Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-26 / 21. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. január 26. ISKOLA UTCA 113 Az emlékverseny győztesei és a díjátadók (Fotó: SJG) Kiosztották a Comides István Matematika-Fizika Emlékverseny díjait KRÁLIK ZSUZSANNA Éles eszű felvidéki és magyarországi közép- iskolások mérhették össze tehetségüket a komáromi Selye János Gimnázium dísztermében a Katalinok névnapján. A Comides István Matematika- Fizika Emlékversenyt Kalácska József és tanárkollégái hívták életre. 1920. december 7-én a felvidéki Komjáton született Comides István, aki saját erejéből a tömegspektro- metria világszerte ismert kutatójává küzdötte fel magát. Tehetségét nyolc évig a komáromi bencés gimnáziumban csiszolta. A jeles matematikus-fizikus 1968-tól nagy áldozatvállalással segítette a fizika és a kémia oktatását a volt Nyitrai Pedagógiai Főiskolán, ahol 1990-től vendégprofesszorként taníthatott, és a komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziummal is rendszeres kapcsolatban állt. 2001-ben a komáromi Selye János Gimnáziumban a hetvenes évek óta zajló szellemi diákviadalt róla nevezték el Comides István Matematika-Fizika Emlékversenynek, amelyen évente több tucat felvidéki és magyarországi középiskolás négy kategóriában vesz részt. A szellemi bajnokság díjkiosztó ünnepségére idén nem hagyományosan a magyar kultúra napján, január 22-én, hanem január 23-án került sor Horváth Katalin tanárnő, a gimnázium matematika tantárgybizottsága elnökének vezetésével. A díjakat - pénzjutalmakat - Comides Istvánná megbízásából-dr. Nesz- mélyi Edit, a Selye János Gimnázium nevében Andruskó Imre igazgató és a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köréből Langschadl István elnök és dr. Kalácska József alelnök adta át. 1. évfolyam 1. Pinke Andrea, Selye János Gimnázium, Komárom 2. Tringer Máté, Pannonhalmi Bencés Gimnázium 3. Jánosdeák Márk, Selye János Gimnázium, Komárom 2. évfolyam 1. Búkor Benedek, Selye János Gimnázium, Komárom 2. Csabai Bendegúz, Szent István Gimnázium, Budapest 3. Molnár Mátyás, Selye János Gimnázium, Komárom 3. évfolyam 1. Édes Lili, Selye János Gimnázium, Komárom 1. Krisztik Bálint, Eötvös József Gimnázium, Tata 3. Mátyási Lilla, Szent István Gimnázium, Budapest 4. évfolyam 1. Csenger Géza, Selye János Gimnázium, Komárom 2. Adorján Dániel, Szent István Gimnázium, Budapest 3. Elek Máté, Selye János Gimnázium, Komárom Az iskolák versenyében pedig első helyen a komáromi Selye János Gimnázium, 2. helyen testvérisko- lánk, a budapesti Szent István Gimnázium, a 3. helyen pedig a tatai Eötvös József Gimnázium csapata végzett. Mindenkinek szívből gratulálunk! Himnuszról, szellemi értékekről a magyar kultúra napj án BESZÁMOLÓ A dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola és Sportgimnázium diákjai annak a dalnak, illetve versnek a történetéről, gondolatvilágáról emlékeztek meg, amelyet előbb ismerünk, éneklünk, és csak később értjük meg gondolatvilágát - ez pedig a magyar himnusz. Nemzeti énekünk születésének 194. évfordulóján nehéz elhinni, hogy a 19. századig nem volt Magyarországnak hivatalos himnusza. Az anekdotikus feljegyzések alapján Erkel Ferenc a pozsonyi harangok zúgására emlékezve megzenésítette Kölcsey versét. A költemény megírásának napja 1989 óta a magyar kultúra napja. Az iskola diákjainak minden évben ez a nap is alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a magyarság évezredes hagyományainak, felmutassák és továbbadják a múltat idéző szellemi értékeket. A Kölcsey-vers gondolatvilágának elemzése után a magyar népzenei alapokat és a saját improvizációkat egyedi hangzásvilággá alakító, Má- tyusföldről származó Kossuth-díjas Ghymes együttes aktuális, Január című dalának felvételét hallgatták meg. A csallóközi Kicsi Hang előadásában pedig Ady Endre A fölföldobott kő című verse hangzott el videofelvételről. Népzenei örökségünk egyik gyöngyszeme, a Tavaszi szél vizet áraszt című székelyföldi népdal legkülönlegesebb előadásáról is szó esett. A Freddie Mercury által Budapesten előadott és elvezényelt dalocska 1986-ban felvett filmkockáit megnézve emlékeztek a ma már flashmobnak is nevezhető egyedülálló rock- és népzenei produkcióra. Az ízig-vérig magyaros verbunkos muzsika műfaját egy német zeneszerző, Johannes Brahms szinte „anyanyelvi szinten” művelte, 21 magyar táncából a legnépszerűbbet és a legtöbbet játszottak az ötödiket idézték fel. Kölcsey Ferenc leggyakrabban idézett prózai írásából, a Parainesis- ből a nyelvről szóló bekezdésének előadásával hangsúlyozták az anyanyelv fontos szerepét: „Soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” Ezután néhány különleges tényt osztottak meg a legtöbbet idézett magyar versről. Szó esett arról is, hogy a Himnusznak már szobra is van, hogy harminc nyelvre lefordították, és megemlítették azt is, hogy Rákosi Mátyás Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti éneket íratni. A műsor második felében kifejezetten „sportos” megközelítésben szóltak a himnuszról. Érdekes információk hangzottak el a himnusz olimpiai verziójáról. Az intézmény falai közt tanuló focisták nagy örömére Szabó Tímea előadásában elhangzott a DAC stadionhimnusza, a Nélküled. Stílusosan a 2015. december30-án a kanadai ifjúsági jégkorongtomán a lemezjátszóhibát korrigálni akaró Horváth László hokis által előadott Himnusz-verzióval zárták az irodalmi-kulturális műsort. ( ki ) A magyar kultúra napja tiszteletére készített műsor résztvevői
