Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-08 / 32. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. február 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 F elvillany ozva A világ bonyolult, mint az Árszabályozási Hivatal árképzése VERES ISTVÁN V agy levizelve. Minden­esetre nehéz elképzelni, hogyan érezheti magát az átlag hazai polgár, akinek van villany-, víz- és gázóra a nevén. Ha megnézi este a híradóban, hogy a kormány döntése értelmében mindezekért nem az idei, hanem a tavalyi árszabásnak megfelelően fog ismét fizetni, akkor nyilván meg­könnyebbül. Meleg árad szét a tes­tében, már csak azért is, mert gyor­san bedob egy stampedlivel, hisz ismét van rá oka (ok pedig, mint tudjuk, mindig akad). Bár nyilván úgy van vele, főleg a tavalyi év tör­ténései kapcsán, hogy ha az a sok esztelenség megtörténhetett, akkor talán minimum elvárhatjuk azt is, hogy az energiáért mostantól nem többet, hanem kevesebbet fizetünk. Ez lenne a rezsicsökkentés fantá­zianéven ismert csudafegyver, amely szociális érzésű politikusok vívmányaként terjed a térségben, az utóbbi években délről északi irány­ba, mint annak idején a Szerencse- kerék meg a Dallas. De ne térjünk el a tárgytól, hiszen az elmúlt hetekben nem más történt, mint hogy ve­szélybe került a rezsicsökkentés. Az Árszabályozási Hivatal ugyanis másként számlázott, mint tavaly, ami elsősorban a víz esetében sokak számára elég komoly megrendülést okozhatott. Ugyanis eddig annyi vízért fizettünk, amennyit fogyasz­tottunk, de mostantól a vízóráért is kellene, mint a gáz és a villany ese­tében. Pontosabban kellett volna, csakhogy nem néhány eurós emel­kedésről volt szó, hanem sok eset­ben több száz eurósról. Kaptak is sokan olyan számlákat, amelyektől kikerekedett a szemük. Fico viszont az emberek támaszaként vonult be annak idején a jelenünkbe, tegnap­előtt pedig a kamerák elé állt, és fel­szólította az embereket egy nagyon kellemes tettre: ne fizessék be eze­ket a számlákat, majd kapnak mási­kat. Aki pedig már befizette, vissza fogja kapni a különbözetet. Hiszen az államnak szerinte semmi, de semmi oka arra, hogy most, éppen most megemelje az energiaárakat. Miért is tenné ezt a polgáraival? Mondjuk az Árszabályozási Hivatal állítólag egy független intézmény, de most már legalább tudjuk, mitől független. Szóval szépen számláz­nak ismét a tavalyi szerint, és min­denki megnyugodhat. Meg is nyug­szik nyilván, akik meg nem nyug­szanak meg, azok majd megnyug­szanak attól, hogy az Árszabályo­zási Hivatal vezetőjét leváltották. Biztosan hibát követett el. Van ilyen. Ismét megmenekültünk. De csak addig, amíg meg nem kapjuk tavasszal a gázelszámolásról szóló csekket. Idén télen ugyanis pörög­nek a gázórák, mint a ringlispil. De akkor miért félünk a globális fel- melegedéstől? Ez a világ már majd­nem olyan bonyolult, mint az Ár­szabályozási Hivatal árképzése. A KORMÁNYZÁS HÁROM ŐSELEME A VÍZ. A VILLANY. A GÁZ. A LEVEGŐ FIZETŐSSÉ TÉTELÉN MÉG DOLGOZIK AZ ÁRSZABÁLYOZÁS (Cartoon izer) Walesa tovább tagadja ügynökmúltját Ismét hamisítványnak nevez­te az ügynökmúltjára utaló iratokat Lech Walesa Nobel- bókedijas volt munkásvezér, a Szolidaritás független szakszervezet egyik alapítója, későbbi lengyel államfő, reagálva ezzel a hamisítást kizáró írásszakértői elemzés múlt heti közzétételére. A lengyel Nemzeti Emlékezet In­tézete (IPN) egy hete tette közzé az elemzést, amely szerint Walesa ma­ga írta alá az együttműködésre vo­natkozó kötelezettségvállalást az egykori lengyel kommunista belbiz­tonsággal (SB). A volt államfő akkor a Nobel-díjasok kolumbiai találko­zóján tartózkodott, csak most hétfőn tért vissza hazájába. „Nálam is job­ban tudták az aláírásomat leírni” ­jelentette ki a volt elnök, azt állítva, hogy a neki tulajdonított iratok egyi­ke sem az ő szövege, és nem jelen­tésekről, hanem lehallgatott telefon­beszélgetések leiratairól van szó. A lehallgatásokból szerzett informáci­ókat szerinte a kommunista belbiz­tonság arra használta fel, hogy egy­más ellen fordítsa a rendszerváltás előtti ellenzékieket. „Megmondták, hogy elintéznek, nem hivatalosan, mert túl erős voltam, hanem ügy­nökként készítenek ki” - mondta. Szerinte a lengyel Nemzeti Emléke­zet Intézete (IPN) birtokába került iratok az ellene folytatott „törvény­telen háború” részei. „A bölcs em­berek az IPN-ben rájönnek erre” - jegyezte meg. Megaláztak, megsér­tettek - mondta, és a hazaszeretet de­ficitjének minősítette azt, hogy ilyen helyzetbe hozták. Magyarázat, el­lenőrzés nélkül hittek Kiszczaknak - mondta, arra utalva, hogy az IPN-nek az őt kompromittáló iratokat tavaly februárban Czeslaw Kiszczak volt kommunista belügyminiszter özve­gye adta át. Úgy értékelte, hogy az ügy tönkretette a Szolidaritás művét. „Most előléptetnek mindenkit, aki ellenem harcolt” - jelentette ki. Ki­látásba helyezte, megtesz mindent, hogy rendre utasítsa a hazaárulókat, az ostobákat, s közölte, hogy jogá­szai újabb írásszakértői véleményt készíttetnek. Walesa már többször hamisítványnak minősítette a tavaly februárban nyilvánosságra hozott terjedelmes beszervezési és munka­dossziéját, amely az 1970-ben aláírt együttműködési nyilatkozatát, vala­mint az 1976-ig az SB-nek adott je- lentéseif és a saját kezűleg aláírt be­vételi nyugtákat is tartalmazza. (MTI) Donald és Donald MARIÁN LEŠKO D onald Tusk, az Európai Tanács elnöke a máltai uniós csúcs előtt levelet írt valamennyi résztvevőnek. Megállapításait so­kan túlzónak és helytelennek tartják - főleg odahaza, Len­gyelországban -, ugyanis Tusk az Európai Unióra nézve külső fenyegetésnek nevezte az Egyesült Államok új kormányzatát, tagjainak nyugtalanító kijelentései miatt. Azonban az lenne a helytelen, hogyha a napnál világosabb tények ellenére az uniós vezetők tovább áltatnák ma­gukat az új amerikai kormányzattal kapcsolatban. Steve Bannon, Trump elnök tanácsadója és ideológusa, a Breitbart News portál vezetője megbízta embereit, hogy azt, amit véghezvittek az amerikai elnökválasztás előtt, most tegyék meg Hollandiában, Franciaor­szágban, Németországban és Olaszországban. A portál azokat a jelölteket fogja támogatni a felsorolt országok közelgő választásain, akik ugyan­olyan ellenségei az Európai Uniónak, mint maga Bannon. Ha ezek a poli­tikusok hatalomra jutnának a saját országaikban, az Európai Unió úgy omlana össze, mint egykor a Szovjetunió. Pontosat ez a deklarált célja Trump egy másik emberének, Ted Malochnak is. Üzletember, Trump kampányának lelkes támogatója, és most nagyon szeretne az EU-hoz de­legált amerikai nagykövet lenni. Nem is titkolja, hogy miért. Kijelentette, hogy ő is ott bábáskodott a Szovjetunió összeomlásánál, és most egy másik unió szétesését is szívesen végignézné. Továbbá nagyon szeremé, ha a közös pénz, az euró pár hónapon belül eltűnne. Az Európai Parlament fő pártcsaládjai egyetértenek abban, hogy Mai­loch nemcsak „az Európai Unió ellensége, hanem azoknak az elveknek és értékeknek is, amelyek alapszik a közösség”. Sokatmondó, ahogy Mailoch Trump bizalmasaként és lehetséges uniós nagykövetként tájékoztatja a vi­lágot az elnök nézeteiről - az egyetlen nemzetek felett álló intézmény, amit Trump elismer, az Isten. Az a