola: cukor helyett izoglukózzal ízesítik a Szlovákiában árusított italt. Eltérő minőségű termékeket árulnak keleten a világmárkák ‘ m ———fc. ■ IBIIL , wmá'éiM Az osztrák és szlovák élelmiszerek között gyakran jelentős minőségbeli különbségek vannak (Gábriel Kuchta felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom