Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-27 / 22. szám, péntek
www.ujszo.com I 2017. január 27. KÖZÉLET I 3 Nehéz tárgyalásokra készül a Híd és Vajon Bugár elfogadná Berényi jelölését? (Somogyi Tibor felvétele) FINTA MÁRK Az MKP és a Híd megyei együttműködésről szóló tárgyalásait a magyar-magyar párbeszéd után is nehéz menetnek neveztük, most pedig ki is derült, hogy miért. A buktató elsősorban az, hogy mindkét párt erőpozícióból ül neki az egyeztetéseknek - és mindez már a tárgyalások előtti kommunikációból is kiderül. Ha a parlament valóban elfogadja azt a törvénytervezetet, mely egyfordulóssá teszi a megyei választásokat, épp Nyitra és Nagyszombat megyében nyílik komoly esély arra, hogy a két párt közös jelöltje sikert arasson. A Híd és az MKP együttműködését ezért most lehet megalapozni, ez mindkét párt szempontjából racionális döntés lenne a jövőre nézve. Mindazonáltal az MKP számára - mely megyei szinten jóval erősebb mint a Híd - sokkal fontosabb a megyei választás, mint Bugáréknak. MKP - kész javaslat Menyhárt József MKP-elnök ugyanis többször jelezte már, a párt abszolút prioritását a régiók jelentik. Politikai céljairól is ilyen értelemben beszél, az MKP régiós jellegét, potenciálját szeretné kihasználni. A párt nincs jelen az országos politikában, a szlovák pártok és a sajtó is mintha megfeledkezett volna róluk, ellenben a megyei posztok (három megyei al- elnök és számtalan képviselő) biztosítja számukra azt, hogy megmaradjanak a politikai színpadon. A megyei posztok nem csak presztízst, de érdekérvényesítési lehetőséget, manőverezési képességet, befolyást és nem utolsó sorban fizetett állásokat jelentenek a régiós politikusaik számára. Mindezzel ki lehet elégíteni az MKP regionális struktúráit. Információink szerint épp ezért meglehetősen nagy az ellenérzés a régiókban a Híddal való együttműködés kapcsán - a helyi politikusok nem szívesen adnák fel pozícióikat Bugárék javára. Menyhárt hozzáállása a magyar-magyar párbeszéd előtt azt jelezte, hogy hajlandó áldozatot hozni az MKP-Híd együttműködés oltárán - ám az egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit adna fel az MKP elsődleges érdekérvényesítő erejéből. A párt vélhetően ezért fektette le már a tárgyalások előtt, miben gondolkodik: minden bizonnyal kész saját javaslattal állítanak majd be a Hídhoz, és minden „politikai centiméterért” harcolni fognak. A Híd engedményt vár Márpedig Bugár Béla, a Híd elnöke sem hajlandó engedni az erőpozícióból, áldozatot követel Menyhárttól annak fejében, hogy a két párt esetleg később, például a parlamenti választások során is együttműködhessen. Az MKP számára pedig ez fontos lehet, ha vissza akar kerülni a törvényhozásba, az elmúlt évek ugyanis azt bizonyították, hogy ez önerőből talán túl nehéz feladat lenne a pártnak. A Híd tehát valószínűleg nagyobb engedményt vár majd Menyhártéktól. A Híd számára túl nagy érvágást a megyei pozíciók hiánya ugyan nem jelent, jelenleg kormányon vannak, minisztereket, államtitkárokat, választási eredményeiknél nagyobb parlamenti frakciót tudhatnak magukénak. A megyei választások ugyanakkor igazi tesztet jelentenek majd Bugárék számára azután, hogy válaz MKP lalták a furcsa Smer—SNS—Híd koalíciót. A párt szempontjából a szlovák politikai dimenzió is érdekes: a magyarlakta megyékben a Híd korábban indulhatott volna valamiféle jobboldali szlovák koalícióban a megyei választásokon, ám ez a lehetőség most bezárult. Bugárék számára így tulajdonképpen az MKP maradt az egyedüli komoly koalíciós partner Nagyszombat és Nyitra megyében, ha komolyan labdába akarnak rúgni. A Híd továbbra is fenntartja, hogy tárgyalni akar az MKP-val, és Menyhárték nyilatkozataiból is az derül ki: február 11-e, az MKP Országos Tanácsának ülése után várhatóan élnek Bugárék meghívójával. A kérdés az lesz, mi történik majd ezen a tárgyaláson, mennyit engednek majd a pártok, és az első egyeztetést követik-e majd továbbiak, megyei és járási szinten is. S végül az is nagyon fontos lesz, hogy az esetleges megegyezésekből milyen jelöltek születnek majd. A személyes ellentétek ugyanis továbbra is meglehetősen nagyon a régiókban a Híd és az MKP között, a törzsszavazók és a helyi politikusok pedig nehezen fogják lenyelni, ha nem az általuk preferált jelölt indulhat majd - márpedig ha a pártok nem tudják „eladni” a jelöltjüket a pártnak, az komolyan szűkítheti a választók mobilizálásának lehetőségeit is. Sokba kerülhet egy síbaleset ÖSSZEFOGLALÓ Javában tart a síszezon, is a téli sportok szerelmesei hajlamosak megfeledkezni a kockázatokról - szakemberek szerint ajánlott hegyi sportbiztosítást kötni. Pozsony. A téli sportok magasabb baleseti kockázattal járnak, és a hegyekben a legkisebb balesetből is, például a havas ösvényeken tett séta alatt kibicsaklott boka vagy a síelés közben szerzett térdficam komoly gondot okozhat, előfordulhat, hogy a mentők segítsége nélkül nem jutunk orvoshoz vagy vissza a szállásunkra. A tavalyi síszezonra vonatkozó statisztikai adatok alapján a szakemberek szerint a havas lejtőkön nem elég csupán óvatosnak lenni. Főleg az európai egészség- ügyi kártyával kapcsolatban figyelmeztetnek: ha valaki külföldön szenved balesetet, ez a kártya nem szavatolja a standardot meghaladó ellátást, sokszor még azt sem, amihez Szlovákiában hozzászokhattunk. A magánintézményekben például nem fogadják el. Háromszoros ár A ČSOB biztosító és az AWP Solutions asszisztenciaszolgálat adatai szerint a különböző sérülések kezelési költségei külföldön háromszor olyan magasak, mint idehaza. A pontos ár attól függ, hogy a sérültet hova szállítják. Ha az európai kártyát mutatja fel, ugyanolyan feltételekkel látják el, mint az adott ország lakosait. Csakhogy a síközpontok közelében általában magánintézmények vannak, melyekben magas árat kémek a kezelésért. Általánosságban elmondható, hogy a sebészeti beavatkozást Drága lehet a sízés biztosítás nélkül (Ján Krošlák felvétele) igénylő kéz- és lábtörés ellátása több ezer euróba kerülhet, és drága a helikopteres szállítás is, amire a téli hónapokban könnyen szükség lehet. „A sípcsonttörések átlagos költségei tavaly 5600 euró körül mozogtak, a combcsonttörés átlag 13 000 euróba került. Viszonylag gyakoriak voltak a fejsérülések, azok ellátásáért mintegy 2500 eurót számláztak” - összegezte a tavalyi évet Anna Jámborová, a ČSOB munkatársa. Aki külföldre megy, feltétlenül kössön utasbiztosítást, azon belül is hegyi sportbiztosítást. A termék kiválasztása előtt azonban ellenőrizni kell, pontosan mit tartalmaz, milyen sportokra vonatkozik. Aki a hazai hegyekbe készül, annak is végig kell gondolnia, mit tervez. Aki csak a kijelölt ösvényeken fog sétálni, a szálloda melletti dombon fog szánkózni, a hivatalos sípályát akarja használni, annak nem kell külön biztosítást kötnie, egészségi problémák esetén elég a rendes egészségbiztosítás, az fedi az összes baleset költségeit, amelyek kijelölt pályákon történnek. A hatályos törvény értelmében a síközpont és a sípálya üzemeltetőjének a hivatalos pályán a saját költségére kell biztosítania az ügyfél mentését. Ez kimondottan a sípályára vonatkozik. Ha viszont valaki a parkoló és a sípálya közötti szakaszon lesz rosszul vagy 100 méterre a sípályától, esetleg séta közben sérül meg, a hegyimentő szolgálat szolgáltatásaiért már fizetni kell. A mentőakció költségeit attól a helytől, ahová már eljut a mentőautó, az egészségbiztosító állja. Ha olyan helyen történik baleset, melyet nem a hegyimentő szolgálat (HMSZ) felügyel, a mentési költségeket ugyancsak fedi a rendes egészségbiztosítás. Ilyenkor a 112-es telefonszámon kell segítséget kérni, s a mozgósított mentőalakulat kiszállásáért nem kell fizetni. Mit fedez a biztosítás A síalpinistáknak és a különböző adrenalinsportok rajongóinak, akik az igényesebb terepeket részesítik előnyben, azonban tanácsos külön hegyi sportbiztosítást kötni, mely fedezi a hegyimentő szolgálat költségeit, beleértve a helikopteres szállítás árát. A hegyimentő szolgálat egy- egy mentése - légi technika használata nélkül - legkevesebb 350 euróba kerül, a helikopteres mentés ára meghaladhatja a 4500 eurót. Megfelelő biztosítás híján már egyetlen nagyobb mentési akció, mely során helikoptert is igénybe vesznek, anyagilag tönkretehet egy családot. Ki a felelős? Főleg külföldi sítúrára tanácsos olyan biztosítást kötni, mely fedezi az összes kockázatot: a külföldi gyógykezelés költségeit, a helyi hegyimentő szolgálat bevetését, tartalmaz poggyász-, valamint kiegészítő biztosítást halálos vagy tartós egészség- károsodással végződő balesetre. Jámborová szerint ha külföldre megyünk síelni, a felelősségbiztosításról sem szabad elfeledkezni. Olyankor nyújt védelmet, amikor valaki figyelmetlenségből kárt okoz valakinek vagy egy intézménynek. A felelősségbiztosításhoz tanácsadás és asz- szisztenciaszolgálat is tartozhat, hogy könnyebben tájékozódhassunk az adott állam törvényeiben, ha pedig a rendőrség letartóztat, jogsegélyt, tolmácsot, ügyvédet szerezzenek, kifizetik a kauciót stb. Ezt a biztosítást a legtöbben alábecsülik, de gyermekes családoknak különösen ajánlott. Külföldön ugyanis általános, hogy mindent bírósági úton próbálnak intézni. „Az utóbbi években megszaporodtak az olyan esetek, amikor a síelők egy-egy ütközés után a jogászaik közvetítésével több ezer eurót próbálnak kicsikarni más síelőkből olyan Sísérülések és a kezelés ára A leggyakoribb sérülések és az esetleges gyógykezelés ára, ha nincs biztosítás: ► Combcsonttörés 36 710€ ► Hátgerincsérülés 23186€ ► Hasüregsérülések 19 451 € ► Koponyasérülések 14 371 € ► Felsővégtag-törések 3100-11174€ ► Bokatörés 9632€ ► Mellkassérülés 5 716€ ► Arcsérülések 1803€ ► Fej sérülés (CT-vizsgá I at) 1055€ ► Térdficam 1352-6 834€ ► Lábtörés (műtét) 2500-11453€ ► Helikopteres szállítás 25000€ ► Sérült személy földi szállítása 600 € (Forrás: Allianz, Generali, a Postabank Biztosítója) balesetekért, melyeket valójában nem is ők idéztek elő” - mutatott rá Jámborová. Gyakori stratégia, hogy ha a helyi síelőnek nincs felelősségbiztosítása, felveszi az áldozat szerepét, hogy ne neki kelljen kártérítést fizetnie, miközben arra számítanak, hogy a külföldiek nem beszélik jól a nyelvet, s nem ismerik jól a helyi viszonyokat. „A felelősségbiztosítás ilyenkor is jól jöhet” - tette hozzá a ČSOB munkatársa. (tasr, sza)
