Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-06 / 30. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2017. február 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 A múlt nálunk még nem nevetséges Szlovákiában mintha a hallgatás lenne a békés LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ B aráti körömben nagy in­ternetes sláger lett egy német videó, amely arról szól, hogy meg kell men­teni a világot és a németek visszatér­nek a világpolitika színpadára, de most már kedvesek. Harcolnak a szélsőségesek ellen, például azzal, hogy műveltek és jókedvűek. A szö­veg angol, német akcentussal, a zene a Rammstein stílusát idézi. A videó arra épül, hogy a németek tanultak a gyilkos múltból és most tankok he­lyett bicikliken közlekednek, tole­ránsak, büszkék arra, hogy nem büszkék magukra, különfélék, elfo­gadják a multikultit, aktívak, szaba­dok. .. A videó üzenete véresen ko­moly, de a forma nagyon szórakoz­tató. De vajon lehet viccelni egy olyan témával, mint a náci múlt? Eb­ben az esetben tökéletesen működik. A kollektív bűnösség helyett kollek­tív okulás a múltból, saját hibáinkból. Néha úgy tűnik, mintha Szlováki­ában a békés együttélésre az lenne a legjobb megoldás, hogy nem beszé­lünk a múltról. De ez a hallgatás idő­vel csak még nagyobb félreértések­hez vezet. Tudom, hogy nem lehet rögtön viccet csinálni a múltból, túl fájdalmas és érzékeny ez a téma. Németországban hetven évig el­tartott, míg a társadalom kibeszélte a náci korszakok számtalan könyvet adtak ki, filmet forgattak róla, beke­rült az iskolai tantervekbe. Nemrég egy holokauszt túlélő emlékiratait fordítottam, gondoltam, együttélés garanciája nem lehet benne semmi, amin meg­lepődnék, hiszen oly sok holoka- usztfilmet láttam már és még több könyvet olvastam róla. Aztán meg­lepődtem, hogy ez a túlélő időnkét dicsér egy-egy német katonát, hogy milyen kedves volt hozzá, mivel se­gítette. Máskor pedig megemlítette valamelyik zsidó társát, aki valami rosszat tett vele, vagy embertelenül viselkedett. Nehéz az egyes emberek szintjén megmondani, ki bűnös és ki áldozat. A német példa azt mutatja, hogy először őszintén kell beszélni a múltról, aztán meghatározni az érté­keket, amelyek most képvisel az ál­lam, és ezek alapján felépíteni egy egészséges társadalmat, amelynek a tagjai büszkék lehetnek arra, hogy kik és mire képesek. Csak ezután meijünk - ha merünk - tréfálni azzal, hogy mit tettek elődeink. AMERICA » IHM Trumpot az Iszlám Állam egyik hóhérjáról mintázta mega német magazin (Fotó: Der Spiegel) A lefejezett szabadság Heves sajtóreagálásokat vál­tott ki a Der Spiegel magazin Donald Trumpot ábrázoló cím­lapja, amelyen az Egyesült Államok új elnöke lefejezi az amerikai Szabadság-szobrot. Trump a Szabadság-szobor vér­től csöpögő, levágott fejét tartja magasba, a felirat pedig Trump egyik jelmondata: Amerika az első. A Die Welt című konzervatív né­met lap fő hírei között írta, hogy „a Spiegel címlapja leértékeli az új­ságírást”. A cikk szerint Trumpot az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egyik dzsihádistájához hasonlítja a rajz. A Die Welt szerint a Der Spie­gel nyilvánvalóan döbbenetét akart kelteni, amivel magára akarta von­ni az olvasók figyelmét. A Bild című napilap is kétségbe vonta, hogy helyénvaló-e az ábrá­zolás. „Megengedett-e Trumpot az Iszlám Állam mészárosához, Dzsi- hád Johnhoz hasonlítani?” - tette fel a kérdést. A The Washington Post című amerikai lap megdöbbentőnek ne­vezte a Spiegel-címlapot. Klaus Brinkbäumer, a Der Spie­gel főszerkesztője szerint a hírma­gazin címlapja azt mutatja, hogy Trump a szabadság egyik jelképére támad. „A borítónkon látható képen az amerikai elnök lefejezi azt a jelké­pet, amely 1886 óta üdvözölte az Egyesült Államokba érkező be­vándorlókat és menekülteket, a de­mokrácia és a szabadság szimbó­lumát” - mondta Brinkbäumer. Ugyanezt mondja Edel Rodrigu- ez kubai származású amerikai művész, aki az illusztrációt készí­tette. „Ez a demokrácia, egy szent jelkép lefejezése, amit Trump csi­nál” - mondta Rodriguez a The Washington Postnak az ábrázolás­hoz fűzött magyarázatában. A Spiegel a Twitter-oldalán is közzétett egy átdolgozott képet Trumpról a Fehér Házban: ezen az amerikai elnök egyik rendelete he­lyett a német hírmagazin új számát tartja fel az újságírók előtt. Á német lap az amerikai sajtóban megjelent ábrázolások sorát követi, amelyeken az új elnök első két hé­ten hozott döntéseit bírálják: a The New Yorker címlapján például a Szabadság-szobor híres fáklyája kialudt. A brit The Economist Trumpot kezében Molotov-koktélt tartó huligánként ábrázolta, Lázadó a Fehér Házban felirattal. (MTI) Mérnek paradicsoma VERES ISTVÁN ár az elmúlt napok legjelentőségteljesebb eseménye kétségkí­vül az volt, hogy kisütött a nap, azért figyelmet érdemel az is, hogy a szlovák oktatási miniszter megígérte: szeptembertől egyről kettőre emelkedik az alapiskolák felső tagozatán a tör­ténelemórák száma. Nem másra szeretnének mindezzel reflektálni, mint a szélsőséges nézetek térhódítására. Nyilván azt a logikát követve, hogy ha többet megtud a gyerek a múltról, a jelenben nehezebb félrevezetni. A ja­vaslat kritikusai rá is mutattak, ez mennyire kevés, hiszen ha ugyanabból a tankönyvből, ugyanazzal a módszerekkel tanulják a gyerekek ugyanazt, csak kétszer annyi ideig, akkor nagy változást aligha várhatunk. Szintén az elmúlt napokban keletkezett a hír, hogy Léva mellett munka­helyek létesülnek, ugyanis fűthető üvegházak épülnek, amelyek a jövőben hazai termelésű koktélparadicsommal látják majd el a lakosságot, télen is. A helyzet ugyanis az, hogy télen hozzánk csak az éretlen külföldi koktél­paradicsom jut el, ez pedig nagy kár. Örülni szoktam, ha valami új belföldi agrárkezdeményezésről hallok, főleg, ha értelme is van. Egy olyan em­bernek viszont, aki termesztett már életében paradicsomot, a Léván épülő üvegházak kapcsán leginkább az juthat eszébe, hogy az ilyesmivel legin­kább nyáron érdemes foglalatoskodni. Télen is kivitelezhető, óriási anyagi és energiabefektetéssel, csak értelme nincs, a paradicsomnak ugyanis nem lesz paradicsom íze. De ugye ez utóbbi nem igazán szempont az élelmi­szeriparban. El lehessen adni, aztán kész. És el is fogják tudni adni, hiszen polgártársaink tetemes hányada télen is vásárol paradicsomot, különböző megmagyarázhatatlan okokból. Hogy a terméknek van-e íze, vagy értel­me, azzal nem foglalkozik, hiszen van egy csomó más, ami jobban érdekli. Ezen a ponton pedig gyakorlatilag megmagyaráztuk a szélsőséges, illetve egyéb divatos sztárpolitikusok szavazatszerzésének mechanizmusát is. Az ő sikerük kulcsa az a szavazói réteg, amelynek nincs igénye a dolgoknak utánajárni, sem érdemi vitákat folytatni, ellentmondásokon rágódni. Ök a szívükkel választanak, minek következtében nem fognak soha szavazni elismert pénzügyi szakemberekre, egyetemi tanárokra, sem egyéb, klasszikus műveltséggel és kvalitásokkal felvértezett, afféle hagyományos politikusokra. Ők a sztárokra fognak szavazni, akik nem makrogazdasági mutatókról és szuperbruttósításról, meg a demokrácia hozadékáról fognak beszélni, hanem a paradicsomról, amely szerintük télen is lehet piros, csak akarni kell. A világ kinevelt egy ilyen réteget, hogy a digitális forradalom­mal, vagy a facebookkal, vagy mivel, az már mindegy is. Ez a réteg létezik, és nem lesz kisebb. Ennek a rétegnek teljesen mindegy, hány órában ta­nulja a történelmet felső tagozaton. Annál is inkább, mert a középkorúak és idősek internetre szabadulásával ezek a korosztályok is egyre több po­tenciális szavazót jelentenek a téli paradicsomos politikusoknak, akik könnyen befogadható mondanivalójukkal képesek megszólítani az anal­fabétát is. A hagyományos politikai erőknek, ha fenn akarnak maradni, hozzá kell idomulniuk ehhez a kereslethez, és hozzá is fognak, hiszen a lé­tük múlik rajta. Mérnek ellen csak mémekkel lehet. Vagy paradicsommal. FIGYELŐ Áthelyezték a berlini terroristát lelövő két olasz rendőrt Biztonsági okokból titkosított szolgálati helyre helyezték át azt a két olasz rendőrt, akik december 23-án Milánóban tűzharcban meg­ölték Anis Amrit, a berlini kamio- nos terrortámadás elkövetőjét—je­lentette az olasz sajtó. Luca Scata és Christian Movio is ismeretlen szolgálati helyszínre került, Olaszország más részébe. Mindkét rendőr Milánóban szol­gált eddig, Sesto San Giovanni pe­remkerületben. A helyi vasútállo­más előtt tartóztatták fel egy éjsza­kai rutinellenőrzés során Anis Amrit, aki tüzet nyitott rájuk. A tu­néziai férfi megsebesítette a 36 éves Christian Moviót, a másik olasz rendőr, a 29 éves Luca Scata pedig lelőtte a támadót. Anis Amri halála után a két rendőr neve és fényképe is azonnal nyilvánossá vált a közösségi oldalakon, ahol hősökként ünnepelték őket. Nem sokkal később azonban a hatósá­gok bezáratták a rajongói oldala­kat, és a két rendőrt védelem alá helyezték családjaikkal együtt, bosszútól tartva. A történtek után mindkét rendőr szabadságot kapott, majd a milánói rendőrségen irodai munkát végez­tek. Most ismeretlen helyre és munkakörbe kerültek, az olasz saj­tó értesülései szerint kiemelt szol­gálatra, ami előléptetésnek számít. Amri holtteste karácsony óta egy milánói halottasházban van, tuné­ziai családja megtagadta eltemeté­sét. Sesto San Giovanni önkor­mányzata is nemet mondott a ter­rorista temetési költségeinek vál­lalására. (MTI) A menekült leggyakoribb bűne a bliccelés Az algériaiak és a marokkóiak, va­lamint a grúzok és a Nyugat-Bal­kánról érkezők körében a legelter­jedtebb a bűnözés a Németország­ba menekültként érkezők között - írta a Bild am Sonntag a szövetségi bűnügyi hivatal belső jelentése alapján. Tavaly a harmadik negye­dévben a menekültek 23%-kal ke­vesebb bűncselekményt követtek el, mint az év első három hónapjá­ban. Az esetek nagy része csekély jelentőségű, például bliccelés, vagyis jegy nélkül utazás. Ezekkel együtt 214 600 bűncselekmény jut 1,99 millió főre, 10 730 bűncse­lekményjutott 100 ezer menedék­kérőre. A német lakosság egészé­ben 5790 bűncselekmény jutott 100 ezer lakosra. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom