Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-28 / 23. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2017. január 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Merkel fogadta a francia elnököt Trump első látogatója May A brit kormányfő Putyinról szólva azt tanácsolja, hogy legyenek vele elővigyázatosak Berlin. Németország és Franciaország közös meggyőződése, hogy az Európai Unió tagállamai csak együtt birkózhatnak meg a közösség előtt álló nagy belső és külső kihívásokkal - mondta Angela Merkel német kancellár a Francois Hollandé francia államfővel folytatott megbeszélése előtt. A tanácskozás után a francia államfővel együtt tisztelegtek a karácsony előtti berlini iszlamista terrortámadás áldozatai előtt, a merénylet helyszínén. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az iszlamista terror veszélyét csak összefogással lehet legyőzni. Hollandé nyilatkozatában kiemelte, hogy az uniós országok „erősebbek és szolidárisabbak, ha együtt cselekednek”. (MTI) Genfi tárgyalások: csak február végén Moszkva. Február végére halasztják az ENSZ égisze alatt folyó genfi Szíria-közi tárgyalások újabb fordulóját, amelyet eredetileg február 8-ra tűztek ki - jelentette be az orosz külügyminiszter a szíriai ellenzékkel megtartott találkozóján. Szergej Lavrov nem közölte a halasztás okát. A csúszást az indokolhatta, hogy a szíriai ellenzéknek még el kell határoznia, hogy egységes küldöttséget alkot-e majd, avagy csoportokban tárgyal, és hogy közvetlenül szóba áll-e Damaszkusz delegációjával. (MTI) Sigmar Gabriel az új külügyminiszter Berlin. Joachim Gauck német államfő tegnap Sigmar Gabriel alkancellárt, eddigi gazdasági minisztert nevezte ki külügyminiszternek, Frank-Walter Steinmeier utódjának. Gabriel leszögezte: a német kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatra törekszik az új washingtoni vezetéssel. Frank- Walter Steinmeier azért távozott a külügyminisztérium éléről, mert a kormánypártok jelöltjeként indul a februári államfová- lasztáson. Gazdasági miniszternek a tárca eddigi parlamenti államtitkárát, Brigitte Zypries-t nevezték ki. (MTI) Francois Fiiion kész visszalépni Párizs. A tavaszi francia elnök- választás esélyesének számító Francois Fiiion volt francia kormányfő azt mondta, hogy felesége 1981 óta, első képviselői mandátuma óta az asszisztenseként dolgozik, de ha az ügyészség mégis eljárást indít ellene Penelope Fiiion állítólagos parlamenti fiktív állása miatt, visszalép a konzervatív elnökjelöltségtől. Kizárta a francia jobboldali előválasztás 2. helyén végzett Alain Juppé, hogy elindul az elnökválasztáson, ha a konzervatív jelöltté választott Fiiion visszalépésre kényszerül a felesége ügyében indított ügyészi vizsgálat miatt. (MTI) Theresa May brit kormányfő megállítaná a Nyugat hanyatlását (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Theresa May brit miniszterelnök tegnap hivatalos látogatást tett Donald Trump amerikai elnöknél a Fehér Házban. Ő az első külföldi vezető, akit Trump hivatalosan fogadott. A látogatást eredetileg februárra tervezték, de Steve Bannon, Trump stratégiai főtanácsadója javasolta az ennél korábbi találkozót. Theresa May utazása előtt a Financial Times napilapnak nyilatkozva alig burkoltan utalt arra, hogy washingtoni látogatásán óva inti majd az amerikai elnököt az európai egység meggyengítésére tett kísérletektől. A brit kormányfő kijelentette: tekintettel a fenyegetésekre, amelyekkel Európa jelenleg szembesül, „nem most van itt az ideje az együttműködés gyengítésének”. May hozzátette: amikor Nagy-Britannia úgy döntött, hogy kilép az EU-ból, az a döntés nem az Európai Unió szétbomlasztásáról szólt. „Bízom abban, hogy az USA felismeri, milyen fontos az európai együttműködés a kollektív védelem és a közös biztonság szempontjából” ' - mondta a kormányfő. A brexit után egyedül maradó briteknek egyfelől nem jön jól, hogy a NATO-t is bíráló Trump egy bezárkózó Amerikát akar, másfelől viszont az új elnök üdvözölte a brexitet, és saját győzelmének előszeleként tekint rá. A brit Guardian úgy fogalmazott, hogy May olyan helyzetben akar szerződést kötni, mint az az ember, aki eladta a házát, és most keres egy másikat, miközben nincs hol laknia. És ezt az ingatlanos Trump ki is fogja használni. Theresa May kormányfő a Fehér Házban tett látogatása előtt a Philadelphiában elmondott beszédében elutasította a „liberális intervenció” politikáját más országokban, ám felhívta a figyelmet Oroszország és Kína magabiztosságára. A republikánus törvényhozók philadelphiai tanácskozásán mondott beszédében leszögezte: elmúlt már az az idő, amikor az Egyesült Királyság és az USA más országokat rohant le, hogy ott „nemzetépítésbe” kezdjen. Miután kifejtette, hogy országa és az USA viszonya különleges, s egy erős Egyesült Államok képes vezetni a világot, leszögezte azt is, hogy Washington ezt egyedül nem teheti meg, szövetségeseivel kell összefognia. May hangsúlyosan szólt arról is, hogy az Egyesült Királyság és Donald Trump Amerikájának küldetése, hogy ellenálljon a „Nyugat hanyatlásának”, amellyel szerinte Oroszország, Kína és India fenyeget. „Putyin orosz elnökkel kapcsolatban az a tanácsom, hogy működj együtt, de légy elővigyázatos” - fogalmazott May. Trump ma telefonon beszél Merkellel és Putyinnal A mexikói fal építését még George W. Bush elnök rendelte el (ľASR/AP) Ma telefonon beszél egymással Angela Merkel német kancellár és Donald Trump amerikai elnök, az utóbbi Putyin orosz elnököt is felhívja. Washington. Donald Trump arra készül, hogy magas adót vessen ki a Mexikóból érkező importárukra - közölte Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője. Trump döntésének értelmében az amerikai-mexikói határon építendő falhoz a költségeket úgy teremtenék elő, hogy 20%-os adót vetnek ki minden, Mexikóból érkező importárura - mondta Spicer, hozzátéve, hogy az elnök és a republikánusok készülő átfogó adóreformja más országokból importált termékekre is kiterjed majd. A szóvivő később visszakozott, csak ötletként említette az adót. A Fehér Ház bejelentése azt követően történt, hogy a mexikói elnök, Enrique Pena Nieto lemondta jövő hétre tervezett találkozóját Trumppal. A mexikói elnök ismételten elutasította az Egyesült Államokkal közös határon építendő fal építését és költségeinek kifizetését. Ma telefonon beszél egymással Angela Merkel német kancellár és Donald Trump amerikai elnök. A beszélgetés fő témája várhatóan Oroszország lesz. A név nélkül nyilatkozó forrás elmondta, hogy ha Washington oldja is a szankciók szorítását, az Európai Unió ezt valószínűleg nem fogja megtenni, mert az EU egyértelműen az ukrajnai helyzet politikai rendezését szolgálni hivatott, minszki megállapodások végrehajtását szabta a szankciók feloldásának feltételéül. Hivatalba lépése óta először ma beszél telefonon Donald Trump Vlagyimir Putyin orosz államfővel - erősítette meg a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. A két ország viszonya Barack Obama most leköszönt elnök második ciklusa alatt a hidegháború óta nem látott mélypontra süllyedt. Washington az ukrajnai és a szíriai beavatkozás és az emberi jogok oroszországi helyzete miatt bírálta Moszkvát, emiatt szankciókat is bevezetett vele szemben. Peszkov szerint nem várható, hogy a Trump beiktatását követő első telefonbeszélgetés során minden kérdésben „lényegi kontaktus” alakuljon ki a két vezető között. Mint mondta, „általában” az ilyen kapcsolatfelvételek esetén a „kétoldalú kapcsolatok aktuális állapotáról” szoktak eszmecserét folytami. Peszkov az mondta, a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Trump Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett szankciók enyhítésére készülne. Benyújtotta lemondását a határvédelmi szervezet vezetője, továbbá több magas rangú, a korábbi kormányzat által kinevezett külügyi tisztségviselő. A külügyi tárca szóvivője, Mark Toner szerint a lemondott diplomaták posztjának betöltése elnöki jelölést és szenátusi jóváhagyást igényel. A külügyben két államtitkár, két helyettes államtitkár és egy főigazgató nyújtotta be a lemondását: Thomas Countryman államtitkár a fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságpolitikáért, Patrick F. Kennedy államtitkár a menedzsmentért volt felelős. Korábban már távozott a külügyből Victoria Nuland, európai és ázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár és Gregory Starr, a diplomáciai biztonságért felelős helyettes államtitkár. (MTI) Szlovénia szigorú lépése a menekültekkel szemben A szlovén parlament elfogadta a külföldiekről szóló törvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy az illegális migránsok belépését már a határon elutasítsák. Ljubljana. A kormány által sürgősségi eljárásban beterjesztett javaslatban az állt, hogy a törvény módosítását kétharmados többséggel kell elfogadni, a parlament ugyanakkor arról is döntött, hogy a módosításhoz a képviselők abszolút többségének szavazata is elegendő. A megszavazott törvény szerint nem léphet be Szlovéniába az a külföldi állampolgár, aki a megszabott feltételeknek nem felel meg. Tavaly márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Amennyiben mégis illegális határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett. Kivételt képeznek az eljárás alól azok, akik közvetlen életveszélyben vannak vagy egészségügyi ellátásra szorulnak, továbbá amennyiben kíséret nélküli 14 éven aluli kiskorúakról van szó. A törvénymódosítás még nem lépett hatályba, bevezetését a belügyminiszter rendelheti el ideiglenes hatállyal, legfeljebb hat hónap időtartamra, amely meghosszabbítható. Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter hangsúlyozta: a törvénymódosítás nem sérti a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezményt, az elfogadott jogszabály ugyanis nem vonatozik azokra, akik a háborúk elől menekülnek, hanem csakis a gazdasági bevándorlókra, akik arra várnak, hogy bejussanak Európába. Hozzátette: az Európai Uniónak és a schengeni térség tagállamainak maguknak kell gondoskodniuk országaik biztonságáról, amíg nem lesz egyértelmű európai migrációs szabályozás. A külföldiekről szóló törvénymódosítás ellen számos hazai és külföldi civil és nemzetközi szervezet, egyebek között a Amnesty International, valamint az Európa Tanács is felszólalt. A rendőrség hivatalos adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában 2015 októbere óta félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek csak egy töredéke kért me- nedékj ogot az országban. (MTI)
