Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-23 / 18. szám, hétfő
4 | VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2017. január 23. | www.ujszo.com Tartalékos MÓZES SZABOLCS A hét legbizarrabb botránya valójában egy jellemrajz. A hatalmon lévők megrészegedéséről, hibás helyzetfelismeréséről. Andrej Danko gondolt egyet, és tizedesből századossá va- rázsoltatta magát. Ehhez semmilyen speciális honvédelmi tettet nem kellett véghezvinnie, nem mentette meg fél Szlovákiát, csupán odaszólt a védelmi miniszternek. Akit történetesen pártja, az SNS jelölt. Ez a miniszter pedig ugyanúgy járt el, mint a korábbi, smeres kollégája - mint az közel egy év elteltével kiderült -, aki a második Fico-kabinet utolsó ülésén katonai előléptetéseket osztogatott. így lett Robert Ficó- ból, Marek Maďaričból vagy Ľubomír Jahnátekből tartalékos ezredes. Hozzájuk képest Danko gyakorlatilag sehol sincs: csak százados lett, ám ha az ugrást nézzük - egy miniszteri paranccsal nyolc rangot lépett előre -, akkor lekörözte kollégáit. A történeten a smeres miniszterek valószínűleg jót röhögtek, talán mi is ezt tehetnénk - vagyoni kár nem keletkezett. Ha az infotörvény alapján nem bukik ki a sztori, kis miniszteri „tréfa” maradt volna -, ám az illető úriemberek mégiscsak az ország irányítói, tettük pedig jóval többet elárul róluk, mintsem gondolnák. Mutatja, mennyire becsülik a hadsereget. Játszóháznak tartják. Az országnak már régóta nincs valós és betartható védelmi stratégiája. Negyedszázada elmaradnak a fejlesztések, a szektor költségvetése évek óta körülbelül a fele annak a minimumnak, amit a NATO-tagság apropóján vállaltunk. Továbbá azt is mutatja a történet, mennyire becsülik a hivatásos katonák munkáját. E sorok szerzője is volt katona (és még mindig csak tizedes...), tudja, hogy nem egy tiszt viselkedése és hozzáértése nem éppen tankönyvszerű volt, ám az tény, hogy a tiszti előléptetésekhez is bizonyos fokú teljesítmény kellett. A hivatásosok többsége századosnál sosem lett több, csak a tisztek töredékének sikerült alezredesi vagy ezredesi rangig vinnie. Most ezek az emberek azt látják, hogy vezető politikusok viccet csinálnak az ő világukból, számukra elérhetetlen rangokat adományoznak egymásnak egy tollvonással, valós teljesítmény nélkül. Közben pedig természetesen a hadsereg fontosságáról papolnak, ám amikor valamit tehetnének is a szakterületért, vállat vonva becsukják a pénztárcát. Mindez a katonaság problémája lehetne, ám a rangosztogatás egy sokkal fontosabb - és egyébként már sokszor kitárgyalt - problémára is rávilágít. Az ország felelős vezetői - miniszterek és házelnök - politikai pozíciójukat kiaknázva meg nem érdemelt előnyökhöz juttatják magukat vagy barátaikat. Ahogy írtuk, egy tartalékos ezredesi vagy századosi rang pénzben semmit sem ér, ám ez az attitűd kell a Baštemák- és CT- ügyekhez, a sztrádaépítések és telekfelvásárlások körüli lenyúlásokhoz. A zsákmányszerzés ösztöne és gátlástalansága. FIGYELŐ Danko egy időre eltűnt a Facebookról Andrej Danko korábban aktív volt a közösségi hálón, de a hétvégén egy ideig nem lehetett elérni a Facebookon. Ezzel párhuzamosan az SNS hivatalos rajongói oldala is eltűnt. A kitörölt oldalnak, „Andrej Danko - predseda NR SR”, nagyjából 9000 rajongója volt - írta az aktuality.sk. Az SNS szerint módosították az oldal moderálási szabályait. Az oldalon azután szabadultak el az indulatok, miután Peter Gajdoš védelmi miniszter tartalékos századossá léptette elő Andrej Dankót. (ú) Könyvtárak országa? Kiderült, Szlovákia könyvtárnagyhatalom, könyvbarát-parádiósom LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ M eglepő módon Szlovákia könyvtámagy- hatalom, a könyvbarátok paradicsoma. Az amerikai Syracuse Egyetem hirdette ki ezt az eredményt, saját kutatásai alapján. Az országokat aszerint rangsorolta, hogy hány könyvtár jut 100 ezer főre. Szlovákia világelső lett, több mint 130 könyvtár jut 100 ezer emberre. A második Palau, ez az apró csendes-óceáni szigetcsoport, ami elég érdekes eredmény a 100 ezer főre jutó könyvtárak listáján, mert lakossága alig 20 ezer fő! Talán kevésbé meglepő módon Finnország a harmadik. A lista végén Szomália, Jemen és Niger található, az Egyesült Államok a 62. helyen van. A cikkből nem derül ki, milyen könyvtárakról van szó - nyilvános, akadémiai, egyetemi stb. Nagy könyvtárrajongó vagyok. Gimis koromban hat pozsonyi könyvtárba voltam beiratkozva. Az egyetemi évek alatt tíz könyvtárba jártam rendszeresen, a fele Prágában, a fele Pozsonyban van. Az évfolyamtársaim viccelődtek is velem, hogy amikor ők nagy nehezen felkelnek egy hosszú éjszaka után, én már hazafelé (azaz a kolesz felé) tartok a könyvtárból. Igen, voltak időszakok, amikor a könyvtárak a második otthonomat jelentették. Mivel valóban ez az egyik hobbim, sok európai ország könyvtáraiban jártam már. Láttam barokk könyvtárakat több száz éves könyvekkel, amelyeket meg sem szabad érinteni, mert ki tudja, akár még pestis is lehet rajtuk... Láttam szupermodem könyvtárakat, például a berlini Freie Universität Philologische Bibliothe- ket, amelynek az alakja olyan, mint az emberi agy, vagy a Birminghami Könyvtárt Angliában, amelynek még tetőkertje is van. A könyvtárak már rég nem csak a könyvekről szólnak. Olyan helyek, ahol friss információkhoz lehet jutni, munkát keresni, tanulni, internetezni, emberekkel találkozni. Emellett általában olyan helyek, ahol több nyelv találkozik, néha csak a könyvek lapjain, néha emberek között is. Pozsonyban angol könyveket a British Councilban, később az Egyetemi Könyvtárban szoktam kölcsönözni, német könyveket a Goethe Intézetben, magyar könyveket főleg a Pozsonyi Magyar Intézetben, de a városi könyvtárban is. Amikor olvastam a hírt a sok szlovákiai könyvtárról, eszembe jutott, mi a helyzet a szlovákiai magyar könyvtárakkal. Utánanéztem és megtudtam, hogy még a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete is létezik! De mint más szférákban, néha itt is nehéz a távolból megalapítani, kétnyelvű-e valamelyik könyvtár. Honlapjaik tarka képet mutatnak. Steril szlovák honlapokon kívül vannak teljes egészében kétnyelvűek is (Dunaszerdahely, Érsekújvár, Ga- lánta, Ipolyság, Komárom, Zseliz), és van, ahol a honlap egynyelvű - szlovák, de kiderül, hogy tartanak magyar nyelvű rendezvényeket is (például Rimaszombat). Elméletileg minél több könyvtár, annál több olvasó és képzett ember. Tehát továbbra is hajrá szlovákiai könyvtárak, könyvtárosok és olvasók! Trump úgy fog kormányozni, ahogyan kampányolt Beiktatási beszéd helyett is kampánybeszédet mondott Donald Trump - éllapította meg az európai sajtó. A brit sajtó szerint Donald Trump beiktatási beszéde arra vall, hogy kormányzási stílusa ugyanolyan lesz, mint elnökválasztási kampánya. A The Times című konzervatív lap szerint az amerikai elnökök beiktatási beszédei hagyományosan a megbékélés ígéretét hirdetik, és rendszerint azt a megnyugtató üzenetet küldik a világnak, hogy az Egyesült Államok a béke és a barátság híve. Trump beszédében is fellelhető volt ez, nyomokban, ám a beszéd sokáig visszhangzó eleme a többször hangoztatott America first - Amerika mindenek előtt - jelszó lesz. A kifejezés ismerős: Trump emberei is gyakran használták az új elnök külpolitikáját összegezve, de ez volt a jelszavuk az amerikai elszigetelődés szószólóinak is, akik az 1940-es években a kiegyezést szorgalmazták a háborús részvétel helyett. A Financial Times című londoni üzleti napilap szintén arra a következtetésre jutott, hogy Trump kampányának elemei elnökségének is elsődleges elemei lesznek. Trump azzal nyerte meg az elnökválasztást, hogy Amerikát kívülről és belülről halálos veszélyek fenyegette országként festette le, és első elnöki aktusával egyértelművé tette, hogy ez a központi gondolata. A Financial Times szerint Trump azzal kezdhetné az amerikai társadalomban általa kiásott árkok betemetését, hogy egyes ígéreteit valóra váltja. Megígérte például, hogy segít azoknak az „elfelejtett amerikaiaknak”, akiket a globalizáció szegényebbé tett. Egy ország vezetése azonban nem ingatlanbiznisz, és Trumpnak egy szuperhatalom vezetőjeként sokkal többet kell tennie annál, semhogy csak jó üzleteket kössön az Egyesült Államoknak. A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Trump nacionalizmusa címmel közölt cikkében hangsúlyozta, hogy az európaiaknak olyan amerikai elnökkel lesz dolguk, aki rezsimváltást akar Washingtonban. Ebben a helyzetben nem az aggódó várakozás és az apokaliptikus figyelmeztetések megfogalmazása a legjobb megoldás, hanem az, ha Európa szembenéz az új helyzettel. Végül is Trumpnak azEU-ra és aNATO- ra tett lekicsinylő megjegyzései nem változtatnak az Egyesült Államokkal folytatott szoros kapcsolatokhoz fűződő európai érdeken, bár a kapcsolatok folytatása kétségkívül bonyolultabb lesz. A lap szerint Európának és Németországnak olyan jelzésként kellene felfognia Donald Trump hatalomra lépését, amely ráébreszt arra, hogy ezentúl sokkal inkább az európaiakon, teljesítőképességükön és felelősségvállalási hajlandóságukon múlik majd, hogy a Nyugat miként áll helyt a jelenkor viharaiban. A Frankfurter Rundschau szerint Trump demagóg, hazug beiktatási beszédet mondott. A szegényektől a gazdagok felé irányuló újraelosztás politikájából profitáló, az adózástól ódzkodó milliárdos magát Robin Hoodként beállítva azt mondta, hogy visszaadja a hatalmat a népnek, holott csak saját magára gondol, a nép pedig számára a gazdag Amerika, amely körülveszi. A demagógnak annál élesebben és erőszakosabban kell beszélnie, minél kevésbé tudja beváltam ígéreteit. Donald Trump is így tesz majd. Az új amerikai elnöknek nincs politikai programja, csak nyerni akar, semmi mást. A Süddeutsche Zeitung A forradalmár című kommentárjában kiemelte: Trump kiszámíthatatlan elnök, ami hatalmassá, de veszélyessé is teszi. Nem racionális alapon hozza meg döntéseit, üzeneteit ösztönből fogalmazza meg, és jellemző rá, hogy este már mást mond, mint reggel. Hatalmának legfőbb forrása éppen az irracionalitás, ami még a moszkvai geopolitikai opportunistákat is zavarba hozza, stílusa pedig még veszélyesebb, mint politikája: a trum- pizmus határozza majd meg a hozzá hasonló típusú uralkodók viselkedését világszerte. Ennél is rosszabb, hogy aTrump Tower-DonaldTrump New York-i otthona - által diktált ritmushoz képest az Angela Merkel-féle állhatatosság és mérlegelés álmosító - írta a müncheni lap. A szerző hozzátette, hogy Trump ennek révén nemcsak az érveket és az értelmet hagyja figyelmen kívül, hanem tönkreteszi a politikát mint szakmát. (MTI)
