Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-20 / 16. szám, péntek
KULTÚRA 8 I 2017. január 20.1 www.ujszo.com Kivonulóban a könyvek az Alexandra boltj aiból Fizetésképtelenné vált, csődközeli helyzetbe került Matyi Dezső könyves hálózata Több jelentős kiadó - például a Libri, a Líra és a Kossuth Kiadó - úgy döntött, visszahívja kiadványait az Alexandrától. Mintegy 3000 cím tűnhet el a polcokról. (illusztrációs felvétel) Elhunyt Zdena Gruberová Pozsony. Nyolcvanhárom éves korában szerdán elhunyt Zdena Gruberová színésznő. 1954-től 1998-ig a Szlovák Nemzeti Színház tagja volt. Több mint nyolcvan figurát formált meg színpadon, köztük a dráma- irodalom legendás nőalakjait. A szívéhez legközelebb álló szerepének Júliát tartotta a Rómeó és Júliából. Ebben a Shakespeare- darabban volt először partnere Karol Machata, aki szinte állandó színpadi társává vált. Gruberová legismertebb alakításai közé tartozik Ophelia a Hamletból, Stella A vágy villamosából, Linda Az ügynök halálából. Kiemelkedő volt Éva szerepében Az ember tragédiájában, az előadásban Leopold Haveri játszotta Ádá- mot. Gruberová több tévéjátékban és jó néhány mozifilmben is szerepelt, köztük Palo Bielik legendás alkotásában, a Dabač kapitányban (1959), Andrej Lett- rich rendezésében, a Vörösborban (1976). Mesefilmek jóságos alakjait is életre keltette. Játszott a 2000-ben forgatott Szivárvány című cseh-szlovák produkcióban, legutóbb pedig a 2001-ben készült Holle anyó televíziós változatában, amelyben a címszerepet alakította. Tisztelői január 24-én, 10 órakor vehetnek végső búcsút Zdena Gruberovától a Szlovák Nemzeti Színház régi épületében. (tb) A szlovák színház legendás tra- gikája 83 éves volt (Képarchívum) A szerelemről - kicsit másképpen Komárom. SZER + ELEM + EZ? címmel mutat be egy rendkívül változatos verses összeállítást kortárs és klasszikus magyar költők műveiből Bandor Éva és Olasz István, a Komáromi Jókai Színház két művésze vasárnap 18 órakor. Alnok és gálád módon körbefon, beszivárog a vérkeringésünkbe, megizzaszt, kikészít mindenkit.' A szerelem a 20. és a 21. század költőit sem kíméli. Van, aki a humoron keresztül fogalmazza meg, van, aki meg- mártóztat a szépség és kegyetlenség vizében, van, aki csak tétován, botladozva vall róla, s ebből a megannyi nézőpontból, hangból válogattak az előadó- művészek. Ady Endrétől Lackfi Jánoson és Varró Dánielen át egészen a Halott Pénzig vagy Laboda Róbertig teljed az est re- pertoáija. Az ötvenperces produkció a City Reboot Polgári Társulás égisze alatt jött létre. A bemutató helyszíne a Komáromi Jókai Színház Vasmacska stúdióterme, a belépés ingyenes. (ú) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A csőd szélin áll az Alexandra könyváruházlánc, Magyarország egyik legnagyobb könyvterjesztő-könyv- kereskedő-könyvkiadó cégcsoportja - szellőztette meg a hírt a magyar sajtó. A cég kintlévősége szakmai körök szerint eléri az ötmilliárd forintot, ezért a kiadóknak sem tud fizetni. Egyebek mellett a Libri, a Líra és a Kossuth Kiadó úgy döntött, hogy visszahívja könyveit az Alexandra bolthálózattól. A Magyar Könyvkiadók és Könyvteijesztők Egyesülése szerint a cégháló csődje súlyosan érinti a könyvszakmát. „Megítélésünk szerint két-három milliárd forintnyi tartozást halmoztak föl. Jelen pillanatban az elnökség mindent elkövet azért - és ha szükséges, jogi lépéseket teszünk, szakmai egyeztetéseket kezdeményezünk -, hogy a helyzetet, a kárt próbáljuk minimalizálni, de ez a magyar kulturális élet legnagyobb hatású szakmájára, a könyvszakmára most súlyos következményekkel járhat” - olvasható az MKKE igazgatója, Kocsis András Sándor által kiadott nyilatkozatban. A könyvszakma hónapok óta érzékelte, hogy gondok vannak az Alexandra háza táján, bár a cég azelőtt sem a fizetési fegyelemről volt híres. Most pedig, úgy tűnik, fizetésképtelenné vált a Könyvbazár Kft., amellyel a könyvkiadók álltak szerződésben. Az 56 üzletből álló könyvesboltláncot már korábban átszervezték egy másik cégbe, a Rainbow Üzletlánc Kft.-be. Matyi Dezső, az Alexandra könyves hálózat alapító-tulajdonosa a hét MOZIJEGY Oscarra fáj a foga Nem volna semmi gond A számolás jogával, ha nem lenne ennyire ki- centizett alkotás, és ha nem azt éreznénk, hogy eleve azzal a célzattal készült: ezzel tutira nyerni lehet az Oscar-gálán. Mert amúgy Theodore Melfi rendezése fontos, máig ható témáról beszél, helyenként humoros, máskor talán még meg is rí- katja a nézőt, viszont semmi olyat nem mutat, amit ne láttunk volna eddig valahol máshol. Pedig a történet valóban érdekes: a hidegháború korában járunk, a hatvanas évek Amerikájában, ahol éppen az a legfőbb gond, miként vegyék fel a harcot a szovjetekkel az űrversenyben. Ugyanakkor a rasszizmus is él és virul, így a három tehetséges fekete lánynak nem sok esélye van a NAS A-nál, hiába kiváló matematikusok. Katherine, Dorothy és Mary útját mutatja be a film, és az már az elején látszik, hogy igazi patetikus hőstörténetet kapunk, annak minden előnyével és hátrányával. Egyfelől izgalmas elején levelet küldött jó néhány könyvkiadónak és viszonteladónak arról, hogy nem tud fizetni. A körlevélben az áll: mivel nagykereskedelmi cégének, a Könyvbazár Kft.-nek 3,8 milliárd forinttal tartozik egy cég, mely többszöri ígéret és egyezkedés ellenére sem hajlandó fizetni, így ő sem tudja kiegyenlíteni a fennálló tartozásait. Ha a könyvkiadók nem adnak többé könyvet az Alexandrának, harminc napon belül több ezer cím tűnik el a lánc üzleteiből. így az Alexandrának csak a saját kiadású könyvei maradnak a boltjaiban. „így az összeomlás elkerülhetetlen. Csak az a kérdés, mikor rendelik el a csődöt” - véli Mészáros Sándor, a Pesti Kalnézni, ahogy küzdenek a tudós nők, és nem érdekli őket a sok megvető tekintet, a feketék számára fenntartott vécé, a szánalmas ugráltatás. A történelmet látjuk a „kisember” szemszögéből, és ez a vásznon régligram kiadó főszerkesztője. De mit jelent mindez az olvasók szempontjából? Ne vegyünk könyvet, mert egy hónap múlva esetleg féláron vásárolhatunk? Valószínűleg nem azonnal lesznek leértékelések, a folyamat, a követelések rendezése még hónapokig eltarthat. Csak utána derül ki, ha felszámolják is az Alexandra boltokat, milyen módon értékesítik a raktárkészletet. „Ami viszont jön, az tényleg megviseli majd a magyar könyvszakmát” — véli Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó igazgatója, aki szerint a veszprémi Alexandra könyvesbolt bezárásának valószínűleg nincs köze a csődspirálhoz, mivel Matyi Dezsőék eddig is januárban szanáltak. óta működik is. Azonban hamar kiderül, hogy A számolás joga semmiféle meglepetéssel nem tud szolgálni - kicsit olyan, mintha egy hosszú évek óta létező kottából rendezték volna meg. A szakmabeliek évek óta találgatják, hogy a főként hitelekből felpumpált Alexandra bolthálózat, illetve a mögötte álló kiadó és kereskedőhálózat bedőlése maga alá tememé-e a magyarországi könyvipart. Matyi Dezső birodalma már 2011 óta problémákkal küszködik. Három éve csak a könyvkiadók és kereskedők szakmai szervezetének (MKKE) a védelme segítette ki őket, akkor a legnagyobb piaci szereplők által vezetett szervezet végül beállt Matyi Dezső azon terve mögé, hogy kiürítve a korábbi cégét, a Pécsi Di- rektet, új vállalkozással, cégekkel próbálja meg az átszervezést. Ennek az átalakításnak lett mára az újabb csődhelyzet a gyümölcse. (juk, hvg) Már az elején érezzük, hogy a soksok bonyodalom (a fehérek és feketék számára elérhető, szegregált egyetemek, az önmegvalósítás nehézsége) után nyilván eljön a boldog befejezés, és ezen a sablonosságon az sem segít, hogy a mozi vége tényleg hatásos. A kevesebb most is több lenne: egyáltalán nem kellettek volna az olyan jelenetek, amelyekben a szereplők nagyokat néznek, közben valami drámai zene szól, s a rendező ezzel szeretné érzékeltetni: fontos pillanatot látunk. A színészek persze jók, külön kiemelkedik Mahershala Ali, aki mostanra méltán lett az amerikai film egyik sztáija. De a tisztes középszerből ő sem képes kihúzni ezt a mozit, amelyre az ember a vetítés után aligha fog emlékezni. Gera Márton A számolás joga (Hidden Figu- res). Amerikai dráma, 127 perc, 2016. Rendezte: Theodore Melfi. Szereplők: Taraji P. Henson, Oc- tavia Spencer, Janelle Monáe, Kevin Costner, Mahershala Ali. A hatvanas évek Amerikájában járunk, három tehetséges fekete lány - három kiváló matematikus - történetét követjük nyomon (Képarchívum)
