Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-14 / 37. szám, kedd
2 | KOZELET 2017. február 14.1 www.ujszo.com Nem sietnek gátat vetni az erőszaknak Minden harmadik nő találkozott már partneri erőszakkal (jánKrošiák felvétele) FINTA MÁRK Ján Richter szociális ás családügyi miniszter tavaly nyáron és kora ősszel még fogadkozott, hogy decemberre Szlovákia is ratifikálja a nők elleni és a családon belüli erőszakról szóló isztambuli egyezményt, erre azonban eddig nem került sor. Magyarországon sem igyekszik a kormányzat, bár az ellenzéki és civil nyomás egyre nagyobb. Szlovákia még 2011 májusában írta alá az Európa Tanács kulcsfontosságú, átfogó egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Az egyezmény célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme, valamint az, hogy az elkövetők ne úszhassák meg büntetlenül az erőszakoskodást. Megállapít egy sor bűncselekményt, például a nők nemi szervének megcsonkítását vagy a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást, az aláíró államoknak így a jogszabályaikban eddig nem szereplő bűncselekményi formákat kell meghatározniuk. Az egyezmény végül 2014 augusztusában lépett életbe, miután megfelelő számú ország ratifikálta - ezt egyébként elsőként Törökország tette meg 2012- ben. Az egyezmény elfogadása ugyan hivatalosan az EU-tagállamok többsége számára prioritás, ám több konzervatív szervezetnek gondja van vele. Azért bírálják az egyezményt, mert szerintük egy legitim cél, a nők elleni erőszak felszámolásának örve alatt a megállapodás révén szerepet kaphat a nemzetközi jogban a „genderszemlélet”, és maga az egyezmény radikális feminista ideológiára épül. Évek óta halasztgatják Szlovákia, bár az első aláírók között volt, immáron csaknem hatodik éve halogatja az egyezmény ratifikálását. A szlovák EU-elnökség egyik feladata az volt, hogy konszenzust érjen el a tagállamok között a ratifikálással kapcsolatban - úgy, hogy a folyamat még le sem zárult Szlovákiában. Ján Richter szociális és családügyi miniszter az EU- elnökség kezdetén azt ígérte, 2016 végéig igyekeznek lezárni a folyamatot - elmondása szerint azért húzódik sokáig a történet, mert Szlovákia előbb bele szeremé építeni a jogrendjébe a vonatkozó intézkedéseket, az után ratifikálni az egyezményt, míg más tagállamok ezt épp fordítva csinálják. A szociális és családügyi minisztérium kérdésünkre, miért nem ratifikálta még Szlovákia az egyezményt, azt válaszolta, jelenleg is dolgoznak az ügyön. Oľga Pietru- chová, a minisztérum esélyegyenlőségi osztályának igazgatója szerint Szlovákia törvénykezése már nagyrészt eleget tesz az isztambuli egyezményben foglaltaknak, de jelenleg az igazságügyi minisztériummal karöltve azt elemzik, mi hiányzik még. „Ezután döntünk arról, szükséges-e módosítani további vonatkozó törvényeket” - mondta az Új Szónak. Hozzátette, az igazságügyi minisztérium műhelyében előkészítési fázisban van egy, a bűncselekmények áldozatait védő törvény, mely a családon belüli és párkapcsolati erőszak áldozataira is vonatkozik majd. Budapest nyomás alatt Magyarországon - mely 2014-ben írta alá az egyezményt - Szlovákiához hasonlóan azt ígéri a kormányzat, hogy hamarosan ratifikálják az egyezményt. Itt ugyanakkor jóval élénkebb a téma a sajtóban, és az ellenzék és a civil szféra nyomása is nagyobb a kormányzatra - nemrégiben például nőjogi szervezetek követelték, hogy az Orbán-kormány tegyen végre pontot a folyamat végére. A kormány ugyanakkor nem igyekszik lezárni a történetet: bár már 2013-ban felállt egy nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó tárcaközi munkacsoport, mely az egyezményhez való csatlakozás előkészítését is feladatul kapta, a csoport üléseinek jegyzőkönyvei nem nyilvánosak, így sem az ellenzék, sem a civilek nem ellenőrizhetik, hogyan halad a folyamat. Feladat ugyanakkor van bőven, hiszen a ratifikáláshoz módosítani kell a magyar büntető törvénykönyvet, illetve több intézményrendszert is létre kellene hozni - nincs például törvényi garancia arra, hogy az ügyészek a családon belüli és a szexuális erőszak minden (és ne csak a súlyosabb) formája ellen büntetőeljárást indíthasson, de a rendőrök sem kapnak megfelelő szakmai képzést ezen a téren. A magyar igazságügyi minisztérium a 24.hu portálnak azt válaszolta, az egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztés közigazgatási egyeztetése folyamatban van, és „az egyeztetésre küldött tervezet hamarosan megtekinthető lesz a kor- many.hu oldalon is”. Hozzátették: a közigazgatási egyeztetés lezárását követően dönthet a kormány a tervezet elfogadásáról és annak Országgyűlés elé terjesztéséről. A migrónsokra fogják A kormánypolitikusok részéről ugyanakkor nem tapasztalható komolyabb véleménynyilvánítás a témában. Nemrégiben az öt ellenzéki párt képviselői, beleértve a Jobbikot is, egy asztalhoz ültek egy konferencián, hogy megvitassák a Magyarországon egyre jobban eldurvuló családon belüli erőszak megfékezésének kérdését, és megállapodtak abban, hogy szakértői szinten együttműködnek egy közös gyermekvédelmi charta kidolgozásában. A szervezők meghívását egyetlen kormánypárti politikus sem fogadta el. Január végén ugyanakkor Hídvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményt adott ki a témában. Azt írta: „A nőkre jelenleg a bevándorlás és a migránsok betelepítése jelenti a legnagyobb veszélyt Európában. Ahol a migránsok megjelentek, ott ugrásszerűen megnőtt a nők és a gyermekek elleni erőszakos bűncselekmények száma. Ugyanazok most, akik egy kerékasztalnál szavakban a nőkért aggodalmas- kodnak, együtt akadályozták meg, hogy a parlament elfogadja a migránsok betelepítését megtiltó alaptörvény-módosítást.” Az EU bécsi székhelyű, alapjogokkal foglalkozó ügynökségének (FRA) 2014-es tanulmánya szerint az EU-ban minden harmadik nő legalább egyszer életében áldozata volt fizikai vagy szexuális erőszaknak. Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint minden héten legalább egy nőt meggyilkol partnere vagy volt partnere, és a nők 23 százaléka élt át valamifajta fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnerétől. A szlovákiai adatok nem kevésbé riasztóak, a nők csaknem 28 százalékával viselkedett erőszakosan jelenlegi vagy volt partnere. Kérdőre vonta Kotlebát a megyei közgyűlés ÖSSZEFOGLALÓ Marian Kotlába besztercebányai megyefőnök pártja, a ĽSNS egy idegenforgalmi kiállításon a megye standjánál osztogatta saját matricáit. Kotleba a megye információs havilapjában is saját politikai formációját propagálja. Ez már kiverte a biztosítékot a közgyűlésben is. Besztercebánya. A megyei közgyűlés ülésén több képviselő is kérdőre vonta a szélsőséges megyefőnököt a matricák miatt, és követelték, hogy törölje a Bystrický kraj (Beszterce megye) elnevezésű „havilapot” a megye honlapjáról. Ľubomír Motička megyei képviselő szerint Besztercebánya megyének az idegenforgalmi kiállításon természeti szépségeit és történelmét kellett volna reklámoznia, ám Kotlebáék mégis magukat reklámozták. „Sok ilyen kiállítást láttam külföldön, ilyet még önkényuralmi rendszerek diktátorai sem engednek meg maguknak” — jelentette ki. Szerinte a besztercebányai megyeháza pártközponttá változott. Kotleba nem lát problémát abban, hogy Besztercebánya megye standjánál pártjának matricáit is osztogatták, ezzel szerinte nem okozott kárt senkinek, és az emberek teljesen ingyen kaptak valamit pluszban. A megyei információs lapot sem fogja levetetni a megyei honlapról, szerinte nagyon furcsa lenne, ha a megyefönök mindent megtenne, amit egyes képviselők kitaláltak. Kifogásolta, hogy a megyei képviselők egyetlen eurót sem adtak neki a Bystrický kraj elődjére, a Náš kraj (A mi megyénk) havilapra. „Aztán pedig csodálkoznak, hogy ilyen nem megszokott módszerekkel oldjuk meg a dolgot. Minden akció reakciót szül, ez saját döntéseik következménye” - mondta. A Smer és a KDH képviselői frakciója erre válaszul közölte, azért nem adtak Kotlebának pénzt a megyei lapjára, mert abban nem a megye életéről írtak, hanem egyetlen embert és annak pártját dicsőítették benne. (fm, TASR) Ismét téma a buszpénz IBOS EMESE Módosítanák az utaztatási támogatás feltóteleit, csökkenne az oktatási intézményekre háruló adminisztrációs teher, bővülne az óvodai illetéket fizetők köre - csak néhány pont az oktatási intézmények finanszírozását szabályozó törvény módosító javaslatából. Pozsony. Peter Krajňák, a Híd oktatásügyi államtitkára úgy fogalmazott, a módosító javaslat célja, hogy személyre szabott és hatékonyabb finanszírozást vezessen be, és csökkentse az adminisztrációs terheket. „Jóváhagyása esetén pozitív értelemben vett nyomásgyakorlás alakul ki az iskolai klubokra és az iskolai étkezdékre” - közölte Krajňák. A tervezet egyebek mellett kibő- vítené az óvodai illetéket fizetők körét. Eddig a szükséghelyzetben levő szülőket felmentették az illeték fizetése alól. A tárca a gyakorlatban észlelt negatívumokra reagál a módosítással. Azt javasolja, hogy illePeter Krajňák (Somogyi Tibor felvétele) tékként a létminimum 15%-át fizessék a szülők. Az intézkedéstől azt váija, hogy az óvodák számára így ezeknek a szülőknek a gyerekei is „vonzóvá” válnak. Új szabályokat vezetnének be az alapiskolás és a speciális alapiskolát látogató diákok utaztatásának támogatására. Eddig utaztatási támogatást csak akkor igényelhettek a diákok, ha állandó lakhelyükön nem volt oktatási intézmény. A támogatást nem lehetett igényelni akkor sem, ha a diák állandó lakhelyén csak szlovák iskola működött, a gyermek pedig nemzetiségi iskolába szeretett volna járni. A módosítás értelmében a nemzetiségi iskolát látogató diákoknak isjáma atámogatás, ha olyan iskola nem működik az állandó lakhelyükön. Gondoltak a pedagógusokra is, a jövőben ugyanis a pedagógusok értékelésénél a kreditrendszeren belül gyűjtött kreditek mellett, melyek után 6 és 12%-os pótlék jár, figyelembe vennék a letanított évek számát is. Utóbbi kiegészítés a tervezet alapján akár 24%-os pótlékot is jelenthetne. A javaslat jelentősen módosítaná az iskolai klubok finanszírozását. Egyrészt azt javasolják, hogy ezek a klubok csak az iskolák mellett működjenek, másrészt pedig a javaslat alapján csak a klubokat ténylegesen látogató gyerekek után járna az anyagi támogatás. A tervezet eltörölne néhány nyomtatványt is, melyeket vagy duplán töltenek ki a pedagógusok, vagy az alkalmazottaira vonatkoznak, és ezért nem indokolt, hogy szerepeljenek az- oktatási programokban.
