Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-07 / 31. szám, kedd

Í1Ö PREMIER LEAGUE FOCITIPP ■ 2017. FEBRUAR 7. www.ujszo.com A PL-klubtulajdonosok sora rendkívül változatos, szinte nincs üzletág, amely ne képviseltetné magát. Katharina üebherr (Southampton), Stan Kroenke (Arsenal) középen fent, alul balról jobbra Joe Lewis (Tottenham), Roman Abramovics (Chelsea), Manszur bin Zayed AI Nahyan (Man City) és jobbra John W. Henry (Liverpool) (Fotók: képarchívum) Aki a révészt fizeti — I. rész: PL-klubtulajdonosok Megnyert trófeák vagy sikeres pénzügyi év? Ezt kell eldöntenie minden befektetőnek. Premier League, mezszponzorok 2016/2017 Arsenal Fly Emirates légitársaság Bournemouth Mansion online szerencsejáték cég Burnley Dafabet online szerencsejáték cég Chelsea Yokohama gumiabroncsgyártó Crystal Palace Mansion online szerencsejáték cég Everton Chang Beer sörgyár Hull City SportPesa online szerencsejáték cég Leicester City King Power utazási kiskereskedelmi hálózat Liverpool Standard Chartered bank Manchester City Etihad Airways légitársaság Manchester Utd Chevrolet gépkocsigyár Middlesbrough Ramsdens zálogkölcsönző Southampton Virgin Media telekommunikációs cég Stoke City Bet365 online szerencsejáték cég Sunderland Dafabet online szerencsejáték cég Swansea City BetEaest online szerencsejáték cég Tottenham AIA biztosítási cég Watford 138.com online szerencsejáték cég West Bromwich UK-K8.com online szerencsejáték cég West Ham Betway online szerencsejáték cég N em véletlenül tartják a Premier League-et a legvonzóbb baj­nokságnak, hiszen a csapatokat a világ legsikeresebb üzletemberei irányít­ják. íme, a bajnokság 20 klubjának tulajdonosa, és minden, amit érde­mes tudni róluk - sorozatunk első részében az angol bajnokság tulaj­donosait mutatjuk be a topligák közül. A témával részletesen foglalkozik a Fociológia című könyv. Ebből idézünk: A fociklubok stabil, pro­fittermelő üzletként való működ­tetése jóformán elképzelheteden. Ennek fő oka, hogy az ember körül szüntelenül rivális tulajdo­nosok ólálkodnak - mint Sergio Cragnotti, Roman Abramovics vagy Muammar Kadhafi, a Ju­ventus egykori résztulajdonosa akiket egyáltalán nem érdekel a haszon, és akik bármennyi pénzt hajlandóak kiadni, ha remény éb­red bennük nagy trófeák megnye­résére. A többi klubtulajdonosnak pedig muszáj utánuk mennie. Ha a klubtulajdonos nem fizeti meg a hatalmas átigazolási díjakat és játékosbéreket, akkor valaki más megteszi majd, és akkor ez a valaki szerzi meg a legjobb játékosokat és nyeri meg a nagy trófeákat. Vagy­is arról van szó, hogy a fociban a befolyt pénzek legnagyobb részét a játékosokra fordítják. Mint azt A. T. Kearney pénzügyi elemző mondja, még azt is megkockáztat­hatjuk, hogy a klubok nem egye­bek, mint afféle csatornák, ame­lyeken keresztül a pénz a játékosok felé áramlik: „A játékosok teljesen szabadon mozoghatnak, és ők je­lentik a kulcsot a győzelemhez - il­letve a szurkolók elkápráztatásához is. Ráadásul mindegyikük oldalán ott van egy rafinált ügynök, aki nagyon is érti a módját, hogyan kell az alkupozícióikat a lehető legerősebbé tenni.” Ez pedig azt jelenti, hogy még egy óvatos tulajdonos sem képes a futballban komoly hasznot ter­melni. Sőt, ami azt illeti, mivel az ilyenek csapata nyilván keve­sebbet fog nyerni, mint szabadon költekező társai, nemegy szurkoló elpártol majd tőle, ez pedig meg­jelenik a profit oldalán is. Míg az 1991 és 1998 közötti időszakban a Premier League mérkőzéseinek ádagos nézőszáma 29%-kal emel­kedett, addig a jól gazdálkodó, de nagy eredményt nem produkáló Tottenhamé 5%-ot csökkent. Ha egy klub profitra akar szert tenni, világos, hogy a kiadásait a bevételek alatt kell tartania. Ez együtt jár a játékosbérek limitálá­sával. Csakhogy bármely együttes, amely kevesebbet fizet a játékosai­nak, előbb-utóbb szenvedni kezd a pályán, mén éppen a magas játékosbérek vezemek a győzelem­hez. Kompromisszumkényszer adódik tehát: ha valaki dicsőségre vágyik, el kell felejtenie a profitma­ximalizálást. Ha pedig valaki pro­fitmaximalizálásra tör, többé nem is álmodhat a győzelemről. A futball életében a veszteség min­dig is állandó tényező volt, és ahogy A játékosok teljesen szabadon mozoghatnak, és ők jelentik a kulcsot a győzelemhez. egyre több pénz áradt a játékba, ezek a veszteségek csak növekedtek. Az UEFA „klublicenc teljesítmény­értékelő jelentéseiben” évente össze­foglalja az Európa első osztályaiban játszó 650 klubra vonatkozó pénz­ügyi információkat. Ezek szerint a 2008-as és a 2012-es pénzügyi évek között az összbevételek 15%-kal növekedtek (ami szép teljesítmény a gazdasági válság közepette), ugyan­akkor a működési veszteség mellett működő klubok aránya 54%-ról 63%-ra növekedett. * És ekkor valami megváltozott. 2013 végén az UEFA nyilvános­ságra hozta a 2012-es pénzügyi évről szóló, akkor még nem pub­likált (2014 elején megjelenő) jelentésének néhány kimutatását. Az üzenet: a veszteségek 36%-kal csökkentek. Ebben a csökkenés­ben különféle tényezők közreját- szását kell észrevennünk. Talán már elkezdődött a költekezések Financial Fair Play által irányzott fékezése. A Premier League- és a Bundesliga-klubok globális köz­vetítési jogokból származó bevé­telei is nyilván sokat segítettek. Szerepet játszhatott az is, hogy a spanyol kormányzat, tekintettel a klubok veszteségei miatti széles körű pánikra, erősen visszafogta azok költekezését. Mindez jó hírnek tűnhet. A vesz­teség ellentéte a nyereség - ha te­hát a veszteség rossz dolog, akkor a nyereség feltédenül jó, nemde? Csakhogy így eszünkbe juthat a Manchester Unitedet birtokló Glazerek esete, akik bár gondos­kodnak róla, hogy a United nagy profitot termeljen, ez a profit végül olyan pénzösszeget képez, amelyet a tulajdonosok kedvük szerint ki­vehetnek az üzletből. Pontosan ez az oka annak, hogy a United-szur- kolók zöme olyannyira neheztel a Glazerekre. Nem így állna a dolog, ha a nyereséget játékosvásárlásokra- netán nagyobb stadion építésére vagy jegyárcsökkentésre fordítot­ták volna. Ami persze a profitter­melés megállásával járna. Várhatóan egyre több európai klub- tulajdonos fogja a Glazerek példáját követni. A húsz Premier League- ben szereplő klub közül hat már most amerikai kezekben van. Ezek az emberek egy olyan országból jönnek, ahol a számos sport-ftan- chise stabil nyereséget termel. Ha képet szeretnénk alkotni magunk­nak a futball jövőjéről, érdemes az Arsenalra gondolnunk, illetve Arsene Wengerre, a klub pénzki­adástól ódzkodó menedzserére. Wenger megszorításai győzelemre ugyan nem vezettek, az Arsenal nem nyert trófeákat 2006 és 2013 között - ám minden bizonnyal le­nyűgözték Stan Kroenkét, a klub többségi tulajdonosát. A 2002-től 2013 elejéig terjedő időszakban az Arsenal-részvények értéke 1200%- ot emelkedett, úgy, hogy mind­eközben a brit részvények ádagos emelkedése mindössze 60% volt. Az Arsenal firtballklubként nem teljesített jól az utóbbi időkben - de jó üzletnek bizonyult. így néz ki, ha egy fociklubot üzletként működtetnek: jegyárnövekedés, csökkenő trófeák iránti vágy, tisz­tes profit. Mindez csak keveseknek tetszik, a szurkolók ugyanis nem azt akarják, hogy imádott klubjaik nyereséget termeljenek. Ha a foci „kemény üzletté”, profitorientált iparrá válik, a szurkolók visszasír­ják majd azokat az időket, amikor a futball éppenséggel a világ legsi­ralmasabb üzletének számított. A bevezető után lássuk, kik állnak a Premier League klubjai mögött! 1 Arsenal - Stan Kroenke Az amerikai Stan Kroenke • 1983-ban alapította meg a Kroenke Group ingadanvállalatot, amely számos plázát és lakóparkot épített fel. Emellett ő az elnöke a Kroenke Sports Enterprises cég­nek, amely a Denver Nuggets, a Colorado Avalanche, a Colorado Rapids és a Colorado Mammoth csapatainak tulajdonjogát birto­kolja. 2011 óta az Arsenal többségi tulajdonosa, a részvények 63%-a az övé. A Forbes magazin 2017-es felmérése szerint Kroenke vagyona 7,4 milliárd dollár. Boumemouth - Makszim Demin • Makszim Demin orosz üzletember, az üzemanyag, fém és érc értékesítésével foglalkozó pet- rokémiai Wintel Petrochemicals Limited vállalat elnöke. 2011-ben lett a Bournemouth társtulajdono­sa, majd két évvel később megvá­sárolta Eddie Mitchell részvényeit is. Demin jelenleg a Bournemouth részvényeinek 75%-át birtokolja. 3 Bumley - Mike Garlick Mike Garlick a Burnley • többségi tulajdonosa, a részvények 49%-át birtokolja. 1989-ben megalapította a Michael Bailey Associates vállalatot, amely a 90-es évek végére az első angol technológiai vállalatként jövedel­mezőnek bizonyult a Nasdaq rész­vénypiacon. Chelsea ­Roman Abramovics 9 Az 1966-ban született Roman Abramovics a semmiből küzdötte fel magát: 18 hónaposán elveszítette az édesanyját, majd há­rom évvel később az édesapja is meg­halt. Abramovics fiatalon a szibériai Omszk olajfinomítójából nyert olajtermékekkel kereskedett. 1992- ben az akkori legnagyobb orosz iparmágnás, Borisz Berezovszkij a pártfogásába vette és bevezette őt Borisz Jelcin orosz elnök belső kö­reibe. Napjainkban Abramovics a tulajdonosa az acélgyártással és bá­nyászattal foglalkozó Evraz vállalat­nak, valamint ő az egyik részvényese a nikkel- és palládiumbányászattal foglalkozó Norilsk Nickel társaság­nak A Forbes magazin 2016-os felmérése szerint Abramovics nettó vagyona 8,7 milliárd dollár. Crystal Palace - Steve Parish 9 A Crystal Palace-t a CPFC 2010 nevű konzorcium birtokol­ja. A négyfős üzletemberekből álló konzorcium vezetője Steve Parish marketingszakember. A kezdetben London-központú Tag Worldwide vállalatot globálissá tette, majd 2010-ben eladta a Deutsche Post DHL Group logisztikai cégnek. Parish nettó vagyonát 45 millió fontra becsülik, ezzel a legkevésbé tehetős tulajdonos egy PL-csapatnál. Everton - Farhad Moshiri 9 Az iráni születésű Farhad Moshiri 2016-ban vásárolta meg az Everton 49,9%-át. Az 1990-es években ismerkedett meg Aliser Uszmanov orosz milliárdossal, akivel azóta is számos projektben A játékosügynök Minő Raiola 10 millió eurót keresett azon, hogy Pogba a Manchester Unitedhez igazolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom