Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-30 / 24. szám, hétfő
Az amerikai elnök úgy látja, hogy intézkedései jól működnek Mintegy ezer tüntető gyűlt össze szombaton az amerikai Seattle város Tacoma repülőterén, hogy Donald Trump amerikai elnök rendelete ellen tiltakozzon. Több más amerikai nagyváros nemzetközi repülőterén voltak hasonló tüntetések. (TASR/AP-felvétel)) 6 I RÖVIDEN Francia baloldal: veszélyes ellentétek Párizs. A választásra jogosult francia állampolgárok közül 567 ezren adták le a voksukat a választókörzetek 75 százalékában tegnap délig a francia baloldal államföjelölt-állító választásának második fordulójában. Múlt vasárnap a déli órákig 460 ezren adták le a szavazatukat a körzetek háromnegyedében délig, a teljes részvétel pedig 1,6 millió fő volt. Az előválasztás esélyesének Benőit Hamon volt oktatási miniszter számított Manuel Valis volt miniszterelnökkel szemben. Az ideológiai ellentét olyannyira méllyé és kibékíthetetlenné vált a népszerűtlen kormánypárton belüli irányzatok között, hogy elemzők szerint az előválasztás a Szocialista Párt sorsát is megpecsételheti, és a tavaszi elnökválasztást követően a szétesését is eredményezheti. (MTI) Rohamot indítottak a szakadárok Kijev. Rohamot indítottak a Moszkva által támogatott szakadárok a Donyeck térségében lévő Avgyijivka település ipari övezetében. Három ukrán katona életét vesztette, egy megsebesült. A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint a szakadárok rohammal próbálták meg elfoglalni az ukrán katonák állásait. A katonák visszaverték a rohamot és megőrizték állásaikat. (MTI) Amerikai támadás az al-Kaida ellen Aden. Az al-Kaida terrorszervezet 41 feltételezett tagja és 16 polgári személy halt meg tegnap Jemenben egy amerikai légitámadásban. Ez volt az első jelentős amerikai légi csapás azóta, hogy hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök. Az amerikai hadsereg drónjai és Apache helikopterei egy iskolát, egy mecsetet és egy börtönt támadtak meg, ahol az al-Kaida néhány vezetője, illetve tagjai tartózkodtak. A különleges erők helikopteren szállított katonái ezután támadást intéztek egy faluban, és megölték a terrorszervezet egyik vezetője és két fivérét. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Újabb rendeleteket írt alá szombaton Donald Trump, és közülük az egyik az Iszlám Állam dzsihádista szervezet leküzdéséről, és egy új katonai terv kidolgozásáról szél. Egy nappal korábban Trump élesen bírált rendeletet hozott, melyben felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba. A pénteki, azonnali hatállyal életbe léptetett beutazási rendelet értelmében az ideiglenes beutazási tilalom Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre vonatkozik. A 120 nap letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. Közben egy New York-i bíróság arról döntött, hogy nem utasíthatók ki azok a beutazók, akik az elnöki rendelet érvénybe lépésekor már úton voltak, de csak az amerikai repülőterekig juthattak. Körülbelül kétszáz emberről lehet szó, mert sokakat már az Egyesült Államokba induló gépekre fel sem engedtek az érvényes beutazási, munkavállalási engedély ellenére sem. Két teheráni utazási iroda munkatársai arról számoltak be, hogy a du- baji Emirate Airlines, a török Turkish Airlines, és az abu-dzabi Etihad Airways légitársaságok jelezték: ne adjanak el jegyeket amerikai vízummal bíró irániaknak, mert nem fogják őket felengedni az Egyesült Államokba Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét pártjának (SPD) választmánya tegnap egyhangú döntéssel tette meg kancellárjelöltnek. Berlin. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szabályokat betartó és keményen dolgozó embeKÜLFÖLD tartó járataikra. Egy iráni diák, aki Kaliforniában tanul, azt mondta az AFP-nek, hogy február 4-én akart visszarepülni az Egyesült Államokba Iránból, de a török légitársaságnál vá- sároltjegyét visszavonták. Az iráni nő így felvette a kapcsolatot kaliforniai egyetemével, amely annyival tud neki segíteni, hogy küld egy levelet, amelynek segítségével talán Európából visszarepülhet Kaliforniába. Eközben a holland KLM légitársaság is bejelentette, hogy világszerte hét utasát nem engedte fel amerikai járataira. A légitársaság szóvivője nem rekért, a társadalmi igazságosságért és a megosztottság legyőzéséért küzd a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokon, és győzelemre készül - jelentette ki Martin Schulz vasárnap Berlinben, az SPD kancellárjelöltjeként mondott első beszédében. Schulz hangsúlyozta: pártja az esélyegyenlőség és a társadalmi közölte, hogy az utasok a hét említett muszlim ország közül melyiknek az állampolgárai. Úgy fogalmazott: hét utasukat kellett arról tájékoztatniuk, hogy „nincs értelme elvinnünk őket az Egyesült Államokba”. Trump az újabb rendeleteket a Fehér Ház Ovális Irodájában írta alá szombaton munkatársai és újságírók jelenlétében. A három új elnöki rendelet közül az egyik arról szól, hogy a vezérkari főnökök egyesített bizottságának 30 napon belül felül kell vizsgálnia az Iszlám Állam szétzúzására irányuló tervet. Trump arra összetartás erősítése mellett azért is harcol, hogy megvédje a demokráciát a „dühöngő nacionalizmussal” szemben. Aláhúzta, hogy nemcsak Németországban, hanem az Európai Uni- óbanban is nagyobb szolidaritásra van szükség. Mint mondta, a német érdekek „nyílt megsértése”, hogy a bajor 2017. január 30. | www.ujszo.com utasította kormányát, hogy új külföldi partnereket kutasson fel a dzsihádista szervezet elleni harchoz. Újságírók kérdésére válaszolva Trump elutasította az egy nappal korábban írt beutazási rendeletét ért kritikákat. Mint mondta, intézkedései „nagyon jól működnek”, ami „látható is a repülőtereken”, az amerikai rendvédelmi szervek pedig teljes mértékben fel voltak készülve a végrehajtásukra. Úgy fogalmazott, a rendelete nem „muzulmán tilalom”, és azt a célt szolgálja, hogy megvédje az amerikaiakat a terrorizmustól. CSU „udvarol és tapsol” Orbán Viktor magyar kormányfőnek, aki „minden szolidaritást elutasít Németországgal a menekültpolitikában”. Bírálta Donald Trumpot is, szavai szerint „elviselhetetlen tabutörést” követ el egy amerikai elnök, ha „hangosan gondolkodik emberek megkínzásáról”. Martin Schulz győzelemre készül Trump először egyeztetett Putyinnal, Merkellel és Hollande-dal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Donald Trump amerikai elnök beiktatása éta első ízben beszélt telefonon szombaton Vlagyimir Putyin orosz és Francois'Hollande francia államfővel, illetve Angela Markel német kancellárral, a megbeszélésekről szűkszavú közleményt adtak ki Moszkvában, Párizsban és Berlinben. Washington/Moszkva/Berlin/ Párizs. A Kreml által kiadott tájékoztató szerint Trump és Putyin megbeszélése jó hangulatban zajlott, és' számos témakört érintett. Szó volt a terrorizmus elleni harcról, a közelkeleti helyzetről, az arab-izraeli konfliktusról, a hadászati stabilitásról, az atomfegyverek terjesztésének tilalmáról, az iráni atomprogramról, a Koreai-félsziget helyzetéről és a kelet-ukrajnai válságról is. Megállapodtak abban, hogy javítani fogják a partneri együttműködést minden területen. Trump és Putyin egyaránt hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok helyreállításának fontosságát, de nem került szóba az Oroszország ellen hozott amerikai szankciók enyhítése, amire a minap tett utalásokat az újonnan megválasztott amerikai elnök. A két politikus megállapodott abban, hogy rendszeressé teszik személyes kapcsolataikat. A moszkvai közlemény szerint a két elnök amellett szállt síkra, hogy meg kell teremteni az amerikai és az orosz hadműveletek „valós koordinációját” az Iszlám Állam (LÁ) dzsihádista szervezet és más terrorcsoportok elleni harcban Szíriában. Trump és Putyin telefonbeszélgetése kapcsán több vezető moszkvai politikus arról beszélt, hogy a két elnök eszmecseréje jó kezdőlökést ad a kétoldalú kapcsolatoknak. Kiemelték azt is, hogy az IÁ elleni harc összehangolása minőségi elmozdulást jelentene a két ország viszonyában. A Kreml által kiadott közleménnyel nagyjából egy időben hozták nyilvánosságra Berlinben Trump és Merkel közös közleményét az első telefonbeszélgetésükről. Eszerint a két politikus egyetértett abban, hogy a NATO „alapvető fontosságú” szerepet játszik a transzatlanti együttműködésben és a nemzetközi biztonság fenntartásában. Egyetértettek abban, hogy a NATO-tagor- szágoknak méltányosan ki kell venniük részüket a kollektív biztonságuk megteremtéséből. Steffen Seibert berlini kormány- szóvivő ehhez annyit tett hozzá, hogy Trump és Merkel osztotta azt a véleményt is, hogy tovább kell mélyíteni Németország és az Egyesült Államok kapcsolatait, és erősíteni kell az együttműködést a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, a közel-keleti, közép-ázsiai és északafrikai helyzet stabilizálása érdekében. A francia elnöki hivatal közleménye szerint Francois Hollandé a protekcionizmus veszélyeire figyelmeztette Trampôt. A francia elnök szerint Trump protekcionista megközelítése gazdasági és politikai következményekkel járhat. „Egy instabil és bizonytalan világban a bezárkózás zsákutcába vezet” - fogalmazott Francois Hollandé. Emellett felhívta Trump figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani a demokratikus értékeket. A NATO-ra kitérve hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség alapvetően szükséges, és felhívta amerikai kollégájának a figyelmét a párizsi klímavédelmi megállapodás fontosságára is. Közölte azt is, hogy Párizs folytami fogja az Európai Unió megerősítését szolgáló intézkedéseit minden területen.
