Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-17 / 13. szám, kedd

www.ujszo.com | 2017. január 17. KOZELET I 3 Obama otthon érte el a legtöbbet Barack Obama kivezette az USA-t a gazdasági válságból, a világban kormányzása alatt romlott a biztonság A felvétel 2008-ban a választási éjszakán készült, miután kiderült, hogy Ba­rack Obamát választották az USA 44. elnökévé (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Első afroamerikaiként nyerte meg 2008-ban az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztását. Győzelme igazi sikertörténet kicsúcsosodása volt, az emberek olyan reményeket fűztek hozzá, hogy elvárásaikat szinte lehetetlen volt teljesíteni. Barack Obama két elnöki cikluson át, nyolc évig maradt az elnöki poszton. Mit sikerült elérnie és miben mondott csődöt? Nem titok, hogy a volt amerikai elnökök közül Obama volt az, aki a származását tekintve a lehető leg­mélyebbről érkezett. Egy kenyai kecskepásztor, afrikai muzulmán apa és amerikai ateista anya család­jába született Hawaiin, Honolulu­ban. Elemi iskolába Indonéziábajárt, majd a New York-i Columbia Egye­tem és a Harvard elvégzése után Chicagóban dolgozott ügyvédként. 1997-ben lett Illinois állam, majd 2005-ben az Egyesült Államok sze­nátusának tagja. 2007-ben jelentette be, hogy megpályázza az elnökje­löltséget. Ebben az évben közölte először, hogy programjának alap­pillére lesz az iraki háború befeje­zése, az egészségügyi ellátás prog­ramjának kiterjesztése és a kőolajtól való függőség csökkentése. 2008- ban az amerikaiak elhitték, hogy az első színes bőrű elnökként épp Oba­ma lehet az, aki minden problémát megold. Természetesen ez nem si­került, de nem is sikerülhetett. Nyolc évvel később, ezen a héten, január 20-án adja át hivatalát utódjának, Donald Trumpnak. Megváltoztatta Amerikát Obama nehéz időszakban vette át az USA kormányzását. Szembesül­nie kellett a gazdasági válsággal, meg kellett mentenie a nagy ameri­kai autógyárakat, segítséget kellett nyújtani a megroggyant bankoknak - ezzel párhuzamosan beindította az egészségügyi reformot, amelyet rengetegen bíráltak, ám amelynek köszönhetően húszmillió amerikai jutott egészségügyi ellátáshoz. Az egészségügyi biztosítással nem ren­delkező amerikaiak aránya a re­formjának köszönhetően tíz száza­lék alá csökkent. Minden bizonnyal nem akarta, hogy a történelem olyan elnökként emlékezzen rá, aki csak próbálta enyhíteni a gazdasági válság negatív következményeit, valami újat és na­gyot akart itthagyni maga után. Ezért állt ki a végsőkig a sokak által bírált úgynevezett Obamacare egészség- ügyi reform mögött. A program bí­rálói szerint az egész reform túlter­jeszkedett a szövetségi állam hatás­körén, és rendkívül költséges volt. Munkahelyteremtő törvényei hozzájárultak ahhoz, hogy 2015 őszére a munkanélküliség öt száza­lékra csökkent; mikor hivatalba lé­pett, az USA állampolgárainak kö­zel 8 százaléka volt munka nélkül. Visszavonta az 1994-ből szárma­zó „ne kérdezz, ne mondd el” tör­vényt, amivel lehetővé tette, hogy a melegek és leszbikusok is szolgál­hassanak az amerikai hadseregben. Ez Obama előtt nem volt engedé­lyezett. 2012-ben viszont a republi­kánusok kerültek többségbe a kép­viselőházban, s ez jelentősen meg­nehezítette a további reformok elfo­gadását. Obama teljesítette ígéretét és visszavonta az amerikai hadsereget Irakból - bár később az Iszlám Ál­lam bombázása miatt egy időre, légi csapások erejéig visszatért a kato­nákkal az országba. Csökkentette az amerikai hadsereg jelenlétét Afga­nisztánban. Likvidáltatta Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszer­vezet vezetőjét. Enyhítette a viszo­nyokat Kubával és hozzájárult ah­hoz, hogy megszületett az iráni atomprogramról szóló átfogó meg­állapodás. Leállította az illegális bevándor­lók USA-ban született, tehát ameri­kai állampolgárnak számító gyer­mekeinek deportálását, s növelte azon gyermekek védelmét is, akik családjukkal érkeztek illegálisan az országba. Miután 2012-ben újraválasztot­ták, programjának egyik fő pontja a homoszexuálisok jogainak védelme lett. Törekvését 2015-ben koronázta siker, amikor a legfelsőbb bíróság kimondta az azonos neműek házas­ságának törvényességét. „A szere­lem győzött. Nem számít, ki vagy, itt Amerikában összeházasodhatsz az­zal, akit szeretsz, mert a házasság szabadsága törvény lett mind az öt­ven államban” - kommentálta a bí­róság döntését Obama. Politikájának egyik fontos pontja volt a környezetvédelem, hiszen az USA elnökeként a párizsi klímae­gyezmény egyik legaktívabb támo­gatója volt. A másik oldal Mint minden éremnek, Obama kormányzásának is megvan a másik oldala. Körülbelül hét százalékkal növelte az amerikai hadsereg pilóta nélküli repülőinek bombázását a pakisztáni határvidéken, amivel a minimum háromezer állítólagos terroristát sikerült kivégezni, ám a támadásoknak legkevesebb száz ár­tatlan civil áldozata is volt. Erőteljes fellépést ígért arra az esetre, ha az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket al­kalmazna, s ezzel átlépné az Egye­sült Államoknak az elnök által „vö­rös vonalként” emlegetett tűréshatárát. Miután a rezsim végül igazoltan vegyi fegyverek beveté­séhez folyamodott, Obama nem tett semmit. Épp az amerikai hadsereg szíriai passzivitása járult hozzá sokak sze­rint az Iszlám Áram felerősödésé­hez. Azt is a szemére vetették, hogy bár ígérte az amerikai hadsereg visszahúzódását a világból, nőtt azon országok száma, amelyben amerikai katonák jelentek meg. Megígérte a guantanamói börtön bezárását, ám ezen ígéretét sem teljesítette. Sze­mére hányták, hogy képtelen volt kihasználni az arab tavaszként elhí- resült tüntetéssorozatot a demokra­tikus rendszerek biztosítására. Kelet-Európának gyakorlatilag hátat fordított, nem folytatta a Cseh­országba és Lengyelországba terve­zett rakétavédelmi rendszer kiépíté­sét. Eleinte megpróbálta újraindítani a kapcsolatait Oroszországgal, ám ez a próbálkozása nem volt sikeres, így nem meglepő, hogy évek óta nem voltak olyan rosszak az amerikai-orosz kapcsolatok, mint most. Bár sokan abban bíztak, hogy af­roamerikaiként sikerül visszaszorí­tania a rasszizmust, nem járt siker­rel, épp ellenkezőleg, kormányzása alatt nőtt az afroamerikaiak elleni támadások száma az országban. „A rabszolgatartás és diszkrimináció üzenete az intézményekben máig lé­tezik és árnyékot vet egész társadal­munkra, továbbra is a DNS-ünk ré­sze, amelyet generációról generáci­óra adunk tovább” - mondta azt kö­vetően, hogy egy templomban Charlestone-ban lelőttek kilenc szí­nes bőrű hívőt. A sok pozitívum, s a hivatalból való távozásakor elért magas támo­gatottság ellenére Obama politikája sokaknak okozott csalódást. Más­részt, ennek legvalószínűbb oka a kormányzásába fektetett irreális el­várások. Valószínű, hogy sokkal többet is elérhetett volna, ha a kép­viselőházban valamivel engedéke­nyebb republikánus ellenzék lett volna, vagy ha nem lettek volna ki­sebbségben a demokraták. A 2016-os elnökválasztásokon a demokraták vereséget szenvedtek. Nagy valószínűséggel azért, mert az elmúlt években több energiát fektet­tek a kisebbségek jogainak védelmé­re, elhanyagolták a fehér többség problémáit és képtelenek voltak összehangolni a multikulturális vál­tozásokat a gazdasági egyenlőtlensé­gek csökkentésével. Másrészt, Oba­ma megmutatta, hogy az USA-ban fontosak a kisebbségek jogai, hogy a homoszexuálisok is egyenértékű ál­lampolgárok, hogy a klímaváltozás elleni harc egy nagyon komoly kihí­vás, és hogy a Fehér Ház nem a felső tízezer érdekeit képviseli. TALÁLKOZZON AZ ÚJ SZÓ SZERKESZTŐIVEL! Kaliňák nem látja a korrupciót ’ozsonyb? ■MM»« A találkozókon 10%-os kedvezménnyel rendelheti meg az Új Szót Leczo Zoltán Juhász Katalin Németi Róbert Bőd Titanilla Szalay Zoltán • Január 19-én Királyhelvnecen 18:00-kor a vmk kistermében • Január 20-án NagykapOSOll 18:00-kor a Turisztikai Információs Központban • Január 26-án Kassán 18:00-kor a Csemadok pinceklubjában ÚJ szó Az ön nyelvén beszélünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom