Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-03 / 2. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. január 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egy kis kiskológia Az elnöktől inkább tanulni kell, mint reménykedni benne újévi beszédek lenyomatát adják a komák, az ország állapotának és az államfő személyiségének is. Andrej Kiska mondanivalójára emellett azért szokás kiemelten figyelni, mert az egyetlen olyan jobboldalinak elkönyvelt) politikus, aki az elmúlt fél évtizedben nem lejáratta, hanem egyenesen felépítette magát, emellett támogatottsága és értelmezhető stratégiája is van. A kormányoldal láthatóan tart tőle és politikai ellenfélként kezeli, a jobboldali értelmiségiek minden reményüket benne látják, miközben Kiskától inkább tanulni kell, mint reménykedni benne. Az államfő nézeteivel lehet vitatkozni, de azzal nem, hogy profi módon kommunikál és alaposan átgondolja a kijelentéseit. Emellett az, amit mond, nem illeszthető bele a politikai árokásásba, nem tartozik egyetlen hagyományos értelemben vett táborhoz sem, ezért is tartja veszélyesnek minden ambiciózus politikus. Újévi beszédében megjelentek a társadalmi és aktuálpolitikai témák - is. Nagy szükség volt arra, hogy egy hitelesnek ható politikus-közszereplő megnyilvánuljon a gyűlöletkeltés témájában - értelmes embereknek nem arról kellene beszélgetniük a reggeli kávé mellett, hogy kit és miért kéne felakasztani, lelőni, elüldözni vagy megfélemlíteni. Az internetes gyűlölködés elrontja a napunkat és nehezen múló rosszkedvet okoz, erre meg kinek van szüksége? Szóba került az elnöki beszédben az egészségügy és az oktatás is, mindkét területen sokadszorra várhatóak reformok. Ahhoz képest, hogy Szlovákia az ország utolsó tíz évéből nyolcat (elvileg) baloldali kormány irányítása alatt töltött, a kórházakra és az iskolákra rápillantva az embernek nincs az az érzése, hogy jóléti államban él. A szétlopott, helyi szinten alulfinanszírozott struktúrák rendberakása alapvető feladat lenne, természetes, hogy egy államfő fontosnak tartsa a lakosság komfortérzetének növelését. Kiska a dicséret mellett bírált is, a korrupció ügyében - márpedig ennek a felszámolására gyakorlatilag nincs esély a jelenlegi kormány alatt. Robert Kaliňák belügyminiszter pozíciója bő fél év elteltével is biztosnak tűnik, a politikai felelősséget elma- szatolták, politikusokra nézve a gazdasági visszaélés nem járt semmilyen következménnyel. Kiska üzenete azt jelzi, hogy az államfő a későbbiekben sem kerüli a konfliktusokat a kormánnyal, ha a korrupcióról lesz szó. Miért kell ennyi teret szentelni egy újévi beszédnek? Kiska mondanivalója azért fontos, mert Szlovákia politikai jövője idén is borongós lesz, folyik az alternatívák keresése. Marián Kotleba különösebb aktivitás nélkül is egyre népszerűbb, az „illedelmes” kormány koncepcióját a Smer vagy az SNS vezető szerepével kell elképzelni, a jobboldal pedig továbbra is tetszhalott állapotban van. Rychard Rybníček TOSKA-ja csak formálisan létezik, de már több a haragosa, mint a támogatója, ajobbol- dal másik reményeként kezelt Progresszív Szlovákia pedig párt helyett egyelőre egyfajta beszélgető platform. Ebben a környezetben egyre többen váiják, hogy az államfő mutatja meg a politikai kiutat. Kiska várhatóan inkább a következő elnöki mandátumára összpontosít, pedig a mondanivalójából is lehetne tanulni. Hiszen az államfő mindenkinek azt mondja, amit az érintett réteg hallani szeretne. így lehet népszerűvé válni és népszerűnek maradni. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Négyszer is bejelentkeztek segélyért egy német városban a migránsok A rekorder szudáni csaló 12 álnevet használt, a túlterhelt német hivatalnokok nem fedezták fel a visszaéléseket. Különbizottságot hozott létre a németországi Braunschweig városa, hogy kivizsgáljon több mint 300 olyan esetet, amelyben menedékkérők a szociális juttatások miatt csalást követtek el. A testület elnöke, Jöm Memenga elmondása szerint az esetek többségében szudáni menekültekről van szó, akik 2015 nyarán érkeztek Németországba. ANorddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati média által feltárt csalások értéke Memenga becslése szerint összességében több millió euró. A menekültek többször is regisztráltatták magukat, hogy több helyről kaptak szociális segélyt. Az elkövetők többsége három-négy helyen jelentkezett be, különböző személyi adatokkal. „Volt, hogy szakállt növesztettek, de esetenként csak szemüveget tettek fel, esetleg rövidebbre vágták a hajukat, de mindig más vezetéknevet használtak.” A túlterhelt köztisztviselők nem jöhettek rá a csalásra, hiszen a menekültválság csúcsidőszakában naponta kétezer embert regisztráltak. A rekorder csaló összesen 12 nevet használt, és így mintegy 45 ezer euró jogtalan támogatást kapott. A 250 ezer lakosú alsó-szászor- szági város ügyésze szerint valószínűtlen, hogy bárkit is bíróság elé tudnának állítani. „Mire hamis személy- azonosságukat leleplezték, legtöbbjük már továbbállt” - mondta Julia Meyer. (MTI) 2017: a Kelet alkonya? GÁLZSOLT 7 Italában a „Nyugat alkonyához” kapcsolódó tényezők domiA nálnak az előttünk álló év médiában ismertetett legfőbb kockázatai között, de nem árt egy kitekintés keleti irányba, hogy lássuk, a riválisok és a feltörekvő kihívók legalább akkora, vagy még nagyobb problémákkal néznek szembe. Kezdjük rögtön a legnagyobbal, Amerika és az EU mellett a világ három vezető gazdasága közé tartozó Kínával, amely továbbra is dinamikus, 6 százalék feletti tempóban nő évente, csakhogy ugyanúgy fenntarthatatlanul, mint a Nyugat a 2008-as válság előtt. Az adósságok ugyanis kétszer olyan gyorsan nőnek, mint a gazdaság, a GDP-arányos teljes adósság (a kormány, a vállalatok, a háztartások és a pénzügyi szektor összesített adóssága) 300 százalék felett van, ez magasabb, mint az Egyesült Államokban vagy Németországban, a kínaihoz hasonló fejlettségű országokról nem is beszélve. És akkor még nem szóltunk minden idők legnagyobb ingatlanpiaci lufijáról, ami a kinai nagyvárosokban kialakult. Kína tehát simán beleszaladhat egy nagy pénzügyi válságba, egy Amerikával és az EU-val kibontakozó kereskedelmi háború ezen csak súlyosbíthat. Az országra és a világgazdaságra nézve a következmények beláthatatlanok, de bizonyosan drámaiak. Pekingből jövet megállhatunk Moszkvában, ahol már két éve válságban a gazdaság, a GDP a tavalyi harmadik negyedévben is tovább csökkent, bár már csak 0,4 százalékkal. 2017-ben végre kimászhatnak a recesszióból az oroszok, de a kilábalás bizonytalan, és persze senki se számitson kínai tempójú növekedésre. Ha az olajárak nem nőnek vagy legalább nem stabilizálódnak, és nem sikerül valahogy kimászni a háborús kalandokból meg a nyugati szankciókból (a kettő nyilván összefügg), akkor teljesen kiapadhatnak a tartalékok, újabb költségvetési megszorítások jöhetnek, de akár vállalati csődök is, és az állam fizetésképtelenségét sem lehet kizárni. A kormány pénzügyi nehézséginek politikai következményei is lehetnek - bár Putyin bukása és az Orosz Föderáció szétesése nagyon valószínűtlen, hosszabb távon viszont ennek esélye is nőhet. A baráti kapcsolatait Putyinnal újra elmélyítő, egyértelműen diktátori tejhatalomra törő Erdogan török elnökre is nehéz év vár. Itt az egyre nagyobb külső gazdasági egyensúlytalanságnál (jelentős folyó fizetési mérleghiány, a török líra instabilitása, nagyarányú, j elentős részben külföldi devizában történő eladósodás stb.) is nagyobb a biztonsági kihívás. A Szíriái konfliktusba, a Szíriái, iraki és saját kurd lakosságával való háborúba egyre jobban belegabalyodó, az iszlamista és a kurd terrorizmus által egyre jobban fenyegetett Törökországban már-már polgárháborús a helyzet, és ez a gazdaságot (főként annak egyik alappillérét, az idegenforgalmat) is aláássa. Ráadásul ezekkel a kihívásokkal a 2016. júliusi puccskísérlet utáni hatalmas tisztogatásokkal meggyengített hadsereg és rendőrség kénytelen szembenézni. De egyre ingatagabb a térség többi jelentős hatalmát (Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia) irányító rezsimek helyzete is, persze nagy különbségekkel, a költségvetés helyzetét és az életszínvonalat tekintve. Kicsit távolabb a két atomhatalom, Pakisztán és India bármikor újra egymásnak ugorhat, de nem sokkal jobb a helyzet a Dél-kínai-tengeren sem, ahol Kína folyamatos erőfitogtatással és mesterséges szigetek építésével terjesztgeti érdekszféráját a regionális hatalmak - Japántól Vietnamig—rosszallását kiváltva. Szóval a világ a fejlett országok problémái nélkül is kész aknamező, sőt elmondható, hogy a fej lődő hatalmak okozta rizikók (a világgazdaságra és a világbékére) már jóval meghaladják a Nyugatról kiinduló kockázatok mértékét. FIGYELŐ Kitette a taxis a merénylőt, mert nem volt pénze Az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet egyik közép-ázsiai, feltehetően üzbég vagy kirgiz állampolgárságú tagja lehetett a 39 halálos áldozatot követelő újévi isztambuli merénylet elkövetője - írta a Hürriyet című tekintélyes török napilap titkosszolgálati forrásra hivatkozva. A lap beszámolója szerint a hatóságok azt feltételezik, hogy a támadó ugyanahhoz a terrorista sejthez tartozik, amelyet az Ata- türk repülőtéren június 28-án végrehajtott hármas öngyilkos robbantásért is felelőssé tesznek. A merénylet célpontja a Reina nevű, a Boszporusz európai oldalán található híres szórakozóhely volt, ahol több százan búcsúztatták az óévet. Az újság arról is írt, hogy az elkövető taxival közelítette meg a helyszínt, de a sűrű forgalom miatt egy rövid szakaszon gyalog érkezett a bejárathoz, ahol lelőtt egy rendőrt és egy civilt, majd behatolva az épületbe gépkarabélyával vaktában tüzet nyitott. Szakértők fegyverhasználatból képzett, háborús tapasztalatokkal rendelkező terroristára következtetnek. Szemtanúk beszámolója szerint a földre rogyott sebesültek egy részét a merénylő még fejbe is lőtte. A lövöldözés után eldobta fegyverét és télikabátját, amelyben a helyszínelők 500 török lírát (140 euró) találtak. A Hürriyet úgy értesült, hogy a támadó taxival távozott a helyszínről, ám mivel nem volt pénze, a sofőr a közeli Kurucesme városrészben kirakta. Feltehetően minden pénze a levetett és eldobott kabátban volt. (MTI)
