Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-24 / 19. szám, kedd
12 LIGUEl FOCITIPP ■ 2017. JANUAR 24. www.ujszo.com A tehetségek felkutatásával lehet küzdeni a PSG milliárdjai ellen UGT. i Csillogó stadion, újrameszelt edzőközpont, meggyőző csapatjáték: az ősz szenzációja, hogy az OGC Nice a Monacóval felváltva vezeti a francia bajnokságot, és minden fronton friss képet mutat. Sikerprojektjük, az utánpótlásakadémia mellett a nizzai klub másik stratégiai prioritása az igazoláspolitika megreformálása. A korosztályos és az első csapat igazolásaiért felelő scouting rendszerük több éve olajozottan pörög, és úgy tűnik, Mario Balotelli leigazolása sem egynyári sláger a Riviérán. A mikor az előző idényben a Nice a negyedik helyre fűtött be a francia bajnokságban, minden jel arra mutatott, hogy a csapat módszeres szétvásárlásának leszünk szemtanúi. A vezetőedző, Claude Puel egy southamptoni esernyőre cserélte le a napszemüveget, a klub gólkirályi címét bezsebelő Hatem Ben Arfa Párizs felé vette az irányt, Nampalys Mendy Leicesterbe utazott N’Golo Kanté nyomdokaiba, és még Valéré Germain, a második legtermékenyebb góllövő is visz- szatért Monacóba. Nem csak egy csapat foszlott darabjaira, egy többéves ciklus ért véget. A döntéshozók viszont felkészültek a viharra. Ha megnézzük az OGC Nice jelenlegi kezdőjét, tisztán kirajzolódnak azok a minták, mely alapján a „Gym” (a csapat egyik beceneve a Sasfiókák mellett) elhelyezte a játékoseladásokból visszanyert zsetonokat: két klubnevelés (Cardinale, Malang Sarr), három portugál bajnokságból szerződtetett csiszolatlan gyémánt (Dalbert, Seri, Pereira), két francia másodosztályból előkotort tehetség (Cyprien, Walter) és a klub felpumpált ambícióit képviselő, nemzetközileg is ismertebb nevek Mario Balotelli, Younes Belhanda és Dante személyében. Ha egy picit mélyebbre ásunk, láthatjuk, hogy a jelenség mögött az évek alatt kiépített megfigyelői rendszer áll. De hogyan épül fel? A 3x8-as szabály Az OGC Nice többé-kevésbé tartja magát a 24 fős keret elvéhez, melyet három, nyolcfős csoportra lehet tagolni. Az első csoportot a kerettagok, vagy más néven a klubjátékosok alkotják. Piaci értékük nem verdesi az eget, és nincs bennük fantáziadús növekedési potenciál. Valódi értékük túlmutat a spekuláción: ők azok, akik sportszakmai és emberi dimenziót nyújtanak a keretnek, felkarolják a fiatalokat és segítenek nekik abban, hogy nap- ról-napra fejlődjenek. A klubjátékos nem egy pejoratív kifejezés, inkább egy kitüntetés; egy olyan pleesni, amit nem a vállra tűznek, hanem a játékosok közötti kapcsolatban kell keresni. Belhanda, Bodmer, Baysse vagy Eysseric ebbe a csoportba tartoznak. A második csoport az aktívák, vagy számviteli nyelven szólva, a vagyoni elemek. A nizzai vállalkozásban ők állnak a vállalkozás tulajdonában, számszerűsíthető értékkel bírnak és jövedelemszerzés céljára használhatók fel. Piaci értékük magas, és lehetővé teszik a klubnak, hogy okosan kereskedjen. Minél többen vannak, annál stabilabb az anyagi talapzat. Ebben az idényben többük értéke is magasra szökhet, akár már a téli átigazolási időszakban: Cyprien, Seri, Koziello vagy Pléa tartoznak ide. Végül, a maradék nyolc játékos az intézményi folyosókat csukott szemmel ismerő, belsős embereket foglalja magába. A játékosnevelde legjobbjai közé tartozik Sarr, Boscagli, Cardinale, Marcel vagy Bruner. Legtöbbjük már 8 éves kora óta koptatja a klub gyepét és iskolapadjait, és mindegyikük elvégezte az elő- (pré-formation) és teljes képzést (formádon). Értelemszerűen a csoportok között van átfedés és átjárás. A tagolás azt teszi lehetővé, hogy a keret a alás frigy szerezte meg Balotellit a Nice A 2016-os nyári átigazolási időszakban viszonylag későn, csak augusztusban merült fel először Mario Balotelli neve, de nem sokon múlt, hogy az olasz csatár csak nyári kedvtelésből járjon a Riviérára. Az ügyletben a kulcsember szerepét a nizzai klub elnöke, Jean-Pierre Rivere játszotta, aki elmondása szerint Balotelliről addig csak rossz híreket hallott, de egy nap a kezébe került az az anekdota, melyben Super Mario egy edzés után találkozott egy kisfiúval, aki lógott az iskolából. Amikor Balotelli kifaggatta, miért nincs az iskolában, a kisfiú azt válaszolta, hogy az egyik osztálytársával akadt problémája, mire Balotelli karon ragadta a fiút, és besétált vele az iskolába.,Amikor valaki ilyet tesz, lehet, hogy nem olyan rossz fiú, mint amilyennek beállítják" - reménykedett Rivere. Az elnök szerint Balotellihez az út a játékosügynök-báró Minő Raiolán keresztül vezetett, aki kezdetben nem válaszolt a meg< A Nice edzője, Lucien Favre maga is profi futballista, irányító középpályás volt - játékoskorában ellene követték el a svájci futball történetének egyik legdurvább belépőjét: Pierre-Albert ChapulSat (Stéphane Chapuisat édesapja) brutális talpalása után nyolc hónapig nem tudott pályára lépni Kővel dobálták meg a Nice csapatbuszát Az OGC Nice viharos körülmények között csak 1-1-es döntetlenre volt képes a bennmaradásért harcoló Bastia otthonában a Ligue 1 21. fordulójának nyitómérkőzésén. A nizzaiak buszát néhány száz méterrel az Armand Cesari Stadion előtt érte kőzápor, és noha a busz ablakai megrongálódtak, a játékosok nem sérültek meg. Prince Oniangué korai vezető gólját Arnaud Souquet fejjel megválaszolta még az első félidőben, és bár a kétmeccses eltiltását letöltő Mario Balotelli végig a pályán volt, a nizzaiak nem tudták kiharcolni a győzelmet - még úgy sem, hogy az 59. perctől emberelőnyben játszottak. Yannick Cahuzac, a Bastia játékosa a 2013/2014-es idény óta a nyolcadik piros lapját kapta - ez kétszer annyi, mint amennyit a második legfegyelmezetlenebb játékos kapott a Ligue 1-ben ebben az időszakban. egyensúlyban maradjon, a játékosmegfigyelők pedig ne veszítsék el a fókuszt. Az akadémiának (a nagy csapatot nem beleértve) összesen 11 megfigyelője van, melyből 9 kizárólag a szomszéd megyékben dolgozik, a maradék 2 a párizsi régióban. így akadhatott fent a rostán a cannes-i származású Vincent Koziello, vagy Yoan Cardinale Marseille külvárosából, aki 15 évesen került el családjától 200 kilométerre, Nizzába. 12 ország, sűrű fésűvel 2011-ben a Nice döntéshozói megelégelték, hogy az évek alatt összegyűlt információ különböző formában és eszközökön érhető keresésekre. Egy nap azonban Riveréhez visszajutott, hogy Raiola a csapat kerettagjain keresztül, más játékosok közvetítésével érdeklődik a nizzai klub viszonyairól. A kapcsolat- felvétel végül egy Nizzától 20 kilométerre (Saint-Jeannet) lévő pizzériában történt, teljes inkognitóban, igaz, azóta az étterem tulajdonosa nagy sikerrel árulja a ricottás és aszalt paradicsomos „Balotelli-pizzát". Az ügyletet végül az átigazolási időszak utolsó óráiban ütötték nyélbe. < Mario Balotelli végre összeszedte magát: 8 gólnál jár a bajnokságban el, ezért saját szoftvert fejlesztettek a megfigyelt játékosok adatainak feldolgozására. Azóta több száz labdarúgót monitoroznak 12 országban: Franciaország, Spanyol- ország, Németország, Olaszország és Portugália esetében az első- és másodosztály labdarúgói kerülnek a célkeresztbe. Senki nem foglalkozik Angliával, ahol állításuk szerint kevés a jó fogás. Nizzában kétféle scout létezik. A megfigyelt országokba 12 junior játékos-megfigyelőt (jellemzően volt klubjátékosokat) delegálnak, egy emberhez egy bajnokság tartozik. Köztük 4 senior képviselő fogja össze a közös munkát, ők 3 junior kolléga munkájáért felelnek. A junior megfigyelő minden hónapban - az egyéni megfigyelési riportok mellett - egy virtuális kezdőcsapatot készít a követett játékosokból, többféle taktikai felállás szerint. Az információ ösz- szesöpréséért a senior megfigyelő felel, aki ezután beleássa magát az adatrengetegbe. A kollegialitás itt sem ér véget, a résztvevők között folyamatos párbeszéd zajlik, hogy állandó pezsgésben maradjanak. A francia másodosztály szintén komoly figyelmet kapott az utóbbi időben, Cyprien és Walter mellett innen került fel Le Marchand, Le Bihan és Lusamba. Öten együtt nem kerültek többe hétmillió euró- nál. A Ligue 2-ben olyan profilokat keresnek, amelyeknél a technikai jellemző dominál, de figyelnek arra is, hogy a játékos gyorsan tudjon alkalmazkodni. A scoutingban egyszerre tűnik minden gyorsnak és lassúnak. Hosszú hónapok telhetnek el egy játékos megfigyelése és leigazolása között, miközben napról napra bukkannak fel pillanatnyi fellángolások. Nampalys Mendyt 2013-ban például nyolc hónapba telt becserkészni, olyannyira erős volt a verseny. Számszerűsített adat ugyan nincs róla, de rendkívül magas azon játékosok költsége, akik felkerültek ugyan a térképre, mégsem a klubot választották. A nizzai archívumban ott volt Guillaume Hoarau