megállapítás tehát, hogy Trump az első amerikai elnök, aki az európai integráció ellensége és amerikai érdeknek tartja az EU szétesését, nem Trump démonizálása, hanem puszta tény­megállapítás. Tudomásul kell venni és eszerint cselekedni - ahogy ezt Donald Tusk és más európai politikusok is szorgalmazzák, akik számára fontos, hogy az unió ne omoljon össze. Ugyanakkor több tagállam vezetői - ide tartozik Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország is - nagy kísértést éreznek. Erősen szim­patizálnak Trump politikájával és stílusával, mert sokban egyezik azzal, amivel ők már régebben próbálkoznak. Ha nem tudnak ellenállni ennek a kísértésnek, annak saját országaik látják kárát. Donald Tusk pontosan fo­galmazott kollégáinak írt levelében: az Európai Unió leépítése és szétesése nem az egyes tagállamok valamiféle misztikus és teljes újbóli szuvereni­tását eredményezné, hanem tényleges kiszolgáltatottságát a szuperhatal­maknak”. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Riasztóak Trump alsó' lépései Riasztónak nevezte Donald Trump első kormányzati intézkedéseit és rendkívül éles szavakkal bírálta az új amerikai elnököt Berlinben a német gazdaság egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a nagykereskedelmi, a külkereske­delmi és a szolgáltatói szektor vál­lalatait összefogó országos szö­vetség (BGA) elnöke. Anton Bör­ner a német export idei alakulásá­ról készített BGA-előrejelzést be­mutató sajtótájékoztatóján hang­súlyozta, hogy katasztrofális hatá­sok érhetik a kivitelre alapozó né­met gazdaságot és egész Német­országot, ha Donald Trump meg­valósítja a kereskedelmet korláto­zó, protekcionista politikáját. Do­nald Trumpot hataloméhes vállal­kozónak nevezte, aki az elnökvá­lasztási győzelemmel megszerezte álmai vállalkozását, az Egyesült Államokat, amelyet saját vállala­taként kezel. Ez a fejlemény a ke­reskedelempolitikán messze túl­mutató, a kül-, és a biztonságpoli­tikát is érintő következményekkel jár -jelentette ki a BGA elnöke. Kifejtette, Donald Trump az édes­apjától elsajátított életvezetési alapelvet követve azt vallja, hogy mindig nyerek, gondolkodásának első sarokpontja pedig az, hogy mindig ő határozza meg, merre van az előre. Ezért a tanácsadók és politikusok véleményét csak akkor veszi figyelembe, ha megegyezik a saját véleményével. Gondolkodá­sának második fő jellegzetessége Anton Bömer szerint, hogy zavaró tényezőnek tartja az intézménye­ket és a kritikus médiumokat, és úgy véli, a legjobb ezeket megke­rülni vagy elhallgattatni. Ezért az értelemre, a logikára és a kompro­misszumkészségre alapozva nehéz vele zöld ágra vergődni, hiszen mindig az egója alkotja a logikáját. Trump világlátásának harmadik fő jellemzője, hogy a viszonosságon és kölcsönös érdeken alapuló megállapodás, a kompromisszum szerinte csökkenti a siker értékét, ezért keményen és másokra tekin­tet nélkül törekszik a számára leg­jobb egyezség kialakítására. To­vábbá nem tud mit kezdeni az összetett, kölcsönös függőségek által meghatározott rendszerekkel - fejtette ki a BGA vezetője. Az elkülönülés és a bezárkózás poli­tikája csak gazdasági hanyatláshoz vezethet, ami senkinek sem áll ér­dekében. Ennek a politikának a megvalósítása az első szakaszban bizonytalanságot okozna, majd visszaesnének a beruházások és kialakulna egy örvény, amelyben a világgazdaság egyre gyorsuló ütemben csúszna lefelé, tovább erősítve a bizonytalanságot és csökkentve a jólétet és a biztonsá­got. Ezután pedig a kölcsönös vá­daskodás és az agresszió követ­kezne. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom