Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-31 / 25. szám, kedd

www.ujszo.com | 2017. január 31. KÖZÉLET I 3 Sólymos: ilyen szmogra nem készültünk (TASR-felvétel) DEMECS PÉTER Pozsony. Ha beválnak a meteorológusok előrejelzései, akkor mától nyugatról kelet felé fokozatosan kitisztul a levegő, s a légkörben felgyülemlett, emberi egészségre veszélyes, úgynevezett PM10 finomszemcsós por eloszlik. Ennek ellenére legalább péntekig minél rövidebb időt töltsenek a szabadban ott, ahol legsűrűbb a szmog. Húsz éve nem volt annyira szennyezett a levegő az országban, mint idén januárban. Zsolnán, Ró­zsahegyen, Besztercebányán és Kassán volt tegnap legsűrűbb a PM10 részecskék koncentrációja a levegőben, az érintett városokban és környékükön belélegzésnél érezni lehetett a szennyezést. A fűtés szennyez A levegőt jelenleg nem a sűrű for­galom vagy a jelentős ipari termelés szennyezte, hanem a lakossági fűtés. A szmog, a levegőben levő porszem­csék a nehéz hideg levegő, az ala­csony légnyomás és a gyenge lég­mozgás miatt nem tudtak távozni az alsó légrétegekből. A helyzet ma dél­utántól kezd fokozatosan javulni. „Délután Besztercebányán és kör­nyékén, majd a következő napokban fokozatosan az ország keleti régiói­ban is kitisztul a levegő. Mindez a csapadéknak és felélénkülő légmoz­gásnak köszönhetően” - nyilatkozta Ladislav Čáracký, a Szlovák Meteo­rológiai Intézet (SHMU) képviselője. Nem figyelmeztetünk Az elmúlt napokban váratlanul ki­Tegnap Kassán ilyen szmog volt „Az önkormányzatok erős szmog esetén már most is kitilthatják a településekről a leginkább szennyező, öreg dízelautókat." Sólymos László miniszter alakult szmog igazolta, hogy Szlo­vákia nem volt felkészülve arra, ho­gyan figyelmeztesse a lakosságot a kialakult helyzetre, az egészségká­rosodás veszélyére - ismerte el teg­nap Sólymos László (Híd) környe­zetvédelmi miniszter. „Míg például az árvízveszély esetén tökéletesen működik az önkormányzatok és a la­kosság figyelmeztetése, a kommuni­káció, az már nem teljesen egyértelmű, hogy kinek kell kit fi­gyelmeztetnie, ha jelentősen romlik a levegő minősége” - mondta a mi­niszter. Már most is tilthatnak Bár az SHMU saját honlapján nyilvánosságra hozza a légkör mi­nőségének mérési eredményeit, ám ezek az információk nem mindig jutnak el az önkormányzatokhoz. A tárca ezért a következő időszakban olyan intézkedéseket akar kidolgoz­ni, amelyek javítanák a helyzetet. „Még nincsenek konkrét javaslatok, ez a helyzet most alakult ki, csak most fogjuk keresni a válaszokat a felmerült kérdésekre” - mondta Sólymos. Figyelmeztetett viszont, hogy az önkormányzatok egy tava­lyi törvénymódosításnak köszönhe­tően erős szmog esetén már most is kitilthatják a településekről a légkört leginkább szennyező, öregebb dí­zelautókat, vagy korlátozhatják ezen gépkocsik behajtását az egyes vá­rosrészekbe. Eddig egyetlen város sem élt ezzel lehetőséggel, ellentét­ben például Budapesttel, Prágával vagy Béccsel, ahol már nemegyszer korlátozták idén a személyautók forgalmát. Erős szennyezés A levegő minősége a szomszédos országokban is jelentősen romlott. Magyarország keleti régióiban a la­kossági fűtés annyira szennyezte a le­vegőt, hogy a veszélyes PM10 por­szemcsék koncentrációja a levegő­ben többszörösen túllépte a Budapes­ten mért kritikus értékeket. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Oszláron például a szállópor-szennyezés az egészségügyi határérték 667 százalé­ka, Miskolcon 616, Putnokon 536, Budapesten pedig 260. Az SHMU munkatársa szerint ne­héz általánosítani, Európa mely or­szágában vagy régiójában szennye- zettebb a leginkább a levegő. „Je­lenleg csupán annyit állíthatunk tel­jes bizonyossággal, hogy egész Eu­rópában romlott januárban a hely­zet, a levegő minőségét viszont az országok geográfiai adottságai miatt nem lehet összehasonlítani. Szlová­kiában rengeteg a völgy és katlan, ahol könnyebben megmarad a lég- szennyezés, gyakori az alacsony légnyomás, Magyarország viszont síkságon fekszik s ritkán fordul elő, hogy az ország területének nagy ré­szén napokon át megmaradjon a porfelhő” - pontosított Cáracký. Támogatást fizetnek A levegőszennyezés kiküszöbölé­se érdekében az ország történetében először lehet meríteni a Környezet­védelmi Alapból összesen tízmillió eurót arra, hogy a vállalkozók vagy ipari termelést folytató cégek kom­penzálják a károsanyag-kibocsátást korlátozó technológiákra fordított kiadásaikat. A cégeknek a reális ki­adások 80 százalékát fedezik az alap­ból. További tízmillió euróval fogják támogatni a középületek, mint pél­dául iskolák és kórházak hőszigete­lését. Sólymos szerint nem kizárt, hogy a jövőben kompenzációt fizet­nek majd azoknak, akik újra cserélik régi kazánjukat. Baj van az önkormányzati cégek átláthatóságával FINTA MÁRK A szlovákiai önkormányzati vállalatok átláthatóság tekin­tetében elmaradnak a hasonló cseh és magyar cégektől. Erre a Transparoncy International Slovensko (TIS) hívja fel a figyelmet, megjegyezve: ezeket a cégeket nem ellenőrzi a közvélemény, holott óriási összegekkel gazdálkodnak. A TIS megállapítását egy saját összehasonlító felmérés eredmé­nyére alapozza, mely során magyar, cseh és lengyel civilszervezetekkel a V4 tagországaiban működő 36 ön- kormányzati céget - minden tagor­szágból 9-et - vizsgáltak meg. „Szlovákiában több száz állami és önkormányzati cég működik, a sajtó azonban csak ritkán foglalkozik bot­rányaikkal. Ezek a cégek a közszféra és a magánszektor határán mozog­nak, tevékenységükről így sokkal kevesebb információt hoznak nyil­vánosságra, mint más állami, önkor­mányzati és regionális szervezetek vagy hivatalok” - úja a kutatáshoz kapcsolódó esettanulmányban Mi­chal Piško, a TIS elemzője. Rámutat, a cégeket gyakran politikai jelöltek irányítják, és óriási pénzösszegeket kezelnek. A köztulajdonosi kontroll mellett működő cégek átláthatóságát vizsgáló 2015-ös TIS-listán a 81 leg­fontosabb állami, önkormányzati és megyei vállalatok összesen évi 9,5 milliárd eurót kezeltek, ami több, mint az állami költségvetés kiadása­inak fele. A mostani összehasonlító tanulmányban vizsgált kilenc szlo­vákiai cég összesen 380 millió eu­róval gazdálkodik. A nyitrai szemét A kutatás során száz százalékig városi tulajdonban lévő vállalatokat vizsgáltak, melyek az országok kü­lönböző fejlettségű régióiban működtek, árbevételük meghaladta a 4 millió eurót. Elsősorban a városi közlekedéssel, valamint a víz- és hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek kerültek górcső alá. A szer­vezetek a cégek honlapján nyilvá­nosságra hozott adatokat vizsgálták tíz, a nyilvános ellenőrzés szem­pontjából kulcsfontosságú kategó­riában, mint az információkhoz való hozzáférés, a közbeszerzések, a va­gyongazdálkodás, vagy épp a válla­lati integritás. Minden kategória 10 százalékot nyomott a latban. Az összesítésben a szlovák cégek 30,5 százalékos átlagteljesít­ménnyel a harmadik helyen végez­tek a csehek (41,4 százalék) és a ma­gyarok (40,6 százalék) mögött. A legrosszabb eredményt a len­gyel cégek érték el, a lehetséges pontok mindössze 24,3 százalékát ér. A vizsgált cégek közül a prágai közlekedési vállalat a legátlátha­tóbb, 60,4 százalékot szerezett. A második helyen a budapesti Fővá­rosi Közterület-fenntartó Zrt. vég­zett 59 százalékkal, a harmadik a po­zsonyi közlekedési vállalat 54,17 százalékkal. Az első 10 cég közé nem került be lengyel vállalat. Szlováki­ának a lista legvégén is van képvi­selete: a 34. helyen a nyitrai városi szemétszállító cég végzett, honlap­jukról szinte semmit sem lehet meg­tudni a cég működéséről - mind­össze 11,17 százalékot szerezett. A nagyobb - jobb A TIS szerint a szlovákiai önkor­mányzati cégeknek elsősorban az in­formációk hozzáférhetővé tételén, és a közbeszerzések területén kell töb­bet teljesíteniük. A cseh és magyar cégeknél átláthatóbb ugyanakkor a vagyongazdálkodásuk és az etikai szabályozásuk, kifejezetten erős ol­daluk pedig, hogy a törvény szerint kötelezően nyilvánosságra kell hoz­niuk a megkötött szerződéseiket. A szlovák mintában a legjobban a pozsonyi közlekedési vállalat telje­sített. Michal Piško szerint ugyan több területen kifejezetten jó gya­korlatot tapasztaltak a vállalatnál, ugyanakkor még így is csak az elér­hető pontszám valamivel több mint felét szerezték meg, így van hol ja­vítaniuk. Nem hozzák például nyil­vánosságra a könyvvizsgálatok eredményeit, sem a vállalat teljesít­ménymutatóit. A cég honlapján az egyes menedzserek életrajza illetve fizetésük sem szerepel. A TIS felhívja a figyelmet arra is, hogy a cégek mérete és átláthatósá­ga között összefüggés tapasztalható. A nagyobb cégek általában jobban odafigyelnek az információk nyil­vánossá tételére, mivel egyrészt több emberük van erre, másrészt na­gyobb a nyomás rajtuk az újságúók, a civilszervezetek illetve a nyilvá­nosságrészéről. A pozsonyi közlekedési vállalat a legátláthatóbbak között. (Jozef Jakubčo felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom