Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-19 / 15. szám, csütörtök
I VII Állategészség 2017. január • wvw.ujszo.com ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVARI Kedves olvasóink, januári számunkban időszerű témával foglalkozom: a házi disznóvágásokat szeretném megközelíteni az állategészségügy szempontjából, hiszen nagyon fontos az, hogy az asztalra kerülő finomságok a fogyasztó egészségére nézve veszélytelenek legyenek. A házi disznóvágások veszélyei házi disznóvágás bizony sok veszélyt is rejthet. Szlovákiában az érvényben lévő rendeletek alapján minden egyes házi disznóvágás bejelentési kötelezettség alá tartozik. A helyi regionális állategészségügyi és élelmiszer-felügyelőségen (regionálna veterinárna a potravinová správa) kell megtenni ezt a bejelentést. Ezekben a központokban szerezhetünk információt arról is, hogy az adott rógióban szükséges-e mintát venni a háztájiban leölt sertésből. Az újonnan kiadott rendelet szerint ez nem minden járásban kötelező. Fontos, hogy csak egészséges, koplaltatott sertés kerüljön levágásra. A disznóvágás során ne használjunk fel ismeretlen eredetű állatból, nem hivatalos kereskedelemből származó húst vagy fél sertést. Bármilyen elváltozást észlelünk az állaton vagy a húson, azonnal jelentsük az állatorvosnak. FONALFÉREG OKOZTA PANASZOK Csak állatorvos által ellenőrzött vadhúst lehet felhasználni a disznóvágás során, mivel a vadhúsokban gyakran előfordul a Trichin- ella spirális nevű, szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg, amely a kolbászba bedolgozva súlyos megbetegedést okoz. A fertőzés forrása elsősorban a házi sertés és a vaddisznó, de egyéb állatok is terjeszthetik, pl. ló, nutria, strucc stb. A hús emésztése során a benne lévő tokkal borított lárvák életképessé válnak, a nyirokutakba, majd a véráramba, izomzat- ba jutnak, és az emberben általános, illetve speciális panaszokat okoznak. A fertőzés súlyossága az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos. • Klinikai tünetek: hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom. Ezek a tünetek 2-28 napon belül jelentkeznek. Amikor a lárvák a véráramba jutnak, gyakran akár 39-40 °C-os láz, izom- és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek és szívizom-károsodás alakulhat ki. Ha a lárvák az emberi izomban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülnek. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. BOTULOTOXIN OKOZTA ÉTELMÉRGEZÉS A disznóvágásból származó nyers vagy nem kellően hőkezelt termékek fogyasztását követően egy nagyon súlyos, bár viszonylag ritkán előforduló ételmérgezésben - botulizmusban - betegedhetünk meg. Az ételmérgezést okozó baktérium a Clostridium botulinum a környezetben szinte mindenütt előfordul, a talaj természetes lakója, megtalálható a porban, a szennyvízben, valamint az állatok bélcsatornájában is. Az általa termelt botulotoxin okozza a megbetegedést. •Tünetek: a szervezetbe jutott botulotoxin meny- nyiségétől függően 12-35 óra múlva enterális tünetek, hasmenés, hányás, esetleg székrekedés jelentkezhetnek. Nem ritka, hogy a beteg kezdetben csak rossz közérzetre, fejfájásra panaszkodik. Valójában a később jelentkező idegrendszeri tünetek a jellemzőek: fénymerev pupilla, kettős látás, kancsalság, beszéd- és nyelészavar, szájszárazság. Súlyos esetekben légzés- és szívbénulás következtében beáll a halál. Ha időben antitoxint kap a beteg, a gyógyulás maradéktalan, az idegrendszeri tünetek elmúlnak. Leggyakrabban a nyers füstölt sonka okozhat botuliz- must, gyakori még a füstölt disznósajt, nyers füstölt kolbász okozta megbetege- des is. Veszélyesek a levegőtől elzartan, hosszú időn át tarolt élelmiszerek, a házi konzervek, zsír alatt tarolt húsok. • Megelőzés: az ételmérgezést elkerülhetjük, ha megfelelő higiénia betartásával végezzük a disznóvágást és a feldolgozást. Nagyon fontos az állat jó kivéreztetése, bontáshoz csak ivóvíz minőségű vizet használjunk. A kaparáshoz használt késsel ne végezzük a disznó bontását. A gyomor, a belek és a hólyag tartalma ne szennyezze az állat belső felületét. A belek és a gyomor gondos tisztítása, a nyálkahártya lekaparása és többszöri mosása is nagyon fontos. A füstölésre szánt húsokat ismételt sózással vagy pácsóval annyi hétig kell kezelni, ahány kilogrammosak. Sózás alatt a hőfok ne emelkedjen 10°C fölé. Lassú, hideg füstölést kell alkalmazni. Mindezeket betartva elkerülhetjük a megbetegedést. Fontos megelőzési mód a termékek megfelelő hőkezelése, mivel a mérgezést olyan táplálék közvetíti, amely a kórokozó által termelt botulotoxint tartalmazza, amely 80°C-on vagy magasabb hőmérsékleten inaktiválódik. SERTÉSORBÁNC Figyelnünk kell arra, hogy csak olyan tenyészetből vágjunk sertést, ahol sertésorbáncmentes a tenyészet. A sertésorbánc világszerte előfordul, főleg kisüzemekben, hagyományos tartási viszonyok között jelentkezhet tömegesen, és okozhat jelentős elhullásokat. A sertésorbánc okozója az Erysipelothrix rhusiopathi- ae, egy rövid, karcsú, enyhén hajlott, csilló nélküli, pálcika alakú baktérium. Leggyakrabban a sertést betegíti meg, de szórványosan előfordul juhokban, szarvasmarhában és egyéb emlősökben is, sőt a madarak is elkaphatják. A kórokozó iránt fogékony az ember is. A baktériumokat tartalmazó hús elfogyasztása nem okoz megbetegedést, de a beteg állat levágása, feldarabolása veszélyes. A bántalom rendszerint bőrsérüléseken keresztül létrejött fertőzés következménye. Az emberek többnyire or- báncban elhullott sertések boncolásakor, vágóhídi, konyhai feldolgozása során fertőződnek meg, de a sertésistállók körüli talajtól is megbetegedhetnek. A sertésorbánc kialakulásában jelentős szerepe van a hajlamosító hatásoknak (takarmányozási hibák, zsúfolt elhelyezés, szállítás, falkásítás, ivóvíz hiánya), melyek következtében a torokban vagy a bélben levő orbáncbaktériumok a véráramba törnek, és tömegesen elszaporodnak a szervekben. A bőrsérüléseken keresztül való fertőzés során először a sérülés helyén alakul ki gyulladás, majd a vért megfertőzve szeptikémiát okoznak. A betegség lappangási ideje általában 3-5 nap, de lehet egy nap is. • Tünetek: a betegség a sertésben leggyakrabban heveny vérfertőzés vagy orbáncos csalánláz, esetleg idült orbánc formájában zajlik le. A heveny vérfertő- zéses sertésorbánc hirtelen alakul ki. A testhőmérséklet 42°C körülire emelkedik, a sertések bágyadtak, nem szívesen mozognak, étvágytalanok, kötőhártya-gyulladásuk van, a bőrfoltokban, főleg a füleken és a has alján kipirul. Gyógykezelés nélkül a sertések 2-4 nap alatt elhullhatnak. Az orbáncos csalánláz esetében jellegzetesek a bőrelváltozások. A lázas tünetek kialakulását követő 1-2 nap múlva a bőrben, főként a háton és a test két oldalán jellegzetes négyzet vagy romboid alakú, 3-5 cm átmérőjű foltok jelennek meg, amelyek pámaszerű- en kiemelkednek; eleinte élénkvörösek, majd kékesvörös színűvé válnak. A sertésorbánc antibiotikumokkal jól kezelhető. A gyógykezelést a betegség lehető legkorábbi szakaszában kell megkezdeni. A betegek egyedi gyógykezelése mellett a még klinikailag egészséges falkatársakat is gyógykezelni kell preventív céllal, ivóvízbe vagy takarmányba kevert antibiotikummal. A sertésorbánc megelőzésében fontos a hajlamosító hatások kiküszöbölése, emellett a megelőzés érdekében fontos a sertések immunizálása. Legalább 3 hónapos sertésekben a vakcina egyszeri beadása 3-4 hónapig, a 2-4 hét múlva megismételt oltás pedig 6-8 hónapig terjedő védettséget ad. Dr. Plam László állatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja Az ember is fertőzhet! Disznovágason csak olyan személyek vegyenek részt, akik egészségesek, akik nem szenvednek gyomor- és belbántalmakban, akiknek nincsen hasmenésük, hiszen a beteg ember is a fertőzés forrása lehet. A feldolgozott termékekbe kerülő vírusok, baktériumok különböző más betegségeket okozhatnak.
