Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-20 / 16. szám, péntek
10| Európa leszámolna az idegesítő kérelmekkel MTI-HÍR Új adatvédelmi csomagot mutatott be az Európai Bizottság az elektronikus hírközlésre vonatkozóan. A felhasználók nagyobb kontrollt kapnának adataik felett, és eltűnhetnek a sütikre figyelmeztető értesítések is. Az Európai Bizottság bemutatott csomagjában a magánélet és a személyes adatok magas fokú védelmét javasolta. Az új adatvédelmi szabályok a legújabb elektronikus hírközlési szolgáltatásokra - WhatsApp, Facebook Messenger, Skype, Gmail, iMessage, Viber - nyújtó ágazati szereplőkre is érvényesek lesznek. Várakozások szerint a beterjesztett elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet növelni fogja a magánélet védelmét, mivel a jelenlegi elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv csak a hagyományos távközlési szolgáltatókra vonatkozik. A cél, hogy a 2001-ből származó szabályokat hozzáigazítsák a 2016-ban elfogadott általános adatvédelmi rendelet korszerűbb és szigorúbb előírásaihoz. Az elektronikus kommunikáció tartalmának, mind a hozzá tartozó metaadatoknak - a hívás idejének, valamint a hívást kezdeményező, illetve fogadó személy földrajzi helyének-titkosságát is előírnák. Ha viszont a felhasználó beleegyezését adja a felsorolt adatok feldolgozásához, a hagyományos távközlési szolgáltatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy az adatok segítségével kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak. A javaslat rendelkezései tiltják a kéretlen elektronikus üzenetek küldését akár e-mailben, akár SMS- ben, és elvileg az ilyen jellegű telefonhívásokat is, ha a hívott fél nem adta hozzájárulását ehhez. Az új rendelet egyszerűsíti a sütikre (cookie-kra) vonatkozó mostani szabályokat, amelyek eredményeképpen az internet- használóknak lépten-nyomon nyugtázniuk kell a sütik használatára vonatkozó automatikus üzeneteket. A cookie-k azt követik, hogy merre jár a felhasználó a neten, igy a felhasználó személyre szabottabb hirdetéseket kaphat. Az üzenet célja, hogy a netező tudtára adja: nyomon követik tevékenységeit, de ez inkább frusztráló a felhasználók számára, mintsem hasznos információ. A javaslat szerint a netezőnek elég lenne egyszer jeleznie a böngészőjében, hogy tudomásul vette a sütik használatát, és nem kéne azt minden egyes oldalon ismét megtennie. Megszabadulhatunk az idegesítő üzenetektől (Képarchívum) Szinte az összes Note 7-et visszavitték INDEX-HÍR Négy hónappal a visszahívás után a Galaxy Note 7 készülékek 96 százalékát vitték vissza a felhasználók. A Samsung augusztusban mutatta be a Galaxy Note 7 mobilokat, de már szeptemberben visszahívták, mert nem volt biztonságos a mobil. Több felhasználó kezében felrobbant az akkumulátor, és a vizsgálatok is azt jelezték, hogy hiba van a készülékben. A fogyasztóvédők és a légitársaságok is léptek, előbbiek jelezték, hogy a telefont ne használják tulajdonosaik, a légitársaságok pedig még kikapcsolt állapotban sem engedték a fedélzetre a Note 7- eket. Csak a napokban törölték el az utazások előtti figyelmeztetést, eddig hónapokig minden indulás előtt bemondták, hogy tilos a Note 7 fedélzetre hozása. A Samsung először kicserélte a készülékeket, de kiderült, hogy az új Note 7-ek is ugyanolyan veszélyesek. Ezek után már más telefonokra cserélte a gyártó a mobilokat, vagy egyszerűen visszaadták a felhasználók pénzét. A mobilokat frissítésekkel korlátozták, egyrészt azért, hogy ne melegedjenek túl, másrészt, hogy a felhasználók minél előbb visszavigyék. A többség eleget is tett a felhívásnak, mára már 96 százalékuk visszavitte a Note 7 készülékét. A Samsung időközben azt is megígérte, hogy kiad egy jelentést, pontosan mi történt, mi okozta a problémákat. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. január 20. | www.ujszo.com Semmilyen információ nem terjed gyorsabban a fény légüres térben mérhető sebességénél (Fotó: Fotolia.com) A fény sebességével és gyorsabban? TUDOMÁNY A speciális relativitáselmélet arra a szokatlan állításra épít, hogy a fény sebessége a légüres térben a megfigyelő mozgásától független. Ezt az állítást a tapasztalat is alátámasztotta, ahogy erről az előző alkalommal írtam. De van itt még egy fontos állítás: semmilyen információ nem teljed gyorsabban a fény légüres térben mérhető sebességénél. Azaz a fény sebessége egyfajta határsebesség. Mit jelent és mit nem jelent ez az állítás? Nem jelenti azt, hogy a fénynél úgy általában semmi sem gyorsabb. A fény sebessége a vízben a légüres térben mérhetőnek 2/3 része. Az atomerőművek egy típusának vizes közegében megfigyelhető az a jelenség, amikor a 2/3- ára lassult fényt a nagy sebességű elektronok lehagyják. Az elektronok persze nem haladnak gyorsabban, mint a fény a légüres térben, de gyorsabban haladnak, mint ott és akkor a vízben teijedő fény. Ma már tetszés szerinti mértékben le tudják lassítani a fényt, de ez semmilyen módon nem mond ellent a fénysebesség határsebesség voltának. Tehát nem igaz, illetve nagyon pontatlan az az állítás, hogy a fény nem előzhető meg. De még az sem igaz - mert pontatlan állítás -, hogy semmi sem mozog gyorsabban a légüres térben haladó fénynél. Végezzük el például a következő gondolatkísérletet: Képzeljünk el egy 400 000 kilométer oldalhosszúságú, egyenlő oldalú háromszöget! Az egyik oldal mentén feszítsünk ki egy vetítővászonszerű ernyőt, s az ernyővel szemközti csúcsban helyezkedjünk el egy (kellően erős fényű) zseblámpával! Ha rávilágítunk a ve- títőemyő egyik végénél levő csúcsra, majd a zseblámpánkat egy másodperc alatt 60 fokkal elfordítva a fényt a másik csúcs felé irányítjuk, az ernyőn végigszalad zseblámpánk fényfoltja. Na de mekkora sebességgel? Mivel 1 másodperc alatt 400 000 kilométert tesz meg a fényfolt, ezért sebessége 400 000 kilométer másodpercenként, azaz 33%-kal nagyobb, mint a fény légüres térben mérhető sebessége. Tehát találtunk valamit, ami gyorsabban terjed az általunk megadott határsebességnél. Ez a fény folt. De vajon információ terjed-e a haladó fényfoltban? Terjed-e információ az ernyő mentén, egyik pontból a másikba? Attól fényes az ernyő egy pontja, mert az egyik szomszédos pont korábban fényes volt? A fényesedések egymást váltották ki, úgy, ahogyan a megkocogtatott asztallapon a szomszédos részecskék egymást hozzák rezgésbe, ahogyan szétterjed a hullám? A válasz minden kérdésre nemleges. Az ernyő mentén, annak egyik pontjából a másikba semmi sem terjedt. A fény a zseblámpánk és az ernyő felületének egy-egy pontja között haladt, a „megengedett” sebességgel, de nem nagyobbal. Ha valaki az ernyőt a háromszög két csúcsa között ívesre nyújtja, akkor úgy fogjuk látni, hogy a fényfolt még gyorsabban - és nem is egyenletesen - halad, hiszen akkor azon a görbe felületen, vagyis hosszabb úton fog átfutni egy másodperc alatt. Tehát vannak dolgok, amelyek gyorsabban haladni látszanak, mint a fény a légüres térben, de az információ maga nem haladhat gyorsabban, sebessége nem lehet nagyobb, mint az ilyen fényé. Ezt mondja ki a relativitáselmélet, de ha a kvantummechanikára gondolok, amely nem pont ugyanezt állítja. Ja, hogy a kvantummechanika és a relativitáselmét ellentmond egymásnak? Vagy legalábbis ellentmondani látszik? Ez a következő fizikusgenerációk nagy feladványa. A kvantumgravitáció elmélete, húrelmélet, bránelmélet, a nagy egyesítés, vagy valami ezekhez hasonló. De mi maradjunk a földön, s foglalkozzunk a speciális relativitáselmélet egyáltalán nem könnyű alapjaival. Ha a kozmoszban a fénynél gyorsabb objektumot figyelünk meg, gondoljunk arra, hogy talán valamilyen sebesen forgó csillag teríti fényét a kozmikus porfelhő vetítővásznára, s a fényfoltok azok, amelyek úgy villannak fel egymás után, mintha a fénysebességnél nagyobb sebességgel haladna valami. Most, hogy már tudjuk, mit jelent és mit nem jelent a fény határsebesség volta, rátérhetünk a fénysebesség megfigyelőtől való függetlenségének következményeire. Az állítás szerint amennyiben egy zseblámpával előre világítunk, annak fénye ugyanolyan gyorsan terjed akkor is, ha állunk, és akkor is, ha nagy sebességgel szaladunk a lámpával előre. Ez nem tűnik nagyon megdöbbentőnek. A fény halad a maga útján és mi is haladunk, vagy éppen állunk. De a dolog mégsem ilyen egyszerű. Ugyanis mit állíthatunk a fény hozzánk képest mérhető sebességéről? Ha állunk, és a fény a tőlünk 300 000 kilométerre lévő célpont felé halad, akkor 1 másodperc alatt célba is ér. Sebessége hozzánk képest nyilván 300 000 kilométer másodpercenként. De mi van, ha zseblámpával a kezünkben szaladunk előre? Ebben az esetben távolságunk a célponttól kisebb lesz, mint 300 000 kilométer akkor, amikor a fény eléri azt, azaz a fényjel indítását követő másodperc végén. így a fény hozzánk képest mérhető sebessége kisebb lesz, mint 300 000 km/s, ami ellentmond annak az állításnak, hogy a fény sebessége független a megfigyelő mozgásától. Vagy pedig valami nagyon nem úgy van, ahogyan a józan eszünk alapján gondolnánk! De mi lehet az? (Horányi Gábor)
