Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-31 / 25. szám, kedd
8 | KÜLFÖLD 2017. január 31.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Terrortámadás egy kanadai mecset hívei ellen Putyin ós Trump: júliusi találkozó? Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a G20 csoport hamburgi csúcstalálkozója előtt, júliusban találkozhat egymással - jelentette be a Kreml. Putyin és Trump szombaton beszélt telefonon, ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov orosz ebiöki szóvivő azt mondta, hogy az elnökök beszélgetése jó hangulatú volt. „Ajelenlegi helyzetben nem lehetséges bármilyen (az Oroszország elleni szankciók feloldásáról szóló) megállapodásról beszélni. Előbb meg kell állapodni a két elnök találkozójának időpontjáról és helyszínéről”—mondta. (MTI) Folytatódtak a harcok Donyecknél Kijev. Súlyos veszteségeket szenvedtek el az ukrán fegyveres erők a Donyec-medencei fronton, egy nap alatt összesen öt katona esett el és kilenc sebesült meg. A Moszkva által támogatott szakadárok a frontvonal egész hosszán támadásokat intéztek Grad rakéta-sorozatvetőket és egyéb nehéztüzérségi fegyvereket is bevetve. Tegnap heves támadásba lendültek a szakadárok a Donyeck közelében lévő Av- gyijivka településnél, a szakadárok a minszki egyezményekben tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek. Katonai források szerint újabb szakadár csapatok érkeznek Avgyijivka térségébe. Ugyanakkor erősítést kaptak az ukrán katonák is, és egyelőre tartják állásaikat. (MTI) Brüsszel vizsgálja Trump rendeletéit Brüsszel. Az Európai Bizottság tanulmányozza Donald Trump amerikai elnök rendeletéit, hogy kiderüljön, vonatkoznak-e azokra, akik a beutazási tilalom által érintett valamelyik ország és az Európai Unió kettős állampolgárai - közölte Margarí- tisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője. „A helyzet nem egyértelmű” - mondta a szóvivő. Hozzátette, a bizottság biztosítani fogja, hogy ne érhesse hátrányos megkülönböztetés az unió polgárait. (MTI) Toronto. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök muszlimok elleni terrortámadásnak nevezte a quábeci iszlám kulturális központban törtánt vasárnap esti lövöldözést, amelyben hat ember halt meg, nyolc pedig megsebesült. Lövöldözés volt vasárnap a kanadai Québecben az ottani iszlám kulturális központ mecsetében, hatan meghaltak. Az állítólag ,Allah ak- bart!” kiabáló támadók az esti ima végén nyitottak tüzet a központi mecsetben, ahol 50-100-an tartózkodtak. A rendőrség az akció nyomán két embert őrizetbe vett, az egyik gyanúsított AK-47-es gépkarabéllyal volt felfegyverkezve - az egyik elkövető marokkói származású. A québeci rendőrség szerint a hat halálos áldozat 35 és 70 év közötti. A kulturális központot québeci nagymecset néven is ismerik, korábban már célpontja volt egy másik, iszlámellenes gyűlöletből fakadó cselekménynek, igaz, az nem járt halálos áldozatokkal. Ismeretlenek akkor egy disznófejet helyeztek el a mecset bejáratánál az iszlám böjt, a ramadán idején. „A (társadalom) sokfélesége és a vallási türelem olyan érték, amelyet a kanadaiak nagy becsben tartanak. A kanadai muzulmánok a nemzet fontos részét alkotják, ezeknek az értelmetlen cselekedeteknek nincs helyük közösségeinkben, városainkban és az országban” - közölte Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. (MTI) Éjjeli bevetés. A québeci rendőrség elfogta a mecset ellen támadókat. (TASR/ap) Tiltakozás Trump tiltása ellen Több mint egymillióan követelik a brit kormánytól, vonja vissza az amerikai elnök meghívását A chicagói O'Hare repülőtéren és a Dallas melletti Forth Worth repülőterén a feltartóztatott, de az ellenőrzések után a reptérről kiengedett utasokat ünnepelték a protestálók, a tranzitból kiérkezőket hurrázással fogadták (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London. Vegyes a fogadtatása az USA-ban Donald Trump elnök bevándorlást szigorító rendeletének. Az elnök munkatársai a Fehár Házban vádelmükbe vették a rendeletet, ám saját pártjának emberei, republikánus politikusok is bírálták és óvatosságra intettek. Trump egyes muszlim országokból jövő migránsokat kitiltó határozata összezavarja az elnök szövetségeseit, főembereit, sőt az üzleti életet is - így foglalható össze a hétvégi rendelet visszhangja. A tilalom által érintett országok köre szűk, állítólag Trump üzleti érdekeltségei is befolyásolták a kitiltottak körét. Például két felhőkarcoló Törökországban vagy golfpályái az Emírségekben. A rendelet egyébként nem vonatkozik a szaúdiakra sem, pedig a 2001-es merénylők többsége onnan érkezett. Az amerikai elnök leszögezte, a bevándorlásról hozott elnöki rendelet nem a muszlimok kitiltásáról szól, a vízumkiadást pedig 90 nap múlva helyreállítják. Az elnök hangsúlyozta, 90 nap múlva - amint az új biztonsági, határellenőrzési mechanizmusokat kialakítják - ismét megkezdődik a vízumok kiadása a világ valamennyi országa számára. Bob Corker republikánus szenátor leszögezte: az elnöki rendeletet „nem megfelelően alkalmazták”, különösen azok esetében, akik zöldkártyával rendelkeznek. Közben Ahmed Hussen, Kanada bevándorlásügyi minisztere megerősítette, országa átmenetileg tartózkodási engedélyt ad az amerikai elnöki rendelet miatt Kanadában rekedt utasoknak. Az Air France nem engedett fel az USA-ba tartó repülőgépeire 21 utast muzulmán országokból, mert nem tudtak volna belépni célországukba a bevándorlási rendelet értelmében. Szaúdi és koreai hívás Ezrek tüntetnek az USA egyes nagyvárosaiban és repülőterein a bevándorlást átmenetileg korlátozó elnöki rendelet ellen. Több ezren protestáltak Detroitban, Chicagóban, New Yorkban, Dallasban, Los Angelesben és több százan Washingtonban, a Fehér Ház előtt is. Donald Trump és Szalmán bin Abdel-Azíz, Szaúd-Arábia uralkodója megállapodott abban, hogy erősítik az iszlamista terrorizmus elleni közös küzdelmet és szorosabbra fűzik a katonai együttműködést. Az amerikai elnök és a szaúdi uralkodó telefonon egyeztetett egymással; egyetértettek abban, hogy Jemenben és Szíriában biztonsági övezeteket kell létrehozni a konfliktusok elől menekülők számára. Trump és Hvang Kjo Anh, Dél- Korea ideiglenes elnöke is telefon- beszélgetést folytatott, s megállapodott abban, hogy mindkét ország erősíti védelmi erőfeszítéseit Eszak- Koreával szemben. Britek: nem kell Trump Több mint egymillióan követelik a brit kormánytól, hogy vonja vissza az amerikai elnök meghívását, a Downing Street azonban tegnap elvetette ezt a lehetőséget. A petíció a hétvégén indult annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a Trump által már elfogadott meghívás ellenére ne fogadja állami látogatáson, vagyis II. Erzsébet királynő vendégeként az amerikai elnököt. A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át a múlt heti washingtoni látogatásán. A felhívás kezdeményezői szerint azonban kínos lenne II. Erzsébet királynő számára, ha Trumpot állami látogatáson kellene fogadnia, mivel az elnököt „a nőkkel szemben tanúsított, alaposan dokumentált megvető magatartása és közönségessége alkalmatlanná teszi arra, hogy Őfelsége fogadhassa”. Trump meghívása ellen számos brit politikus is szót emelt, miután az elnök korlátozásokat rendelt el egyes muzulmán többségű országok polgárainak amerikai beutazására. Sadiq Khan, London muszlim polgármestere „szégyenteljesnek és kegyetlennek” minősítette Trump rendeletéit, és követelte, a brit kormány vonja vissza az elnök állami látogatására szóló meghívást. Ugyanezt követelte Jeremy Corbyn, a fő ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt vezetője is. (MTI, PrivatB.) Román közkegyelem: elnöki felszólítás Bukarest. Klaus Iohannis román államfő az előző napi tüntetéseken kifejezett népakaratra hivatkozva tegnap felszólította a szo- ciálliberális kormányt, hogy tegyen le az elítélt politikusoknak kedvező közkegyelmi tervezetéről és a büntető törvénykönyv módosításáról. Vasárnap ismét tüntetők tízezrei vonultak utcára Romániában a kormány tervei ellen tiltakozva, megmozdulásuk —az ellenzéki sajtó szerint - az utóbbi két évtized legnagyobb romániai demonstrációja volt. Iohannis szerint érett demokráciában a parlamenti többség nem élhet vissza az általa „ideiglenesen birtokolt hatalommal”. (MTI) Benőit Hamon lesz a francia baloldal elnökjelöltje A szociálliberális kormánypolitikát nyíltan bíráló Benőit Hamon lesz a francia baloldal jelöltje a tavaszi elnökválasztáson. A volt oktatási miniszterre az előválasztás vasárnapi 2. fordulójában részt vevő francia polgárok 58,65%-a adta a voksát. Párizs. A kormánypárt jobboldalát képviselő Manuel Valis volt miniszterelnök 41,35%-kal végzett a második helyen. A Francois Hollandé államfő politikai örökségét vállaló jelölt veresége a szocialista táborban meglepetésnek számít. Valis azonnal elismerte vereségét és sok Férfi rózsával: Benőit Hamon (íasr/ap) sikert kívánt volt riválisának az elnökválasztási küzdelemhez. A kampányban a havi 750 eurós általános alapjövedelem bevezetésének javaslatával kitűnő 49 éves Hamon saját megfogalmazása szerint „kívánatos jövőt” javasol a franciáknak, a baloldalnak szerinte „hátat kell fordítania a régi megoldásoknak, amelyek tegnap sem működtek és a jövőben sem fognak”. Másodszor rendezett minden választó számára nyitott jelöltállító előválasztást a francia baloldal 3 hónappal az elnökválasztás előtt, amelynek első fordulóját április 23-án, a másodikat pedig május 7- én tartják. Hámorinak jelenleg nincs esélye bejutni a második fordulóba, a felmérések szerint csak az ötödik helyen végezhet az első fordulóban. A szocialista politikus elmondta: szövetségre akar lépni a felmérésekben negyedik helyen álló, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchonnal. A felmérésekben eddig Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnökével fej fej mellett az élen haladt Francois Fiiion konzervatív jelölt, aki viszont most kampányát gyakorlatilag felfüggesztette a sajtóban Penelope gate-nek nevezett gyanú, amely szerint Fiiion felesége 8 éven át kb. félmillió euró fizetést vett fel a nemzetgyűlésben félje asszisztenseként, de az állást valójában nem töltötte be, tényleges munkát nem végzett. (MTI)
