Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-24 / 19. szám, kedd

KULTÚRA 161 2017.január24. www.ujszo.com Ha engedik, folytatja A szerencse fia címmel írta meg emlékiratait Kovács András, a magyar film élő klasszikusa KOVÁCS ANDRAS Epizódok egy filmrendező életéből RÖVIDEN Újabb elismerés a Saul fiának London. Nemes Jeles László, a Saul fia alkotója kapta a Londoni Kritiku­sok Körének (London Critics’ Circle) vasárnap esti díjátadóján a legjobb rendezőnek járó elisme­rést. Ebben a kategóriában a magyar filmrendezőn kívül Maren Ade (Toni Erdmann), Damien Cha- zelle (Kaliforniai álom), Barry Jenkins (Holdfény) és Kenneth Lonergan (A régi város) volt jelölt. A Saul fia a legjobb külföldi filmek mezőnyében is esélyes volt, ám azt a díjat végül a Toni Erdmann című német vígjáték kapta meg. A 37. alkalommal megrendezett díjátadón az Oscar-szezon favoritját, a Kaliforniai álom című musicalt hirdették ki a legjobb filmként. (MTI) Túl a milliárdon a Zsivány Egyes Los Angeles. A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet a hétvégén átlép­te az egymilliárd dolláros globális bevételt - közöl­te a Disney filmstúdió. A Gareth Edwards rende­zésében készült sci-fi mozis forgalmazása 39. napján érte el a küszöböt, Észak-Amerikában 512,2 millió dollárt, a többi pi­acon pedig összesen 499,1 millió dollárt kere­sett eddig a jegybevéte­lekből. A The Hollywood Reporter szerint a Dis­neynek ezzel már négy 2016-os produkciója ke­rült be a milliárdos klub­ba, a másik három az Amerika Kapitány: Pol­gárháború, a Szenilla nyomában, a Zootopolis - Állati nagy balhé. (MTI) SZABÓ G. LÁSZLÓ Negyvenvalahány filmmel a háta mögött Kovács András az elmúlt évtizedek magyar filmművészetének egyik meghatározó alakja. Első játékfilmje, a Zápor főszerepét Bara Margit játszotta, a Hideg napokkal fődíjat nyert Karlovy Varyban, A vörös grófnőt Károlyi Mihály feleségéről, Andrássy Katinkáról forgatta. Az ő nevéhez fűződik a Ne­héz emberek, az Októberi va­sárnap, A ménesgazda is. Já­tékfilmet húsz éve nem készí­tett már. Most, túl a kilencve- nen A szerencse fia címmel könyvben tette közzé élete emlékezetes epizódjait. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent 207 oldalas kötet két estére szóló olvasmány annak, aki az említett alkotá­sok közül legalább egyet lá­tott a Kossuth-díjas filmren­dező műhelyéből. Kovács András ugyanis nemcsak képsoraival - írott történetei­vel is kiváló mesélő. Tizenhat fejezetből álló könyvét ezért aztán nehéz letenni: emlékei között barangolva közelebb kerülhet az olvasó filmjeinek főszereplőihez, Bara Margit­hoz, Törőcsik Marihoz, Dajka Margithoz, Básti Julihoz, Pá- ger Antalhoz, Latinovits Zol­tánhoz, beleshet egy-egy film díszletei mögé, s megtudhat­ja, miképpen zajlik az élete ma, mi foglalkoztatja zsúfolt könyvespolcai között. Történeteinek első része az erdélyi dombok között meg­húzódó szülőfalujába, Kidébe kalauzol el, ahonnan a negye­dik elvégzése után jutott be Kolozsvárra, második szülő­helyére. Neki ugyanis, ahogy íija: „több szülőhelyet adott a sors”. A beteges vidéki kisfiú azonban úgy döntött, másod­jára is elvégzi a negyedik ele­mit, s csak azután lesz nagy­városi gimnazista, bekerü­lésem a városi környezetbe nagy megrázkódtatással járt. Kolozsvárra édesanyám vitt be vonattal. Először ültem vo­naton, Boglártelkére szekérrel vittek át Kidéből a hegyeken keresztül. Addig vagy a szü­leimmel, vagy a nagyszüle- immel éltem, közeli rokonaim vettek körül. Amikor anyám berakta kis motyómat az in- temátus folyosóján a nekem kijelölt szekrénybe, megcsó­kolt és elment, megsemmi- sültnek éreztem eddigi éle­tem, és elsírtam magam.” Középiskolai évei hadié­rettségivel végződtek, írja, hiszen a német megszállás idején vizsgázott. „1944 nya­rán Románia kiugrása meg­változtatta az erőviszonyokat. A győztesnek látszó koalíció a románoknak visszaadta Észak-Erdélyt, amelyet szov­jet csapatok szálltak meg a békekötésig. A sok anyaor­szági, aki korábban munkát vállalt Erdélyben, most me­nekült innen. A vonatok in­gyen szállították őket. Én fel­ültem erre az ingyenvonatra, amely Budapestre vitt - egye­dül ott gyártottak filmet.” A színiakadémia filmsza­kán találkozott Bacsó Péter­rel, Fehér Imrével, Makk Ká­rollyal. Ezekről az évekről, kollégiumi életéről, színész­társairól - Soós Imréről, Sze­mes Mariról, Szirtes Adóm­ról, Horváth Teriről - felka­varó anekdotákkal emlékezik meg. Pályája elején, drama­turgként, olyan filmek kezde­ményezője volt, mint a Kör­hinta, a Ház a sziklák alatt vagy a Bakaruhában. „Vezető munkám a filmgyártásban az edzőkéhez hasonlított. Nekik is a legjobb formáját mutató sportolót kell beállítaniuk a csapatba...” Jó mesélőként Kovács András a kisujj ából rázza az érdekes történeteket, forgatások, utazások, feszti­válok elevenednek meg a fe­jezetekben, politikai esemé­nyeket, fordulatokat nem át­ugorva. Egy cannes-i fesztivál apropóján Picassóval való személyes találkozásáról be­szél, 1968-as párizsi útja mar­góján Chagall alakját idézi meg. Külön fejezet foglalkozik a rendező egyik legértékesebb alkotásával, a Hideg napok­kal, amely Cseres Tibor regé­nye nyomán készült az 1942- es újvidéki vérengzésről. A film Karlovy Vary-i bemuta­tójával kapcsolatosan azt úja: „A fesztiválra Darvas Iván is eljött, őt kértem meg, hogy beszéljen a vetítés előtt, mert tudott csehül. Nagy rokon- szenvet váltott ki a fellépése, kivált, hogy nem kellett tol­mács, és főleg az, hogy Iván kijavította egy nyelvi hibáját, hallhatták, nem betanult szö­veget mond.” A Hideg napok a fődíj mellett a kritikusok el­ismerését is megkapta, és „ér­dekes, hogy a csehek és a szlovákok mellett különösen a szovjet és az olasz újságírók voltak hívei a filmnek...” A rendező 1968-ban be­mutatott munkájának, a Fa­laknak is vannak különös vo­natkozásai. Amikor a film el­került Prágába, „már érlelő­dött a Dubček kezdeményez­Jó mesélőként a kisujjából rázza az érdekes története­ket, forgatások, utazások, fesztiválok elevenednek meg. te reform... Az, hogy egy szocialista országban ilyen film elkészülhetett és be is mutatják, támogatást jelentett számukra, saját hasonló tö­rekvéseik esélyeit növelte.” S hogy mivel telnek a ki­lenc venegyedik évében járó rendező mindennapjai? Vár­ja, mikor viheti filmre Wes­selényi Polixéna naplóját, és azt a forgatókönyvét, amely egy kezdő kolozsvári szí­nésznőről szól, aki aztán Bu­dapesten lesz ünnepelt film­sztár. Igen, a történet a tragi­kus sorsú Bara Margitról szól. „Kilencvenegy éves korom ellenére tele vagyok tervekkel - úja könyve utolsó oldalán Kovács András. - Soroljam fel őket? Nem tehetem, mert szü­net nélkül szaporodnak a ten­nivalóim.” íme, egy alkotóvággyal teli örökifjú, a magyar film nagy öregjeinek egyike, aki már életében klasszikussá válha­tott.- Elég jó szülő, elég jó gyere Február 13-án több év után végre ismét Dunaszerdahelyre látogat sokak kedvence, a Nyitott Akadé­mia egyik legnépszerűbb előadója, Dr. Vekerdy Tamás pszichológus. A Tanár Úr új előadását hozza el nekünk, melyet eddig Magyaror­szág minden pontján vastapssal köszönt meg a közönség, érdemes meghallgatni, óriási élményt jelent! Napjainkban az embernek könnyen az a benyomása támadhat, hogy sok min­den a szabadságára tör, és olyan korlá­tok közé szorítja, amelyek között nem tud természetes igényeinek, vágyainak, meggyőződésének megfelelően élni. Igaz ez az élet számos területére, töb­bek között a gyermeknevelésre, a gye­rekekkel való együttélésre is. A külvilágban sokszor fájdalmas, kár­tékony körülmények és korlátok, belül szorongás, bizonytalanság, zavar nehe­zíb azt, hogy örömtelién, harmonikusan élhessünk, és a gyerekeink is jól érezhes­sék magunkat a bőrükben. Ilyen időszak­ban különösen fontos, hogy kimunkáljuk belső szabadságunkat, létrehozzunk egy olyan belső teret és mikroközeget, amelyben úgy élhetünk, ahogy tényleg érdemes, és többé-kevésbé megvédhet­jük magunkat a külvilág ártó hatásaitól. Ennek része az is, hogy a saját szorongá­sainkkal és irreális elvárásainkkal, megfe­lelési kényszerünkkel is kezdjünk valamit. Hogy ne akarjunk tökéletes szülők lenni - elég, ha elég jó szülők vagyunk. Hogy ne akarjunk tökéletes gyereket sem - elég, ha elég jó az a gyerek. Tanuljuk meg ön­magunkat és egymást tökéletlenségünk­ben szeretni, örömünket lelni az egyedi­ség szabálytalanságaiban, és bizonyos derűs lazasággal, nem pedig görccsel tekinteni a felmerülő nehézségekre. Ne engedjük a kor minden megbete- gítö, ártalmas sajátosságát a bőrünk alá hatolni, tudatosan védjük belső szabadságunkat - ezzel segíthetünk gyerekeinknek is abban, hogy érzelmi biztonságban és lelki egészségben nő­hessenek fel. De hogyan tegyük? Ebben segít Dr. Vekerdy Tamás, a tőle meg­szokott bölcsességgel, emberséggel és fergeteges humorral. Az előadás interaktív, tehát bőven lesz lehetőség véleményt, tanácsot is kér­ni Vekerdy Tamástól. Érdemes élni az alkalommal! A Nyitott Akadémia helyszínen felállí­tott standján pszichológiai témájú kiad­ványok gazdag választéka várja az ér­deklődőket kedvezményes áron, köztük Dr. Vekerdy Tamás műveivel, melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál is. Dr. Vekerdy Tamás február 13-i előadását a Városi Művelődési Központban hallgathatjuk meg. Jegyek kaphatók a művelődési központ jegypénztárában. Január 29-ig tekinthető meg a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kiállítótermeiben az intéz­mény által 12. alkalommal megrendezett Akvareli Triennáléra beérkezett pályaművekből rende­zett tárlat. A vízfestés hazai seregszemléjének idei évfolyamára 64 alkotó jelentkezett nyolc or­szágból; a nemzetközi szakmai zsűri 54 akvarellistától 83 munkát választott ki a kiállításra. Az 1. díjat F. Balogh Erzsébet magyarországi képzőművész kapta különleges, gesztikus festményekből és szintén akvarellekből hajtogatott kirakókockákból kialakított térinstallációjáért (a képen). Má­sodik helyezett lett Dominika Lehocká (Szlovákia) és Bakos Ferenc (Magyarország), a szintén megosztott harmadik díjat pedig Jozef Bausnak (Szlovákia) és Madaras Lászlónak (Magyaror­szág) ítélte oda a zsűri. (Fotó: nmg) MP160794

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom