Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-14 / 11. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2017. január 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Izrael rakétákkal lőtt egy szír bázist Jeruzsálem. A Szíriái hatóságok szerint Izrael rakétákkal lőtte a Damaszkusztól nyugatra lévő Mazzeh légi támaszpontot. Jeruzsálem nem cáfolta, de nem is erősítette meg a vádat. Szíria szerint Észak-Izraelből, Tiberias város közeléből lőtték ki a rakétákat, amelyekkel a Damaszkusz közelében lévő támaszpontot támadták. Ez már a harmadik hasonló csapás az utóbbi hónapokban. Szakértők szerint Izrael a légi csapásokkal olyan fegyverszállítmányokat semmisít meg, amelyeket a radikális síita Hezbollah libanoni szervezetnek szántak, és feltehetően Iránból küldenek légi úton. (MTI) Theresa May kedden a brexitről London. Theresa May brit miniszterelnökjövő kedden ismerteti kormánya várható brex- ittárgyalási stratégiájának egyes részleteit. A Downing Street szóvivője szerint May vázolja a kormány terveit arról, hogy Nagy-Britannia miként tölthet be globális szerepet a brit EU- tagság megszűnése után is. A brexittárgyalásokról szóló eddigi legkonkrétabb bejelentés Theresa May részéről az volt, hogy London az idei első negyedév végéig aktiválja a kilépés feltételeiről szóló Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. (MTI) Amerikai drón ölt meg terroristákat Washington. Amerikai hadsereg drónja mért csapásokat Jemenben az Arab-félsziget al- Kaidája (AQAP) terrorszervezet három fegyveresére - közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM). Az USA már évek óta drónokkal folytat hadjáratot az al-Kaida legveszélyesebbnek tartott jemeni ága ellen, amely már számos merényletet kísérelt meg Nyugatra tartó légi járatokon, és magára vállalta a Charlie Hebdo című szatirikus francia magazin párizsi szerkesztősége elleni 2015-ös támadást is. . (MTI) Bán Ki Mun indulhat az elnökválasztáson Szöul. Indulhat a dél-koreai elnökválasztáson Bán Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, annak ellenére, hogy hosszú ideig külföldön tartózkodott - közölte a választási bizottság. A testület véleménye szerint a dél-koreai törvények értelmében olyan személy pályázhat az államfői tisztségre, aki legalább 40 éves, és a választást megelőző időszakban legalább öt évet élt az országban. Az ázsiai országban korábban aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Bán Ki Mun indulhat-e elnökjelöltként, tekintettel arra, hogy 2007 óta az ENSZ főtitkáraként Dél-Koreán kívül élt, jóllehet hivatali ideje alatt több alkalommal is hazalátogatott. Bán Ki Mun csütörtökön tért vissza Dél-Koreába. (MTI) Ciprus: messze az egyesülés Recep Tayyip Erdogan torok elnök: szóba nem jöhet a török hadsereg kivonása Ciprusról Görög tüntetők az egyesülés ellen. Bő 40 éve szakadt ketté Ciprus. (SITA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf. A ciprusi kérdés rendezéséről folytatott tárgyalásoknak radikális változást kell hozniuk a sziget biztonsági helyzetét illetően, amelyet jelenleg Görögország, Törökország és Nagy-Britannia szavatol - jelentette ki Nikosz Anasztasziadisz, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Anasztasziadisz ciprusi államfő azt követően beszélt, hogy a Genf- ben megtartott rendezési konferencia azzal az ígérettel ért véget, hogy egy héten belül, január 18-án szakértői szinten folytatódnak az egyeztetések a földközi-tengeri szigetet érintő különösen kényes biztonsági ügyekről. „Az a tény, hogy a világ- szervezet nyilatkozata körvonalazza a tárgyalások résztvevőinek világos szándékát arra vonatkozóan, hogy mindenki számára elfogadható megoldás szülessék a biztonság szavatolásának kérdésében, felhatalmazásként vehető arra, hogy a munkacsoportok olyan új garanciális formákat dolgozzanak ki, amelyek radikálisan különböznek az 1960- ban elfogadott garanciális rendszertől” - vélekedett Anasztasziadisz. A ciprusi kérdés rendezésének egyik kulcskérdése az a mintegy 3 0 ezer fős török haderő, amelyet a görög cipri- óta vezetés eltávolítana a szigetről, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont „stabilizáló erőként” jellemzett Cipruson. Anasztasziadisz és a sziget északi, török részét irányító Mustafa Akinci hétfő óta folytatott megbeszéléseket Genf- ben. Csütörtökön a ciprusi török és görög közösségeket képviselő tárgyalókhoz első alkalommal csatlakoztak közvetlenül a sziget biztonságát garantáló hatalmak, azaz Görögország, Törökország és Nagy- Britannia külügyminiszterei is. A török hadsereg kivonása a szigetországból szóba sem jöhet a ciprusi kérdés rendezéséről szóló tárgyalásokon - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan úgy fogalmazott, hogy Törökország örökké ott lesz Cipruson. Az államfő rámutatott: a török hadsereg kivonása csak akkor lehetséges a szigetről, ha Görögország is kivonja csapatait. Erdogan arra figyelmeztette Athént és a Ciprusi Köztársaságot, hogy Törökország mint garantáló hatalom nélkül hiába várnak megoldást Ciprus problémájára. A kb. egymillió lakosú Ciprus 1974 óta megosztott, azóta, hogy a török hadsereg megszállta a sziget északi részét válaszul a görög cipri- óták puccsára, amelynek célja az ország Görögországhoz csatolása volt, és komoly aggodalmat váltott ki a török cipriótákból. A 2004 óta európai uniós tagállam Ciprusi Köztársaság fennhatósága csak a sziget déli részére terjed ki, ahol a görög lakosság él. Az északon 1983-ban önhatalmúlag kikiáltott Északciprusi Török Köztársaságot Ankarán kívül más állam nem ismeri el. Kemény hangnemű Trump-j elöltek Az amerikai védelmi tárca élére jelölt James Mattis tábornok szerint az USA-nak meg kell védenie magát, ha Oroszország az amerikai árdekek ellen cselekszik, ás szövetségeseivel együtt választ kell adnia Moszkva kísérleteire. Washington. Szenátusi meghallgatásán Mattis kijelentette: „Washingtonnak számolnia kell Oroszország magatartásával, Moszkva ugyanis úgy döntött:, hogy stratégiai versenytársa akar lenni az Egyesült Államoknak”. A 66 éves Mattis tábornok 2013-ban vonult vissza, miután az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának parancsnokaként a közel-keleti erőket felügyelte. A meghallgatáson William Cohen volt szenátor, Bili Clinton egykori védelmi minisztere és Sam Nunn volt szenátor mutatta be Mattist, s mindketten bátor, a Pentagon vezetésére alkalmas és képzett emberként jellemezték a jelöltet. James Mattis hitet tett az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseinek támogatása mellett. „Az erős szövetségesekkel rendelkező nemzetek gyarapodnak, azok, amelyeknek nincsenek erős szövetségeseik, elsorvadnak” - fogalmazott. Kitért a Baltikumot és Kelet-Ukrajnát érő orosz agresszióra is. Véleménye szerint az USA korábban megpróbált pozitívan viszonyulni Oroszországhoz, de nem tud sok sikert felmutatni. Álláspontja szerint Putyin megpróbálja aláásni a NATO-t, és erre Washingtonnak szövetségeseivel összefogva diplomáciai és katonai választ kell adnia. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére jelölt Mike Pompeo szerint Oroszország agresszív politikával akar érvényesülni. A kansasi képviselő szenátusi meghallgatásán létfontosságúnak mondta, hogy elejét vegyék az Iszlám Állam terrorszervezet teijeszkedésé- nek. A megválasztott elnök, Donald Trump jelöltjét keményvonalas, heves vérmérsékletű, bombasztikus kijelentéseket kedvelő politikusként tartják számon. A szenátus hírszerzési bizottsága előtti meghallgatáson azonban feltűnően nyugodt hangnemben tartotta meg expozéját. Mint fogalmazott: a CIA-nak „szigorúan korrektnek és objektívnak kell lennie az Iránnal kötött megállapodás vizsgálatánál”. Nagyon jónak minősítette az atomalku betartását vizsgáló rendszer eljárásait. Leszögezte, elfogadja a hírszerzés jelentését az amerikai elnökválasztási kampány idején elkövetett orosz számítógépes támadásokról és adatlopásokról. Az erőteljes amerikai válasz mellett foglalt állást, megjegyezve, hogy a felelősségre vonás is elkerülhetetlen. (MTI) Orbán két csatája Brüsszel ellen Budapest. Idén két nagy csatát kell megvívnia Brüsszellel Magyarországnak. Erről beszélt tegnap Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Az első csata a rezsicsökkentés megvédése lesz tavasszal. „Az európai bürokraták azt vették a fejükbe, hogy betiltják a rezsicsökkentést” - állítja Orbán, aki szerint ezt ravaszul teszik, ugyanis egy ún. energiauniót terveznek, ami azt jelentené, hogy az egyes államok nem szabályozhatják az energiaárakat. A második csata a migrációval kapcsolatos hatáskörök elvonása. Az idegenrendészeti őrizet visszaállítása azt jelenti, hogy „nyíltan szembegyünk az unióval” - vallja a kormányfő. Az idei évet a miniszterelnök úgy jellemezte, hogy az a lázadás éve lesz, az EU nemzetei fellázadnak a brüsszeli politika ellen, (index,ú) Az iraki hadsereg különleges egységei behatoltak tegnap a moszuli egyetemre - ez jelentős taktikai eredmény az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban. A kormánycsapatoknak sikerült ellenőrzésük alá vonniuk a Tigris folyó keleti partján fekvő komplexum egy részét. Az iraki erőka héten jelentették be, hogy sikerült elérniük a Tigrist, csütörtökön pedig azt közölték, hogy a várost északról és keletről ostromló erőknek sikerült egyesülniük. A moszuli egyetemet korábban helyi főhadiszállásaként használta az Iszlám Állam. (íasr/ap) Versengő elnökjelöltek Párizs. A francia baloldali elnökjelöltek első, csütörtöki televíziós vitájában a nézők 29%-a a Szocialista Párt baloldalához tartozó, protekcionista gazdaságpolitikát hirdető Amaud Montebourg volt gazdasági minisztert találta a legmeggyőzőbbnek Manuel Valis volt miniszterelnök (26%) és Benőit Hamon volt oktatási miniszter (20%) előtt. A baloldali szimpatizánsok körében viszont Valis lett a győztes 28%-kal, Hamon került a második helyre 27%-kal, míg Montebourg-ra 23% szavazott. A francia baloldali előválasztás jelöltjei első televíziós vitájukban, Manuel Valis volt francia kormányfőt kivéve, Francois Hollandé francia államfő kormányzásának mérlegét bírálták. Hét jelölt, hat férfi és egy nő indul a francia baloldal államfőjelölt-állító választásán, amelynek első fordulóját január 22-én, a másodikat pedig január 29-én rendezik. Közülük négyen szocialisták: Manuel Valis volt kormányfő, Amaud Montebourg volt gazdasági, Benőit Hamon és Vincent Peillon volt oktatási miniszterek. Két jelölt, Francois de Rugy és Jean-Luc Bennhamias a Zöldektől érkezik, a hetedik pedig Sylvia Pinel, a nemzetgyűlésben a szocialistákat támogató Radikális Baloldali Párt elnöke. A baloldali előválasztás esélyesének Manuel Valis számít. Négy hónappal az elnökválasztás előtt valamennyi felmérés azt mutatja, hogy bárki is nyeri meg a baloldali előválasztást, nincs esélye bejutnia a 2. fordulóba, s a jelenlegi helyzet szerint az államfői szék sorsa Francois Fiiion és Marine Le Pen között dőlhet el. Az elnökválasztás 1. fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat május 7-én rendezik meg. (MTI)
