Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-19 / 15. szám, csütörtök

6 | KÜLFÖLD 2017. január 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Azonosítottak egy újabb merénylőt Párizs. Azonosították a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletek egyik újabb öngyilkos merény­lőjét. Az iraki dzsihádista a Sta­de de France nemzeti stadionnál robbantotta fel magát - közölték tegnap francia rendőrségi forrá­sok. A támadássorozat nyitá­nyaként a stadionnál felrobbant három kamikaze közül eddig csak egynek a személyazonos­ságát tudták megállapítani a francia nyomozók. (MTI) Elfoglalták az iraki Moszul keleti felét Bagdad. A kormánycsapatok szinte teljes ellenőrzésük alá vonták Moszul keleti részét - je­lentette be Tálib Sagáti altábor­nagy, az iraki terrorellenes erők vezetője az észak-iraki nagyvá­rosban. A különleges alakulatok felszabadították mindazokat a kelet-moszuli területeket az Isz­lám Állam terrorszervezet ural­ma alól, amelyek elfoglalásával megbízták őket. Hozzáfűzte: csapatai ellenőrzik a várost észak-déli irányban átszelő Tig­ris folyó keleti partját. (MTI) Szeptember 24-ón német választás Berlin. Szeptember 24-én tart­hatják Németországban a szö­vetségi parlamenti (Bundestag) választást a kormány tegnapi ülésén elfogadott javaslata sze­rint. A kormány javasolja Joa­chim Gauck államfőnek, hogy szeptember utolsó vasárnapjára tűzze ki a Bundestag-választást, A szövetségi elnök rendszerint elfogadja a kormányjavaslatát, így várhatóan szeptember 24-én választják meg a 2. világháború utáni Németország 19. szövet­ségi parlamentjét. (MTI) Újra sántikál Kim Dzsong Un Phanjan. Az észak-koreai ve­zető ismét sántikálva jelent meg egy eseményen, amelyről az ál­lami televízió közölt képsoro­kat. Kim Dzsong Unt nem elő­ször látni így: bokaproblémái miatt legutóbb 2014-ben volt kénytelen eltűnni a közéletből hat hétre. Az észak-koreai vezér sántikálásának oka valószínűleg a bal bokájában kiújuló fájdalom lehet, 2014 őszén eltávolítottak egy cisztát Kim bokájából. (MTI) Szükségállapot Gambiában Banjul. 90 napra szóló szükség- állapotot hirdetett ki Gambia el­nöke közvetlenül azelőtt, hogy át kellene adnia a hatalmat de­cemberben megválasztott utód­jának. A 22 éven át vaskézzel uralkodó Y ahya Jammeh elnök azzal indokolta rendelkezését, hogy „példátlan és rendkívüli külföldi beavatkozás” zavarta meg a december 1-jei választást, amelyet elvesztett Adama Barrow-val szemben. (MTI) Antonio Tajani az EP elnöke Az olasz politikus már 22 éve ül a parlamentben, dolgozott európai uniós biztosként is AntonioTajani EP-elnök. Silvio Berlusconi köpenyéből bújt elő. (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Strasbourg. A néppárti Antonio Tajanit választották meg az Európai Parlament elnökinek az uniós képviselő- testület strasbourgi plenáris ülésén. Az olasz jelöltet a sza­vazás 4., utolsó fordulójában választották meg a képviselői szavazatok 55,4%-ával. Az olasz Tajani 351 voksot kapott, riválisa, a szintén szociáldemokrata Gianni Pittella 282-t. Az abszolút többséghez minimum 317 szavazatra volt szükség. Egy parlamenti ciklus öt évig tart, az elnökök, az alelnökök, a quaestorok és a szakbizottsági elnö­kök mandátuma azonban mindössze 2,5 évre szól. Tajani megbízatása en­nek megfelelően csak a 2014-2019- es európai parlamenti ciklus második felére szól. Martin Schulz, az EP szo­ciáldemokrata elnöke november vé­gén jelentette be, hogy januárban le­járó megbízatása után távozik a tes­tületből, és ősszel indul a német szö­vetségi parlamenti választáson. Ta­jani győzelmével az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökségét is a néppárti politikus foglalja el, felborítva a po­litikai erők eddigi viszonylagos egyensúlyát. Az elnök felügyeli az Európai Parlament és szerveinek munkáját, illetve a plenáris vitákat. Ő képviseli az EP-t az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozói előtt, ő írja alá az Európai Unió végleges költségvetését, és az Európai Tanács elnökével közösen szignálja az elfo­gadottjogszabályokat. A 63 éves politikus Rómában szü­letett, a Sapienza egyetemen jogot ta­nult, szolgált az olasz légierőben, az­tán újságíróként az olasz állami rádió hirmüsorában dolgozott. Tajani Sil­vio Berlusconi volt olasz miniszter- elnök pártjának, a Forza Italiának egyik alapítója volt 1994-ben - Ber­lusconi első kormányának ő volt a szóvivője 1994 és 1995 között. A Forza Italia delegálta az Európai Par­lamentbe is, ahol 4. ciklusát tölti és je­lenleg a testület alelnöke. Nem csak az EP-ben töltött be fontos funkciókat a politikus. 2008 májusától a Jósé Ma­nuel Barroso vezette Európai Bizott­ság alelnöke volt, előbb közlekedé­sért, később pedig iparért és vállal­kozáspolitikáért felelős biztosként. A „dízelbotrányban” is előkerült a ne­ve : gyanús, hogy uniós biztosként már évekkel a fiaskó kirobbanása előtt tu­dott róla, hogy a dízelautók gyártói csalnak a környezetvédelmi teszte­ken a nitrogénoxid-kibocsátással. Tegnap az EP egyik alelnökévé választották Pelczné Gáli Ildikó fi- deszes képviselőt. A testület strasbourgi plenáris ülésén tizennégy alelnököt választottak. (MTI, index) Törökországi fordulatok Obama kegyelmet adott Barack Obama amerikai elnök elengedett 29 évet a 35 év börtönre ítélt, a WikiLeaks- nek szivárogtató Cheleea Manning büntetéséből, aki így már májusban szabadulhat. Washington/Moszkva. Manning volt az amerikai hadseregnek az a munkatársa, aki több mint 700 ezer oldalnyi titkos dokumentumot, to­vábbá videók sokaságát juttatta el a WikiLeakshez. Ezek között vannak az iraki és az afganisztáni háborúról szóló titkos iratok, a guantánamói fo­golytáborról szóló feljegyzések, kü­lönféle amerikai diplomáciai távira­tok, Irakban és Afganisztánban vég­rehajtott katonai akciókat mutató vi­deók. Manning 2009 ősze és 2010 ta­vasza között folyamatosan szivárog­tatta a titkos információkat Julian As­sange WikiLeaks-alapítónak. Man­ning akkor a hírszerzés elemzőjeként dolgozott az iraki fővárosban, és az amerikai védelmi tárca belső hálóza­táról töltötte le a szigorúan bizalmas anyagokat. 2010 tavaszán tartóztat­ták le. 2013-ban felmentették ugyan a halálbüntetéssel járó hazaárulás vád­ja alól, de több más vádpontban bűnösnek találva 35 évi büntetést szabtak ki rá. Manning keresztneve akkor még Bradley volt, ő pedig férfi, időközben azonban nővé operáltatta át magát, és felvette a Chelsea nevet. Oroszország két évvel meg­hosszabbította Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügy­nökség (NSA) lehallgatási prog­ramját leleplező amerikai informa­tikus tartózkodási engedélyét - kö­zölte tegnap Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. (MTI) Brüsszel/Ankara. A török kor­mány állításaival ellentétben nem az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszó­nok állt a tavaly júliusi törökorszá­gi puccskísérlet mögött, a tisztoga­tásokat pedig már jóval a történtek előtt eltervezte az ankarai vezetés - áll az Európai Unió hírszerzési elemző központjának (INTCEN) jelentésében. „Valószínűleg güle- nista, kemalista, ellenzéki tisztek egy csoportja felelős a hatalomát­vételi kísérletért. Nem valószínű, hogy magának Gülennek szerepe lett volna benne” - írták a bizalmas jelentésben az EUObserver nevű brüsszeli hírportál beszámolója szerint. Recep Tayyip Erdogan tö­rök államfő egykori szövetségesét, mai esküdt ellenségét, Fethullah Gülent teszi felelőssé a július 15-i meghiúsított puccskísérletért, s ezért kiadatását követeli az Egye­sült Államoktól. Gülen visszauta­sította a vádat, és élesen elítélte a hadsereg egy csoportja által végre­hajtott államcsínykísérletet. Nem a Boszporusz partján fekvő Reina klub volt a szilveszter éjsza­kai isztambuli merénylet eredeti célpontja, hanem a Taksim tér - számolt be a tettes, Abdulgadir Masharipov első kihallgatásáról a Hürriyet török lap rendőrségi for­rásra hivatkozva. Az üzbég férfi azt vallotta, hogy a támadásra szólító parancsot az Iszlám Állam terror­szervezet szíriai központjából, Rákká városából kapta. Mashari­pov elmondta: szilveszter estéjén először a Taksim térre ment, ahol látta, hogy a török rendőrség nagy erőkkel van jelen, és ezért nem fog­ja tudni végrehajtani a tervezett merényletet. (MTI) A mai a legjobb és legdemokratikusabb Németország, amely valaha létezett, de súlyos veszélyek fenyegetik stabilitását - mondta tegnap Berlinben Joa­chim Gauck német szövetségi elnök (balról) az államfői munkásságát lezáró búcsúbeszédében. A 76 éves, volt keletnémet ellenzéki és evangélikus lelkész- akinek mandátuma márciusban jár le, és 2. ciklust életkora miatt nem vállal- hivatalában, a Bellevue kastélyban Frank-Walter Steinmeier külügyminisz­ter (jobbról) társaságában elmondott beszédében kiemelte: nagy erőfeszíté­sekre lesz szükség ahhoz, hogy Németország megbirkózzon a várható meg­próbáltatásokkal, mivel heves támadások érik a liberális demokráciát, itasr/ap) Trumpnak két Biblia kell Washington. Donald Trump két Bibliára teszi le az amerikai elnöki esküt a pénteki beiktatási ünnep­ségen - jelentették be Washing­tonban. A ceremóniával kapcsola­tos hír, hogy a megválasztott elnök menesztette a beiktatási ünnepsé­gek megszokott bemondóját, és tá­vozik a Nemzeti Gárda washing­toni vezetője is. Amikor az ameri­kai elnököket beiktatják hivata­lukba, mindig a Bibliára tett kézzel teszik le esküjüket. Pénteken E)o- nald Trump - aki az Egyesült Ál­lamok 45. elnöke lesz - két Bibli­ára tesz esküt: a sajátjára és arra, amelyre Abraham Lincoln tette le elnöki esküjét több mint másfél évszázaddal ezelőtt, 1861-ben. Közben a Trump-csapat beje­lentette, hogy a megválasztott el­nök felmentette a 88 éves Charlie Brotmant, aki Dwight Eisenhower 1957-es beiktatása óta valamennyi beiktatási parádé bemondója volt. Feladatát Steve Ray szabadúszó bemondó, Donald Trump kampá­nyának egyik önkéntes aktivistája veszi át. Január 20-i hatállyal me­nesztették Erről Schwartz vezér­őrnagyot, a Nemzeti Gárda wa­shingtoni vezetőjét is, akinek pon­tosan 12 óra 01 perckor - Trump esküjének elmondásakor - kell tá­voznia posztjáról. Jennifer Holliday énekesnő el­vállalta, hogy fellép Donald Trump megválasztott amerikai elnök pén­teki beiktatási ünnepségén, aztán ezt váratlanul lemondta. Egy tévéműsorban felfedte a „műsor- változás” okát: halálos fenyegeté­seket kapott. Az 57 éves, színes bőrű színész-énekesnő korábban négy amerikai elnök - George W. Bush, Bili Clinton, George H. Bush és Ronald Reagan - beiktatási ünnep­ségén is fellépett. Most könnyezve mondta el, hogy durva fenyegeté­seket kapott miután tudatta: fellép Trump beiktatási ünnepségének koncertjén. „A bejelentést követő napon mintha az egész világ elle­nem fordult volna. Leniggereztek és halálos fenyegetéseket is kaptam” - mondta az énekesnő. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom