Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-31 / 302. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2016. DECEMBER 31. www.ujszo.com ÉRDEKESSÉG 13 Hamarabb kelnek útra a költöző madarak Hamarabb érkeznek meg párzási helyükre a vándorló madarak a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt - állapították meg az Edinburgh-i Egyetem kutatói. A Journal of Animal Ecology című folyóiratban közölt eredmények szerint a költöző madarak minden egy Celsius-foknyi globális átlaghőmérséklet-emelkedés miatt átlagosan egy nappal korábban érkeznek meg a nyári párzási helyükre - írta a BBC News. A szakemberek öt kontinens több száz madárfajára terjesztették ki a vizsgálatukat és reményeik szerint az eredményeik segíteni fognak annak előrejelzésében, hogy a különböző madárfajok miként fognak reagálni a környezeti változásokra. Ha rossz időben — akár csak pár nap csúszással - érkeznek meg a nyári párzási helyükre, előfordulhat, hogy a madarak nem tudják maximálisan kihasználni az adott területen rendelkezésükre álló táplálékforrásokat, vagy megszerezni a legkedvezőbb fészkelőhelyeket. A késői érkezés az utódok kikelésének idejét befolyásolhatja, csökkentve akár a fiókák túlélési esélyeit is. A kutatók szerint a nagy távolságokat megtevő költöző madarakat kevésbé befolyásolja a növekvő hőmérséklet, ugyanakkor mégis ők járhatnak a legrosszabbul, ha a jóval előttük megérkező madarak felélik párzási helyükön az erőforrásokat. A szakemberek csaknem 300 évre visszamenőleg elemezték a vizsgált ► Csillagos kövirigó (Fotó: Wikipedia/JJ Harrison) Patkós bíbic (Fotó: Wikipedia/ Hans Hillewaert) madárfajokra vonatkozó adatokat, köztük amatőrök és kutatók, úgymint a 19. századi amerikai természetkutató, Henry David Thoreau feljegyzéseit. A vizsgált madarak között voltak légykapófélék, bíbicformák és a kormos billegető is. (MTI) A Victoria and Albert Museum szerint a Nonsuch palotának mindössze hat ábrázolása maradt fenn, és ezek közül Hoefnagelé a legpontosabb Kiállításon látható VIII. Henrik elveszett palotájának legpontosabb ábrázolása E lőször látható kiállításon VIII. Henrik elveszett palotájának legpontosabb ábrázolása, amelyet a londoni Victoria and Albert Museum mentett meg a külföldre szállítástól és tárt a nagyközönség elé. A londoni intézmény egymillió fontért vásárolta meg Joris Hoefhagel (1542-1601) flamand festőművész a cheami Nonsuch palotát ábrázoló festményét, hogy megakadályozza annak tengerentúlra szállítását. A brit kulturális minisztérium ideiglenes kiviteli tilalmat rendelt el a műtárgyra, amelyről úgy tartják, hogy az egykori uralkodó Surrey grófságbeli palotájának legkorábbi ábrázolása. A Victoria and Albert Museum a brit nemzeti örökségvédelmi alapítvány (National Heritage Memorial Fund) és az Art Fund művészeti alapítvány segítségével gyűjtötte össze az ahhoz szükséges összeget, hogy megakadályozza az 1568-ból való alkotás külföldre szállítását. Az 1538-ban emelt Nonsuch palotát nagyjából 150 évvel a megépítése után lebontották, ezért kapta az „elveszett palota” nevet. (MTI) A gazdagok tovább élhetnek A vagyon és a lakóhely jelentősen befolyásolja a várható élethosszt az Egyesült Államokban: a leggazdagabb egy százalék 10-15 évvel tovább él, mint szegényebb honfitársaik. Raj Chatty, a kaliforniai Stanford Egyetem szakértője és kutatócsoportja a Journal of American Medical Association (JAMA) című szaklapban mutatta be kutatását. Eszerint az amerikai férfiak leggazdagabb 1 százaléka ádagosan 15 évvel él tovább a legszegényebb 1 százaléknál, a különbség a nők esetében 10 év. Eredményeik szerint a legfelső egy százaléknak - az évente legalább 200 ezer eurónyi összeget kereső amerikaiaknak - jó esélyük van arra, hogy elérjék a 89 éves kort. Aki azonban éhbérén dolgozik például az autóipari központban, a Michigan állambeli Detroitban vagy más ipari városban, ádagosan 74 évet él. A világ leggazdagabb országának legszegényebb férfijai nem élnek tovább, mint egy pakisztáni vagy szudáni ádagpolgár. A szegények esetében azonban a lakóhely is döntő: a San Franciscóban, New Yorkban vagy Los Angelesben élő szegények tovább élnek, mint az ipari vagy kevésbé jómódú régiók lakói, ami az egészségesebb életmóddal függhet össze. (MTI) Már több mint 3800 éve burgonyát termeszthettek Eszak-Amerika őslakosai ár több mint 3800 éve burgonyát termeszthettek Eszak- Amerika őslakosai egy lelet szerint, amelyet Kanada csendes-óceáni partvidékén tártak fel régészek. A nyugat-kanadai földdarab átvizsgálásakor talált leletek szolgálhatnak az első bizonyítékkal arra, hogy az ősi vadászó-gyűjtögető népek annak idején tervszerű földművelést is folytattak. Az ásatások során a régészek több mint 3700 úgynevezett wapatónak, más néven indián burgonyának a maradványait találták meg - írták a Science Advances tudományos lap decemberi számában megjelent tanulmányukban. Az ősi gumók színe a sötétbarnától a feketéig terjed, a legtöbbnek csak a héja maradt fenn, néhányban azonban megtalálható volt a belső rész keményítője is - olvasható a Simon Fraser Egyetem Tanja Hoffmann vezette kutatócsoportjának tanulmányában. A régészek Brit Columbia államban, a katzie törzs ősi földjén végezték az ásatásokat. Feltártak nagyjából 150 faeszközt is, melyekkel valószínűleg a gumókat szüretelték. (MTI) A feltárt faeszközök, melyekkel valószínűleg a gumókat szüretelték és az Ősi gumók (Fotó: Science Advances) Összekeverték a spermákat sszekeverték a f megtermékenyí■ ■ téshez használt % M sPermamintákat egy holland klinikán - írta a BBC hírportálja. A mesterséges megtermékenyítést (IVF, vagyis lombikbébi-eljárás) végző holland intézet szerint 26 nő esetében történhetett keveredés, tehát őket nem annak a férfinak a spermájával termékenyíthették meg, akiével tervezték. Az Utrechti Egyetemi Klinika (UMC) szerint „eljárási hiba” okozhatta a cseréket 2015 áprilisa és 2016 novembere között. A szóban forgó 26 pár fele vagy várja a babát, vagy már meg is született a gyerekük. A klinika közleménye szerint értesítették őket. „Az UMC sajnálja, hogy ezt kellett közölnie a párokkal. A megtermékenyítés során egyes hímivarsejtek, melyeket egy pár kezelésekor használtak, 26 más pár petesejtjeit termékenyíthette meg, így lehetséges, hogy nem a kívánt apától fogantak a gyermekek” - írta a közlemény. Hozzátették, hogy „ennek az esélye kicsi ugyan, ám a lehetőséget nem lehet kizárni”. 2012-ben egy anya beperelt egy szingapúri klinikát, miután a férje spermáját felcserélték egy idegen férfiéval. A kínai asszony akkor fogott gyanút, amikor észrevette, hogy a babájuk bőre és haja színe jelentősen különbözik az övétől és a kaukázusi származású apáétól. (MTI) A párok fele vagy várja a babát, vagy már meg is született a gyerekük (Fotolia.com)
